A tűzijátékok zaja és fényjátékai nem csupán a szórakozásról szólnak, hanem komoly stresszt is okozhatnak a házikedvenceink számára. A kutyák gyakran pánikba esnek, szívverésük felgyorsul, és keresni kezdik a menedéket, míg a macskák viselkedése drámaian

A szilveszter varázslatos éjszakájának egyik leglátványosabb és legzajosabb része a tűzijáték és a petárdák robbanása, amelyek mintha minden évben egyre nagyobb számban töltik meg az éjszakát. Az évtizedek óta tartó diskurzus középpontjában áll, hogy a hagyományos, pogány eredetű zajok milyen hatással vannak a kutyákra, akik gyakran pánikba esnek ilyenkor. De mi a helyzet a macskákkal? Milyen érzéseik támadnak a robbanások hallatán? És vajon az akváriumban úszó aranyhalakat is megviselik a hangok? Mi történik a tyúkólban élő szárnyasokkal, amikor felzendül a tűzijáték? A Növekedés.hu cikke összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat arról, hogyan támogathatjuk a házi kedvenceinket és az állatokat a szilveszteri ünneplés alatt, hogy elviselhetőbbé tegyük számukra ezeket a nehéz órákat.

A tűzijáték év végén való felbukkanása már régóta része az ünnepléseknek, ám az utóbbi években a téma egyre inkább viták tárgyává vált. Ennek oka, hogy a lakossági felhasználásra szánt, megfizethető rakéták széles körben elérhetővé váltak, így sokan élnek ezzel a lehetőséggel, ami különböző véleményeket és érzéseket vált ki a közvéleményben.

Ennek következtében a délután folyamán megkezdődik a durrogtatás, míg este a tüzijátékok sokasága folyamatosan világítja meg az eget. Számunkra ez a látvány izgalmas élmény lehet, azonban minden más élőlénynek, főként a kutyáknak, valóságos rémálom. A kutyák hallása olyan éles és érzékeny, hogy a robbanások zaja számukra elviselhetetlenül hangos.

Az általuk észlelt hangok frekvenciája sokkal változatosabb, ami miatt a robbanások és sípoló hangok intenzívebben hatnak rájuk.

Az állatok, különösen a kutyák, ösztönösen reagálnak a hirtelen, hangos zajokra, hiszen az evolúciós múltjuk során ezek a hangok gyakran veszélyt jeleztek számukra. Míg az ember képes azonosítani a tűzijáték forrását és megérteni a zaj mögötti szándékot, a kutyák számára ez a zajforrás rejtély marad. Ez a megfoghatatlanság fokozza a kutyák félelmét, mivel nem tudják, mi vár rájuk. Ennek következtében a szervezetükben stresszhormonok, mint például kortizol, szabadulnak fel, ami szorongáshoz, remegéshez, szapora légzéshez, sőt akár pánikreakcióhoz is vezethet.

A megijedt kutyák gyakran kétségbeesetten próbálnak elmenekülni, és akár a kerítést is átugorhatják, ami számos balesetveszélyes szituációhoz vezethet.

A túlzott stressz nemcsak a kutyák lelki világát, hanem fizikai állapotukat is jelentősen befolyásolhatja. Ennek következtében előfordulhat, hogy a kutyánk szívverése felgyorsul, hányingerrel, hasmenéssel vagy, sajnos, akár szívroham tüneteivel is megküzdhet, különösen az idősebb vagy szívproblémákkal rendelkező ebek esetében.

Ha szeretnénk valóban támogatni a kedvencünket, akkor azt nem szilveszter reggelén érdemes elkezdeni.

A kutyákat fokozatosan lehet hozzászoktatni a hangos zajokhoz alacsony hangerővel lejátszott hangfelvételek segítségével, pozitív élményekkel társítva.

Jutalmazással erősíthető a nyugalom viselkedés stresszes helyzetekben. Persze némi ártalomcsökkentés akkor is jól jöhet, amikor elkezdenek robbanni az első tűzijáték, ilyenkor az ebet érdemes egy elsötétített, lehetőleg zajszigetelt szobában elhelyezni, ahol kevésbé hallatszanak a zajok.

Bekapcsolhatunk halk, megnyugtató zenét vagy fehér zajt, hogy elnyomják a tűzijáték hangját. Fontos az is, hogy a gazda nyugodt maradjon, és biztosítsa kedvencét arról, hogy nincs veszély.

Bár a többi házi kedvenc panaszait ritkábban emlegetjük, ez nem jelenti azt, hogy őket ne izgatná a hosszan tartó zajongás.

A macskák természetüknél fogva rendkívül érzékenyek a környezetük változásaira és a hirtelen zajokra.

Hallásuk messze felülmúlja a kutyákét, különösen a magas frekvenciájú hangok terén mutatnak kiemelkedő érzékenységet. A tűzijáték zaja számukra elviselhetetlenül erős lehet, ami gyakran pánikot idéz elő náluk.

A macskák gyakran keresnek menedéket, és ilyenkor előfordulhat, hogy remegnek, nyáladzanak, sőt, ha úgy érzik, hogy sarokba szorítják őket, akár agresszívvá is válhatnak. A papagájok sem maradnak érzéketlenek a külvilág ingerei iránt; a madarak idegrendszere rendkívül gyorsan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz.

A tűzijáték tehát őket is erősen érinti, ráadásul...

hajlamosak vad röpködéssel reagálni a stresszre,

A zárt környezetben bekövetkező sérülések, mint a szárnytörés vagy zúzódások, komoly veszélyt jelentenek. Emellett a fokozott stressz légzési nehézségeket, tollhullást, sőt, akár szívrohamot is kiválthat.

Azt hinnénk, hogy ha valakit biztosan hidegen hagy az emberek zajongása, az az akvárium csendjében pihenő aranyhal, ám ez nem így van. Bár a halak viselkedése kevésbé látványos, mint a macskáké vagy madaraké, a tűzijáték zajai és rezgései jelentős stresszt okozhatnak számukra is.

A robbanások következtében keletkező hanghullámok a víz alatt is terjednek, és ezáltal zavarhatják a halak érzékelő rendszerét.

Az aranyhalak különösen érzékenyek a rezgésekre, amelyek zavarhatják az egyensúlyukat és a tájékozódásukat. A halak ilyenkor gyakran az akvárium alsó részébe húzódnak, és letargikus állapotba kerülhetnek.

A szilveszteri ünneplés forgatagában a zajok nem csupán a házi kedvenceket, hanem a kertben vagy istállóban élő haszonállatokat is megijeszthetik.

A szarvasmarhák zárt térben hektikus mozgásba kezdenek, ami könnyen sérülésekhez vezethet.

A legelésző állatok esetében mindig ott lappang a veszély, hogy megpróbálnak szabadulni, akár a kerítést is áttörve, hogy elérjék a nyílt réteket vagy a távoli legelőket.

A lovak rendkívül fogékonyak a környezetük hangjaira és fényviszonyaira.

A tűzijáték hangjai sokakat pánikba ejtenek, és ez különösen veszélyes helyzeteket idézhet elő, ha az állatok nincsenek biztonságos környezetben. A megijedt ló hevesen reagálhat, rugdosással, kapálással vagy akár menekülési kísérletekkel, amivel nemcsak magának, hanem a környezetének is sérüléseket okozhat. Éppen ezért fontos, hogy a tűzijáték idején a lovakat védett helyen tartsuk, ahol elkerülhetjük a baleseteket.

A baromfik hallása különösen érzékeny a magas frekvenciájú hangokra.

A tűzijátékok félelmetes robajai miatt a tyúkok gyakran pánikba esnek, és zsúfolódni kezdenek a ketrec vagy a tyúkól egy szűkabb részén. Ez a viselkedés akár tragikus következményekkel is járhat, mivel egymást agyonnyomhatják a szorongásuk közepette.

A sertések természetüknél fogva hajlamosak búvóhelyet keresni a zajok elől, hiszen a nyugalom és biztonság számukra elengedhetetlen. Amennyiben nem találnak megfelelő rejtekhelyet, könnyen pánikba eshetnek, ami nemcsak agresszív viselkedéshez vezethet, hanem akár más állatokkal való összeütközésekhez is. A folyamatos stressz pedig komoly következményekkel járhat, mint például étvágytalanság, növekedési problémák vagy szaporodási zavarok. De nemcsak a sertések, hanem a méhek is megérzik a környezeti hatásokat: a téli hónapokban a méhek energiatakarékossági stratégiát alkalmaznak, és szoros fürtökben gyülekeznek, hogy megőrizzék a hőmérsékletüket és életben maradjanak.

A zaj és rezgések megzavarhatják a fürtöt, aminek következtében csökken az energiatartalékuk, és tömeges pusztulás is lehet a vége.