Alekszandar Vucsics: Az emberiség soha nem állt olyan közel a végső káoszhoz, mint most, ebben a pillanatban.

A szerb elnök Banja Lukában, a jasenovaci láger felszabadításának évfordulója alkalmából tartott beszédében a következő kérdéseket vetette fel: miért nem történt meg a tábor felszabadítása korábban, és hogyan lehetséges, hogy ez a "balkáni Auschwitz" 1945 májusáig működhetett. Vucic a történelem egyik legbrutálisabb koncentrációs táboraként említette Jasenovacot, ahol elképesztő kegyetlenséggel gyilkolták le a szerbeket, zsidókat és romákat.

Alekszandar Vucic, a szerb elnök, Banja Lukában tisztelgett a jasenovaci lágertúlélők kitörésének évfordulóján rendezett megemlékezés keretében. Szónoklatában hangsúlyozta, hogy büszkeséggel tölti el, hogy a szerb nép évről évre képes megváltoztatni a rá szabott sorsot, ezzel biztosítva saját jövőjét.

Vucic felvetette a kérdést, hogy miként lehetséges, hogy a partizánok nem indítottak támadást a jasenovaci tábort ellen, amikor a Vörös Hadsereg már Belgrádban tartózkodott. "Ki adta a jóváhagyást ahhoz, hogy ez a haláltábor – amelyet Gideon Greif balkáni Auschwitznak titulált – egészen május 4-ig fennmaradhasson?" – tette fel a provokatív kérdést.

A szerb elnök kifejtette, hogy a tábor foglyainak egy bátor csoportja összegyűjtötte minden erejét, hogy a szabadság felé vegye az irányt. Sajnos, sokuk számára a szögesdrót kerítés, az aknamezők vagy a géppuskatűz jelentette a végzetet. Hangsúlyozta, hogy Jasenovac volt az egyedüli koncentrációs tábor, amely soha nem tapasztalta meg a felszabadulás áldását.

Vucsics szerint sehol máshol nem jegyeztek fel olyan brutalitást, mint Jasenovacban.

Sehol nem volt annyi különféle módja a gyilkolásnak, és sehol nem öltek olyan kéjjel. Sehol nem vágtak le, nem öltek meg kalapáccsal, nem fűrészeltek, égettek, főztek üstökben, akasztottak, fojtottak meg, téptek szét és gyilkoltak meg olyan hihetetlen módon embereket, mint Jasenovacban. Az emberiség sehol sem került olyan közel a pokolhoz, mint itt

- mondta. A szerb elnök hangsúlyozta, hogy a szerb nép nem táplál gyűlöletet senki iránt, ám hazájuk iránti szeretetük határtalan. "A Boszniai Szerb Köztársaság mindig számíthat Szerbiára" - fejezte be beszédét.