A Hegyvidéki Önkormányzat véleménye szerint a Turul-szoborról folyó társadalmi diskurzus nem csupán jogi keretek között rendezhető el.

Az önkormányzat azután reagált, miután Lázár János Műemlékké nyilvánította a szobrot.

A legutóbb megjelent kormányrendelet, amely a Turul szobrot nemzeti emlékhelynek nyilvánítja, komoly jogi és szakmai elemzés tárgyát képezi az önkormányzat számára – derül ki a Hegyvidéki Önkormányzat által lapunkhoz eljuttatott válaszlevélből. Az önkormányzat hangsúlyozza, hogy a közterületen elhelyezett szobroknak a közösség értékrendjét és történelmi emlékezetét kell képviselniük. "A Turul szobor körüli korábbi viták és elhelyezésének körülményei miatt úgy véljük, hogy a témáról folytatott társadalmi diskurzus nem zárható le csupán jogi megfontolások alapján" – olvasható a közleményben.

Az önkormányzat elemzi a kormányrendelettel kapcsolatos esetleges jogorvoslati lehetőségeket. Kiemelik, hogy számukra a legfontosabb, hogy a XII. kerületi közterek fejlődése olyan irányba haladjon, amely tiszteletben tartja a városrész hagyományait és jelenlegi igényeit, figyelembe véve a helyi közösség véleményét is.

Lázár János bejelentette, hogy a hegyvidéki Turul-szobor mostantól műemléknek számít.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Lázár János műemlékké nyilvánította a hegyvidéki turulszobrot. A rendelet indoklásában az áll, hogy a döntés célja a szobor "képzőművészeti értékeinek megőrzése".

A szobor felállítása 2005-re datálható, azonban Kovács Gergely polgármester megválasztása után kifejezte szándékát, hogy eltávolíttatja a műalkotást, és a Szoborparkba helyezteti át. Indoklása szerint a szobor "sokakat sértett", kiemelve, hogy a Turul-szoborhoz kapcsolódó emlékművön zsidó civil áldozatok nevei is szerepeltek.

A bíróság hozott egy fontos döntést: a XII. kerületben található turulszobor nem részesül műemléki védelemben.