A magyar katonák részt vesznek a NATO legkritikusabb küldetésében | Demokrata

A tárcavezető a balti légtérrendészeti művelet keretében részt vevő magyar katonák előtt mondott beszédében kiemelte, hogy a balti térségben a legnagyobb a napi szinten tapasztalható kockázat a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapásra. Itt a legnagyobb a felelősség, és a helyzet rendkívül törékeny, ami miatt egyetlen hiba, rossz döntés vagy félreértés is pusztító következményekkel járhat a globális színtéren.

"Sem fizikailag, sem a szó átvitt értelmében máshol nincsenek ennyire közel egymáshoz a szövetséges erők és az orosz haderő"

- mutatott rá. "Ezért az adja a helyzet bonyolultságát, és amiatt is szeretném a különleges elismerésünkről biztosítani önöket, mert itt úgy kell védeni szövetségeseink biztonságát és szuverenitását, hogy közben megvédik a béketeremtés lehetőségét is" - mondta.

"Mi, magyarok rendelkezünk azzal a képességgel, hogy megvédjük magunkat és a szövetségeseinket anélkül, hogy tovább fokoznánk a feszültségeket, és elkerüljük, hogy nemzetünket háborúba sodorjuk, ezzel együtt pedig megóvjuk a szövetségünket is."

- folytatta. Szijjártó Péter kiemelte, hogy hazánk 2015, 2019 és 2022 után immár negyedik alkalommal vállal szerepet a térségbeli szövetségesek légterének védelmében.

Örömmel hirdetjük, hogy nem csupán a világtörténelem egyik legnagyobb védelmi szövetségének tagjaiként állunk itt, hanem országunk mérete és ereje révén is jelentős mértékben hozzájárulunk a NATO közös biztonságának megerősítéséhez. Büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a számokban, hanem a kapacitásainkban is kiemelkedő szereplői vagyunk ennek a szövetségnek.

- jelentette ki. "A közös biztonság szempontjából világos, hogy a balti légtérrendészeti misszió ennek a törekvésnek a középpontjában áll (...) Véleményem szerint a NATO-missziók közül ez a legnagyobb kihívást jelentő, legbonyolultabb, és egyúttal a legérzékenyebb, legveszélyesebb feladat is" - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háború kitörése után a NATO-tagállamok között két alapvető kérdésben teljes konszenzus alakult ki: egyrészt abban, hogy az észak-atlanti szövetség nem vesz részt a konfliktusban, másrészt abban, hogy minden lehetséges lépést meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal. Kiemelte, hogy bár egyes szereplők próbálják relativizálni és elhomályosítani a felvázolt határokat, ezek a döntések szerencsére továbbra is érvényben maradtak.

"Ezeknek a határoknak a figyelmen kívül hagyása könnyen eszkalációhoz vezethet, sőt, akár a harmadik világháború kitörését is előidézheti. Ez a folyamat, bántóan leegyszerűsítve, végső soron a Föld elpusztulásához is elvezethet, ha csak a felhalmozott nukleáris arzenálokra tekintünk."

- figyelmeztetett. Továbbá megjegyezte, hogy a misszió teljes mértékben hű a NATO eredeti célkitűzéseihez, hiszen ez a világtörténelem legerősebb védelmi szövetsége, s nem a világ legerősebb támadó szövetsége, még ha vannak, akik ezt a kettőt készek is összekeverni.

"Számunkra a NATO mindig is egy védelmi szövetség volt és lesz, és nem támadó szövetség. És örülünk annak, hogy az eddigi 19 riasztás, majd 300 felszállás és több mint 300 repült óra során önök is ezt az álláspontot, illetve ezt az eredeti alapítói célt képviselték"

- szögezte le. A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Európában egyfajta háborús pszichózis uralkodott el a politikai döntéshozók között, azonban tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy egy háborút a harctéren le lehet zárni vagy hogy egy nukleáris hatalmat fegyverszállításokkal le lehet győzni. Tudatta, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, amely már a kezdetektől fogva tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett, de ma jobb a helyzet a korábbinál, mert a világ első számú szuperhatalma, a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok is ezt az álláspontot képviseli. Illetve úgy vélekedett, hogy amíg nem sikerül a diplomáciai rendezés, addig a legfontosabb feladat az eszkalációs kockázatok kivédése és annak megakadályozása, hogy Magyarországot belerángassák ebbe a háborúba.