A Nemzetközi Büntetőbíróság arra kérte Magyarországot, hogy vegyen részt a felmerült aggályok megvitatásában.
Április 3-án jelentette be a kormány, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A szervezet arra kérte Budapestet, hogy terjessze fel aggályait a közgyűlésükön.
A Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtöki nyilatkozatában arra hívta fel Budapest figyelmét, hogy aggályaikat érdemes a szervezet közgyűlése elé terjeszteni, és javasolta, hogy kezdjenek konstruktív párbeszédet a felmerülő kérdésekről. Emellett kifejezték sajnálatukat a magyar kormány döntése miatt, amely a Római Statútum felmondására irányul. Ez a lépés gyengíti a bíróság azon erőfeszítéseit, hogy felelősségre vonja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőit – áll a 24.hu híradásában, amely a francia Le Monde értesülésein alapul.
Az izraeli miniszterelnök magyarországi látogatása a világsajtóban is központi téma lett az elmúlt napokban, mivel 2024 novemberében Netanjahu ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), ugyanakkor a magyar kormány többször jelezte, hogy nem tartja érvényesnek a parancsot, és nem is hajtja azt végre.
A kormány csütörtökön bejelentette, hogy Magyarország el kívánja hagyni a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), amit Gulyás Gergely fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a bíróság már nem más, mint egy "politikai bíróság". A Magyar Közlönyben közzétett információk alapján Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter lesz a felelős a kilépési folyamat elindításáért.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette, hogy az izraeli miniszterelnök ügyében nem történt letartóztatás, mivel "nem jellemző ránk, hogy a vendégeinket letartóztatnánk. Izrael a barátunk, ezért nem szándékoztunk ezt megtenni" - fogalmazott.
