A filmtörténet legemblematikusabb hacker karakterei

Íme néhány híres kódfejtő, akik a hackerszakma minden létező sztereotípiáját megtestesítik, és akiknek történetei a digitális világ titkos zugaiba vezetnek.
Az életellenes frizurák, sminkek, reklámok és atomerőművek élő hekker-közhelyhalmaza, akinek pelyhedző bajsza, szemüvege és vállsimogató mullettje kollektíven biztosítja számára az életfogytig tartó fogamzásgátlást. Legalábbis papíron, informatikai szuperképességei által ugyanis mégis meg- megnyílik számára egy-egy szabadulóút az örök szingliség poklából. Míg kollégái kínkeservesen próbálnak örökélet-kódokat generálni Commando- és Cobra-kaliberű játékokhoz, ő Richard Claydermannként klimpírozik egyszerre három klaviatúrán, és nyitja meg az időkaput a Commodore 64 által biztosított technikai közeg segítségével. Igaz, az általa létesített időgép még kalibrálásra szorul - lévén Kung Fury a III. Birodalom helyett a lézerraptorok korába teleportálódik - ám mindez mit sem von le Hackerman zsenialitásából.
Íme egy újabb, közhelyektől mentes példa azokból az időkből, amikor a Die Hard-franchise színvonalának emelkedése olyan hatalmas volt, mint Hans Gruber zuhanása a Nakatomi-toronyház tetejéről. A Varázsló fedőnéven ismert hacker lényegében minden olyan külső és belső jellemzőt felvonultat, amelyet egy modern, tudatos IT-s - aki számára a PC már rég nem csupán a "personal computer" rövidítése - magáénak érez. Az anyjával egy alagsori lakásban él, pizzásdobozok és chipses zacskók védvonalában, míg a női karakterek legfeljebb csak tündérmesékben találkoznak vele. Mindezek ellenére, mindössze másfél perc alatt képes otthonából kiiktatni a Bank of New York Mellon teljes biztonsági rendszerét.
A kényszerszingli informatikusnő a 90-es évek közepén sokkal magányosabbnak érezhette magát, mint a mai digitális világban. Gyakran még a mailer daemon válasza is örömet okozott neki, és amikor egy hús-vér ember küldött neki egy szerencsehozó PowerPoint-malacot, az igazi ünnep volt. Angela, a kényszerszingli informatikus prototípusa, egy véletlen csevegés következtében rossz társaságba keveredik a chat.hu-n, és ezzel még a személyazonosságát is elveszíti. De egy váratlan fordulat révén belép egy számítástechnikai expóra, ahol egy elhagyatott Pentium gépen brutális visszavágással szembesíti ellenfeleit: egy vírus segítségével törli azok teljes személyazonosságát, sőt, még a Teveclub.hu-n évek óta gondozott virtuális kedvenceiktől is megfosztja őket. Eközben, ha csak egy rövid pillanatra is, felcsendül az a nosztalgikus dallam, ahogy a betárcsázós modem csatlakozik a Datanetre, és feltűnik a floppylemez, mint az ősi sumér adathordozó, amely egy másik korszak emlékét idézi fel.
Míg az előző jelenet egy olyan 90-es évek nosztalgiabombája volt, hogy még a Happy Gang is simán megfordulhatott volna benne, most egy olyan időszakba csöppenünk, amikor a Family Frost már zenélő csillagrombolókkal rója a kistelepüléseket. Johnny Mnemonic pedig a jövőbeli rendszergazda tökéletes prototípusa, aki legfeljebb régészeti feljegyzésekből értesült az Altavizsla-fiókok rejtelmeiről. A hekkelés itt kizárólag a virtuális dimenzióban játszódik, így egy izgalmas pantomimelőadás részesei lehetünk, és tanúi lehetünk annak, hogy 1995-ben már létezett olyan meggyőző CGI, ami simán felülmúlta a tavalyi őshüllős Asylum-filmek látványát.
A kudarc félelme gyakran gátat szab a bátorságunknak, különösen, amikor olyan online kvízekről van szó, ahol azt kell megállapítanunk, hogy egy IT szakember vagy egy sorozatgyilkos mosolyog ránk a képen. Ezen különös ötlet már 1995-ben megszületett a Tökéletes másolat alkotóinak fejében, akik úgy döntöttek, hogy egy merész és szórakoztató módon egyesítik e két különböző világ képviselőit. A film antihőse, akit a közönség imád, két szenvedélyének hódol: a hobbisebészetnek és a kriminálpszichológussal való furcsa levelezésnek. A karakter nem csupán az áldozatairól készít vicces animációs videókat, hanem ezeket el is küldi a dilidokijának, aki így még jobban jár, mintha varázslatos manókkal próbálkozna a pénzszerzéssel. Az e-mailek pedig olyan titkosak, hogy olvasás után azonnal eltűnnek, akárcsak Bigyó felügyelő megbízói levelei, amelyek sosem hagynak nyomot.