Kérlek, biztosíts egy kivételes honvédelmi minisztert az országunk számára!

Lázár János, a minap egy pécsi fórumon, meglehetősen figyelemreméltó kijelentést tett: „Nincs olyan, hogy kiragadott mondat.” Talán nem is gondolt arra, hogy e szavakkal milyen kényes szituációt teremt minisztertársa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf számára. A Magyar Péter Tisza-elnök által képviselt párt szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz a közelmúltban nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely 2023-ból származik, és amelyben a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy „az ötödik Orbán-kormány úgy döntött, hogy egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt alakítunk ki.” A miniszter szavai szerint ez a változás a korábbi béketevékenységekkel való szakítást jelenti. „Ismerjük ezeket, de most egy folyamat csúcspontján állunk, amely a békementalitás feladását célozza. A nyilvánosság előtt fiatalításként emlegett folyamat természetes volt, és ez a legegyszerűbb módja a változásnak. Szakítanunk kell a békementalitással, és el kell kezdenünk a háború felé vezető út nulladik fázisát.”

A tiszások úgy harangozták be a szél által az "ablakukon befújt" bizonyítékot, hogy ez az Orbán-kormány őszödi beszéde lenne, ami valamelyest túlzás. Gyurcsány Ferenc valamikori szociálliberális miniszterelnök 2006-os mondatainak nem kellett felvezetés, azoknak olyan erejük volt, hogy a vasárnap délutáni publikálással is nagy karriert tudtak befutni. Magyarék őszödözése alighanem egyfajta válaszreakció arra, ahogy a kormánypárti nyilvánosság kezelte Kollár Kinga tiszás EP- és fővárosi közgyűlési képviselő értékelését az uniós források visszatartásáról. Amolyan politikai "adj király katonát" játék most ez a Tisza részéről. "Őszödöztök? Tessék, mi is tudunk olyat! Nektek is van egy rosszul hangzó beszédétek a mi emberünktől, tessék, nekünk is van egy a tiétekről!" A híresen jól öregedő mondatairól ismert Gulyás Gergely mindenesetre lepkefingnak titulálta a hangfelvételt - nem részletezve, hogy a szóban forgó szellentés lufipukkadásakor, vagy kémcsőben előállítva keletkezett - ami nem igaz, ahogy az őszödi is nyilvánvalóan túlzó jelző. Inkább hasonlít a mostani helyzet arra, amit Altusz Kristóf 2018-ban állított elő. A korábbi államtitkár máltai nagykövetként azt mondta, hogy Magyarország befogadott 1300 menekültet és ez pár napra teljesen a feje tetejére állította az akkor agysorvasztó migránsellenességtől harsogó kormánypropagandát.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem csupán egy távoli szigetország nagykövete, és nem is egy friss párt EP-képviselője, hanem az Orbán-kormány hadügyminisztere. Alig egy évvel azután, hogy a Fidesz egy rendkívül fokozott békementalitással, szinte minden korábbi rekordot megdöntve, kétharmados győzelmet aratott a 2022-es országgyűlési választásokon, most kibukott belőle az a megjegyzés, miszerint "nulladik fázisos háború" zajlik. A szavazatok mögött nem csupán politikai taktikázás rejlik: Márki-Zay Péter, az összeállt hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje, a győzelme esetére felvetette, hogy Magyarország akár fegyveres támogatást is nyújtana Ukrajnának, ha a NATO ezt kérné. Ez a kijelentés vált a "háborúpártiság" szimbólumává, amely a közpénznyilvánosság révén torzítva, felnagyítva és mémesítve eljutott az ország minden szegletébe, és máig formálja a mindennapjainkat. A 2024-es EP-választás tétjét a Fidesz abban határozta meg, hogy vagy az ország többsége rájuk szavaz, vagy egy belső vérzéses nukleáris holokauszt vár ránk. Még az ország költségvetését is békeköltségvetésnek, vagy "háborúellenesnek" titulálták a kormánypárti kommunikációban. Tehát a politikai diskurzus tükrében elég gyenge lábakon áll az a cáfolat, miszerint Szalay-Bobrovniczky csupán annyit mondott, hogy ő "egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget épít". Mert a békéhez valóban erő szükséges.

Még ha erőtlenek is a szavak, egyértelmű, hogy a miniszter által felvázolt téma mögött egy sokkal tágabb kontextus húzódik meg, amelyet a közpénznyilvánosság is felnagyít majd. Azonban érdemes észrevenni egy árnyalatnyi részletet a megnyilatkozásban, ami a 2023-as időszakra és a miniszter hatalmi pozíciójára tekintettel új dimenziót ad a kiszivárgott mondatnak: a folyamatot a nyilvánosság előtt fiatalításként, megújulásként kívánják feltüntetni. Ha viszont kénytelenek vagyunk más néven említeni valamit, amit nem zárt körben, hanem nyilvánosan tárgyalunk, akkor az azt jelzi, hogy nem vagyunk büszkék arra, amiről beszélünk, és titkolni igyekszünk azt. A kormány legfőbb eszköze a kommunikációs szőnyegbombázás, és ezek a mondatok könnyen visszaüthetnek. Lázár János egy másik alkalommal találóan megjegyezte: "egy politikusnak nagy a felelőssége abban, hogy mit mond." Ezzel azonban nem segítette minisztertársát, akinek most sürgősen magyarázkodnia kell a kialakult helyzet miatt.

Például, hogy az ötödiket megelőző Orbán-kormányokat és azok honvédelmi minisztereit milyen felelősség terheli azért, hogy Szalay-Bobrovniczkynek ilyen radikális leépítésre kellett elszánnia magát 2023-ban? És ugyan harcászati síkon, politikailag, de még nyelvészetileg is meglehetősen nehezen értelmezhető az a kifejezés, hogy "átállni a háború felé vezető út nulladik fázisára", de a háborúkat, azokat valakik ellen szokták vívni a hadseregek. Kik ezek a valakik? Oroszország? Akiknek a titkosszolgálata minden jel szerint ott piknikezik a Bem tér szerverszobáiban? Ukrajna? Akinek az uniós csatlakozását 2022-ben szorgalmazta Szijjártó Péter? Netán a Balkán felé kell átállni a nulladik fázisra, ahol magyar katonákra támadtak a magyar kormány politikai puszipajtásának feldühödött hívei? És persze, mondja el, hogy milyen párti honvédelmi miniszter az, aki zárt körben a katonáknak arról beszél, hogy "szakítani kell a békementalitással", a nagy nyilvánosságnak ugyanakkor pedig úgy fogalmaz, hogy "mindenki háborúra készül, kivéve minket, magyarokat"? Persze az se lenne rossz, ha Orbán Viktor felelne erre, de hát újabban ő is titokban, zárt körben szokott beszélni, mint a békementalitással szakítani kívánó minisztere.