A GKI álláspontja szerint a kormány frissen bemutatott gazdasági akciótervének céljai nem tűnnek megalapozottnak vagy elérhetőnek.
A hazai lakhatási válság sajnálatos velejárója, hogy a többség nem képes önerőből lakást vásárolni, hanem hitelre kényszerülnek ebből a célból. Emiatt a kormány újabb és újabb hitelprogramokkal kívánja ösztönözni a lakosságot a hitelfelvételre (Babaváró, munkáshitel, CSOK+, falusi CSOK). Hol van a háztartási hitelállomány bővíthetőségének határa? - teszi fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése.
A GKI felidézi, hogy a közel 4 millió háztartásból 2011-ben 1,25 milliónak volt lakás- és/vagy jelzálog hitele, ami 2024 I. negyedévére 800 ezerre csökkent. Emellett a szintén lakásvásárlásra fordítható babaváró hitelt 250 ezren vettek fel - írja az elemzést szemléző hvg.hu.
A hazai háztartások lakás-és jelzáloghitel-állományának értéke 2018-ig csökkent, majd 2024-re (5 814 milliárd Ft) érte el újra a 2013-as szintet (5 631 milliárd Ft). Ezen belül a piaci hitelek értéke 2019-től, a támogatott hitelek értéke 2020-tól kezdett el növekedni. A Babaváró hitel (2500 milliárd Ft) ebben nem szerepel. Ugyanakkor a hitelállomány reálértéke folyamatosan csökken 2011 óta, aminek oka a lakásárak jelentős emelkedése. Ez is azt mutatja, hogy a nominálisan emelkedő hitelkereslet fő oka a lakásárak változása, nem pedig a lakásforgalom élénkülése.
Az MNB 2020-as lakossági felmérése alapján 1,4 millió háztartás rendelkezett jelzálog- vagy lakáshitellel. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelzálog- és lakáshitelek száma azóta 60 ezerrel csökkent, akkor körülbelül 1,34 millió háztartásra tehető a hitellel rendelkező háztartások száma. Feltételezve, hogy ezek közül körülbelül 90 százalék aktív hitelszerződéssel bír, ez körülbelül 1,2 millió érvényes hitelszerződést jelent.
A GKI elemzése alapján érdemes párhuzamot vonni a hitelképes aktív háztartások számával. A KSH 2023-as statisztikái szerint, a jövedelmi ötödök szerinti csoportosítás alapján valószínű, hogy csupán a legfelső három jövedelmi ötöd tekinthető "lakáshitelképesnek", ami körülbelül 1 millió 900 ezer aktív háztartást jelent. Azonban a gazdaságkutató javaslata szerint érdemes figyelembe venni a felső két vagyoni tizedhez tartozó, korábban hitellel nem rendelkező háztartások számát is (400 ezer háztartás), akik nem igényelnek hitelt. Ennek következtében nagyjából másfél millió aktív háztartás hitelképes, és közülük 1 millió 200 ezer, azaz a háztartások 80 százaléka már rendelkezik ingatlan- vagy szabad felhasználású jelzáloghitellel.
A GKI legfrissebb elemzése szerint a hitelképes magyar háztartások körülbelül 80%-a már rendelkezik valamilyen ingatlan- vagy szabad felhasználású jelzáloghitellel. Ez a tény egyre inkább megkérdőjelezi a további, ezen csoportot megcélzó hitelfelvételi programok szükségességét. Érdemes megemlíteni, hogy a GKI kutatásai kizárólag az ingatlan- és jelzáloghitelekre fókuszáltak, így a kép ennél sokkal szélesebb. Ha figyelembe vesszük a gépjárműhiteleket, folyószámlahiteleket, hitelkártyákat és egyéb kölcsönöket is, akkor a hitellel rendelkező háztartások aránya még magasabbra nő. Ez a helyzet pedig további kihívásokat jelenthet a háztartási hitelfelvételt ösztönző programok számára.
