A nanoműanyagok egyre inkább ellepik az Atlanti-óceán vizeit.
Egy friss kutatás eredményei szerint az Atlanti-óceán vizének teljes összetevőjében, a felszíntől egészen a tengerfenékig, felfedezhetők nanoméretű műanyagrészecskék. A tudósok 2020-ban, az RV Pelagia nevű kutatóhajó segítségével, tizenkét különböző helyszínen és három különböző mélységi szinten gyűjtöttek vízmintákat a téma alaposabb megértése érdekében.
A legmagasabb koncentrációt a felszíni rétegekben tapasztalták, ahol az átlagos érték 18 mg/m³ volt. Ezzel szemben az alsó rétegekben a koncentráció körülbelül 5,5 mg/m³-ra csökkent.
A kutatás eredményei szerint az Atlanti-óceán északi szakaszán (8°-55° északi szélesség között) a felszíni vízrétegekben körülbelül 27 millió tonna nanoműanyag halmozódott fel. Ez a mennyiség nemcsak hogy megközelíti, hanem akár túl is lépheti a makro- és mikroműanyagok becsült össztömegét az óceánokban.
A nanoműanyagok jellemzően nagyobb műanyagok aprózódásából származnak. A napsugárzás, a hullámzás, a vízmozgás és a levegőből származó szennyezés mind hozzájárulnak a részecskék óceánba jutásához. A part menti területeken magasabb a koncentráció, de az észak-atlanti örvényzónákban is jelentős mennyiséget találtak.
A kutatás során megállapították, hogy a nanoműanyagok mennyisége már túlszárnyalja a korábban uralkodó makro- és mikroműanyagok tömegét. Ezek a apró részecskék képesek áttörni a sejtfalakat, így bejutnak az élő szervezetekbe, ahol felhalmozódhatnak, és potenciálisan mérgező hatásokat fejthetnek ki. Az emberi szövetekben – például a vérkeringésben és az agyban – már észlelték a jelenlétüket.
A kutatók egyetértenek abban, hogy sürgető szükség van a mintavételi módszerek tökéletesítésére, innovatív laboratóriumi technológiák bevezetésére és globális mérési rendszerek kiépítésére. Különösen fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, mivel a vízben lévő apró szennyező részecskék eltávolítása szinte lehetetlen feladat. A jövőbeli kutatások fókuszában a szennyezés forrásainak feltérképezése, a műanyagok viselkedésének alaposabb megértése különböző környezeti körülmények között, valamint a potenciális egészségügyi kockázatok feltárása áll.
