A svédek hat hónapnyi távolságra kerültek tőle, míg a románok számára hat bombához elegendő nyersanyag állt rendelkezésre. Így alakult ki 25 ország, amelyek szinte atomhatalommá váltak.
Az atomsorompó-egyezmény a világ egyik legmeghatározóbb nemzetközi keretrendszere, azonban nem mentes a kihívásoktól. Irán nukleáris fegyverkezési programja ékes példája ennek, hiszen az Egyesült Államok és Izrael brutális légitámadásokkal próbálta megakadályozni a folyamatot. Teherán határozottan hangoztatja, hogy céljai nemesek és békés szándékúak, de a nemzetközi közvélemény ezt kétségbe vonja. A bombázás után pedig a figyelem most arra irányul: vajon a rezsim leteszi-e az atomfegyver megszerzésére irányuló álmát, vagy újra nekilát a titkos programjának?
Először az Egyesült Államok, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező többi állama - a Szovjetunió (manapság Oroszország), Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - abban bíztak, hogy monopolhelyzetüket megőrizhetik az atomfegyverek terén. Azonban ez az elképzelés nem valósult meg, mivel a sorhoz csatlakozott Pakisztán, India, Észak-Korea, valamint kimondva-kimondatlanul Izrael is. Ebből a csoportból hárman nem tagjai az atomsorompó-egyezménynek, míg Észak-Korea 2003-ban kilépett ebből a megállapodásból.
De voltak más jelentkezők is az exkluzív klubba. A második világháború végétől napjainkig körülbelül két tucat ország próbált valamilyen úton-módon atomfegyverhez jutni.
Erre már 1963-ban figyelmeztetett John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, amikor kijelentette:
Úgy vélem, hogy az 1970-es években az Egyesült Államok elnökének olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek között akár 15, 20, sőt 25 ország is rendelkezhetett nukleáris fegyverekkel.
Hihetetlen, hogy hat évtizeddel később is csupán kilenc ország birtokolja ezt a kivételes képességet. Az 1968-ban aláírt és két évvel később életbe lépett atomsorompó-szerződés kulcsszerepet játszik ebben a sikerben. A szerződés működése nem bonyolult: meghatározta az akkori atomhatalmak körét, és határozottan tiltotta a katonai célokra alkalmas technológiák továbbadását, ezzel megakadályozva a proliferációt.
