Az Egyesült Államok új környezetvédelmi vezetője a klíma- és környezetvédelem helyett az ipar fellendítését helyezte a középpontba, ezzel új irányvonalat képviselve.

„Fúrni, baby, fúrni!” - lelkesedett Donald Trump a beiktatása során, ahol bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből és a WHO-ból is. Emellett nemzeti energiavészhelyzetet hirdetett, amelynek keretében ígéretet tett az olajkitermelés fokozására, azt állítva, hogy ez az ország számára egy soha nem látott aranykor kezdetét jelenti. A járványügyi intézkedések, a klímavédelem és a USAID mellett hamarosan az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is célkeresztbe került: nem meglepő módon az elnök itt is leépítéseket jelentett be. Első lépésként 388 alkalmazott elbocsátását hirdette meg, de valószínű, hogy ez csak a kezdet. De miért is van ennyire ellenszenves a hivatallal szemben az elnök?

Elsősorban azt emeli ki, hogy a helyzet rendkívül súlyos, másodsorban pedig úgy véli, hogy ez komoly veszélyt jelent Amerika gazdasági fellendítésére. A Biden-adminisztráció által bevezetett intézkedéseket Trump tévesnek és elfogultnak ítéli, és ezt a nézetet Lee Zeldin, az EPA új vezetője is osztja: szerinte a hivatal korábbi programjai "ideológiai irányítás alatt álltak", nem pedig a szakmai kritériumok figyelembevételével készültek. Zeldin ezen felül azzal vádolta meg az előző kormányt, hogy 20 milliárd dollárt sikkasztottak el a hivataltól. A hivatal vezetője egy régebbi felvételre hivatkozva azt állította, hogy az EPA munkatársai a Trump beiktatása előtti időszakban "menekítették az aranyat a süllyedő Titanicról", a pénzek pedig "szélsőbaloldali aktivistákhoz" kerültek.

Az utóbbi években folyamatosan hallani lehetett, hogy a klímaváltozás következtében hamarosan véget ér a világ, ami Zeldin szavaival élve a Breitbartnak adott interjújában is megjelent. A világ azonban még mindig itt van, és az EPA vezetője hangsúlyozta, hogy Trump eddig is sokat értekezett a "klímakamuról". Ez azonban nem jelenti azt, hogy a környezetvédelem iránti érdeklődése hiányozna: Zeldin szerint az amerikai elnök számára kulcsfontosságú, hogy minden állampolgár hozzáférjen tiszta levegőhöz és ivóvízhez. Emellett a gazdasági növekedés is prioritást élvez számára, valamint az, hogy mindenki képes legyen fűteni az otthonát a hideg hónapokban, és olyan autót választhasson magának, amilyet szeretne – ezzel utalva a Biden-kormány elektromos járművek vásárlását ösztönző intézkedéseire.

Zeldin az elnök vágyainak szellemében a Nagy Amerikai Visszatérés egyik kulcsszereplőjeként tekint az EPA-ra. Programját öt alapelv köré építette:

Már távolról is egyértelmű, hogy az első programpont mellett a Zeldin által megálmodott Amerikai Környezetvédelmi Hivatalnak alig van kapcsolata a környezetvédelemmel. Ugyanakkor az új vezető biztosította a közvéleményt: a legfontosabb cél továbbra is a természet védelme, ami minden konzervatív számára elsődleges jelentőséggel bír.

Természetesen, amennyiben az nem kapcsolódik megkérdőjelezhető ideológiákhoz, Donald Trump a múlt pénteken bejelentette, hogy felülvizsgálja az amerikai veszélyeztetett fajokról szóló törvényt (ESA, Endangered Species Act). A bizottság, amely a különböző populációk védelméről hivatott dönteni, a saját embereivel lett feltöltve. Ezt a testületet gyakran "God Squad"-ként emlegetik, és elvileg lehetősége van arra is, hogy egyes fajok védelmét a jövőben ne támogassa. Azonban a törvény 1972-es bevezetése óta erre még nem volt példa. A konzervációbiológusok most aggódnak, hogy a gyakran hangoztatott gazdasági érdekekre hivatkozva ez a helyzet megváltozhat.

A többi hivatalhoz hasonlóan az EPA-t is elérte a DEI-programok kisöprése: az elnök egyik első rendelete értelmében azonnali hatállyal leállítják a diverzitás, méltányosság és inkluzivitás előmozdítását célzó kezdeményezéseket az állami cégeknél. Sőt, ha valaki véletlenül úgy találja, hogy egy kollégája titokban ezen értékek támogatására törekszik, köteles azt azonnal jelenteni.

A program látszólag sikeresen működik, hiszen nem sokkal a bejelentése után életre kelt a DEI Watch List nevű weboldal. Itt olyan kormányzati alkalmazottak fényképeit, neveit és nyilvános információikat osztják meg, akik valamilyen formában részt vettek a demokraták támogatásában vagy más, a kormányzat által nem kívánatos tevékenységekben. Egy névtelen EPA-alkalmazott, aki a Nature-nek nyilatkozott, elmondta, hogy a listán olyan közeli ismerősei is szerepelnek, és aggodalmának adott hangot, hogy a hivatal munkatársai közül sokan még a jövőben felkerülhetnek a listára, amennyiben a hivatal továbbra is a Trump-kormányzat célkeresztjébe kerül.

A cikkben említett információk alapján a hivatal munkatársai egyfajta támadás áldozatának érzik magukat, amit a Russell Vought, az Egyesült Államok Igazgatási és Költségvetési Hivatalának vezetője okozott. A helyzet súlyosbodik, mivel ha az állami alkalmazottakat folyamatosan bizonytalanságban tartják, akkor valószínű, hogy többen is elhagyják a munkájukat, ami lehetőséget ad arra, hogy a költségeket csökkentsék. Ez a stratégia összhangban áll a Project 2025 elnevezésű jobboldali tervvel, amelyről Donald Trump azt állította, hogy nem tud róla, mégis egyre inkább megvalósítja annak elemeit.

A New York Times cikke szerint az amerikai elnök nem mindig követi betű szerint a forgatókönyvet, az EPA esetében mégis úgy tűnik, hogy nem nagyon akar eltérni tőle. A Project 2025-ben a hivatal környezeti igazságossággal foglalkozó munkatársainak kirúgása szerepel az első helyen, és akármi is vár még a környezetvédelmi hivatalra, az ő felfüggesztésük már meg is történt, méghozzá a DEI-ellenes tisztogatásra hivatkozva.

A DEI-ellenes fellépést Zeldin demokratikus fordulatként ünnepli: ígérete szerint a hivatal vezetőjeként jól fog sáfárkodni a környezetvédelemre szánt pénzekkel, és mindent megtesz azért, hogy bőrszíntől, vallástól, anyagi háttértől és hitvallástól függetlenül minden amerikai tiszta levegőhöz és vízhez juthasson.

A helyzet viszont nem ilyen egyszerű: az a 171 alkalmazott, akit februárban kötelező szabadságra küldtek, javarészt olyan projekteken dolgozott, amelyek a környezetszennyezésnek és a klímaváltozásnak különösen kitett szegény közösségek védelmével foglalkoztak. Az anyagi háttér ezekben az esetekben egyáltalán nem mindegy: a Világgazdasági Fórumtól az IMF-en át az ENSZ-ig nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a klímaváltozás sokkal súlyosabban érinti a szegényeket, mint a gazdagabbakat. A környezetszennyezésről nem is beszélve, az alacsonyabb bevétellel rendelkezők közül ugyanis sokkal többen lélegeznek rossz minőségű levegőt, mint a gazdagabbak közül - és ez nem csak a szennyezett országokra igaz, hanem akár az Egyesült Államokon belül is megfigyelhetők különbségek.

Zeldin egy érdekes álláspontot fogalmazott meg: a Breitbartnak adott interjújában kifejtette, hogy az Egyesült Államokban előállított fosszilis energia lényegesen kevésbé szennyező, mint a külföldön termelt változatai. Szerinte ez csupán annak köszönhető, hogy az amerikai ipar hatékonyabban és környezetbarátabb módon működik. Az EPA vezetője szintén kétségbe vonja a klímaváltozás körüli aggodalmakat, mondván, hogy a klímahisztéria mértéke túlságosan eltúlzott. Bár a szenátusi meghallgatásán nem osztotta meg részletesen a klímaváltozással kapcsolatos nézeteit, korábbi nyilatkozatai alapján világossá vált, hogy a jelenséget liberális propagandának tartja.

Ennek tükrében a hivatal legfontosabb célkitűzései közé tartozik az EPA működésének alapvető pillérét képező "endangerment finding" (EF) újraértékelése. Ez a megállapítás hangsúlyozza, hogy az üvegházhatású gázok káros hatással vannak az egészségre, és lehetőséget biztosít a hivatal számára, hogy szabályozza ezek kibocsátását. A jelentés három kulcsfontosságú területet emel ki, amelyekre az EPA befolyással lehet: a gépjárművek, az erőművek és a gyárak működésére. A Nagy Amerikai Visszatérés keretében pedig az EPA támogatásával éppen e szektorokat kívánják fejleszteni.

A dokumentum kimondja, hogy az üvegházhatású gázokról nemcsak joggal feltételezhető, hogy veszélyeztetik az ember egészségét, de az amerikai állampolgárok egészségére veszélyt jelenthet az országon kívülről érkező szennyeződés is (az tehát, hogy Zeldin szerint az amerikai fosszilis szennyezés jobb, mint a világ többi szennyezése, ebből a szempontból mindegy is; mindenesetre valószínűleg nem véletlen, hogy az EF felülvizsgálatát tervezik). Az EF ráadásul meglehetősen tág lehetőségeket is biztosít a környezetvédelmi hivatalnak a cselekvésre: azt sem kell bizonyítania, hogy az okozott egészségügyi problémákért legfőként az a szennyezés tehető felelőssé, amelynek a visszafogását írja elő, elegendő azt, hogy jelentősen hozzájárul az egészségre káros légszennyezéshez. A 2009-ben közzétett dokumentum megállapításait többen is vitatták, de több felülvizsgálata során is arra jutottak, hogy tudományosan megalapozott.

Ha Trump valóban a Project 2025 keretein belül lépéseket tesz (még ha csak részben is), az újabb kérdéseket vet fel: amikor a veszélyeztetett fajok védelméért felelős bizottság létrehozásáról van szó, felmerült az aggodalom, hogy a szakértelem veszélyes ideológiai tényezővé válhat. Ennek értelmében a terv arra figyelmeztet, hogy el kell kerülni a szakmai véleményekre épülő döntéshozatalt. Számos környezetvédelmi szakértő ezt a megközelítést rendkívül ostoba ötletnek tartja. Bár ez a kifejezés nem hangzott el hivatalosan, Zeldin környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentésében egyértelműen érzékelhető, hogy bizonyos hangok nem fognak teret nyerni.

Az öt pillér első elemének bemutatásakor az EPA vezetője kifejtette, hogy a környezetvédelem terén "halászok, vadászok és más, a környezet iránt elkötelezett egyének" véleményére alapoznak. Bár ezt a megnyilvánulást sokan csupán politikai fogásnak tekinthetik, aggasztó, hogy az elnök korábbi ciklusában gyorsan eltávolította az EPA munkáját támogató független szakértőket, helyettük pedig saját szimpatizánsait és a fosszilis energiaipar érdekeit szolgáló üzletembereket állított a középpontba. Úgy tűnik, a történelem ismétli önmagát: a Zeldin által említett halászok és vadászok mellett a fosszilis energia képviselői is megtalálhatóak az ESA bizottságában, és nem valószínű, hogy az olajban gazdag Alaszkában vagy bárhol máshol elfelejtenék Trump jól ismert jelszavát: "fúrj, baby, fúrj!".

Tom Burke egykori állami alkalmazott közegészségügyi szakértő, a Johns Hopkins Egyetem emeritus professzora szerint félő, hogy a nézőpontváltás helyrehozhatatlan, generációkon átívelő károkat okoz majd az amerikai környezetvédelemben. Donald Trump első ciklusában hasonlóan járt el, mint a mostaniban, csak akkor Barack Obama környezetvédelmi intézkedéseit igyekezett mindenáron visszafordítani, most pedig Joe Biden örökségétől próbál szabadulni. Burke szerint a mostani intézkedésekben a legijesztőbb a tudománytagadás: az már önmagában vérfagyasztó, hogy az EPA élére egy klímaszkeptikust neveznek ki, miközben a klímaváltozás hatása vitathatatlan, amit az elmúlt évek extrém időjárása teljesen nyilvánvalóvá is tett. Zeldin kinevezését az EPA élére határozott visszalépésként értékelte, de mint mondta, látott már ilyet: az előző Trump-kormányzat előtt a Reagan-adminisztráció is igyekezett visszafogni a hivatal hatáskörét, a tudósok azonban állami szinten ellenálltak.

Hogy a mostani létszámcsökkentésnek mi lesz az eredménye, azt még csak találgatni lehet: az áramvonalasított közigazgatás elvének megfelelően négy távozó közalkalmazott helyére csak egyet lehet felvenni, a kinevezéseket pedig Elon Musk, illetve a hatékonyság növelésével megbízott DOGE hagyja majd jóvá. Ide tartoznak majd a tudósok is, vagyis azok, akiket Zeldin többnyire ideológiailag elfogultnak tart, és akiket a DEI Watch List is a célkeresztjébe vesz, ha azzal gyanúsítják őket, hogy a demokratákkal szimpatizálnak. Az EPA kutatási-fejlesztési részlege (Office of Research and Development, ORD) már az előző Trump-kormányzat idején is erős ellenszélben dolgozott, amelynek következtében több örök vegyi anyag veszélyességéről is későn adhattak csak ki tájékoztatást (ami mögött a Science szerint az olajlobbi érdekei állhattak), a helyzet azonban már most rosszabbnak tűnik a hivatal szempontjából, mint az előző Trump-adminisztráció négy éve alatt. Nicole Cantello, a közigazgatási alkalmazottak szakszervezetének (AFGE) egy helyi vezetője szerint az a chicagói iroda, amelyet ő képvisel, néhány hét alatt a dolgozók 20 százalékát is elveszítheti - ez nagyobb lemorzsolódás, mint amit 2017 és 2021 között tapasztaltak a hivatalnál.

Burke véleménye szerint még nem minden reménytelen: ahogy Reagan, úgy Trump is túlléphet az EPA kihívásain. Optimista nézőpontja alapján úgy gondolja, hogy a legnehezebb időszakokban születhetnek a legjobb megoldások. Sajnos azonban az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal esetében Zeldin programjának egyetlen környezetvédelmi eleme csupán annyi, hogy beszélgetni fognak néhány halásszal. Mégis, éppen ebből a helyzetből lehet szép győzelmet aratni.