Az agy frissességének megőrzése és a kreativitás közötti kapcsolat izgalmas témakör, amely számos aspektust magában foglal. A mindennapi életünkben mindannyian tapasztalhatjuk, hogy amikor az agyunk éles és friss, könnyebben áramlanak a gondolatok, szület

Az Agykutatás Hete kapcsán a kreatív tevékenységek hatását vizsgálták.

Az idegtudomány folyamatosan újabb és újabb bizonyítékokat tár fel arról, hogy a kreatív tevékenységek nem csupán örömet nyújtanak, hanem serkentik az agy működését is. Ezek a tevékenységek új idegpályák kialakulásához vezetnek, és hozzájárulnak kognitív képességeink megőrzéséhez. Évről évre a Nemzetközi Agykutatás Hete különböző, az agy működésével kapcsolatos témákat tálal a közönség elé. Az idei év fókuszában az agy és a művészet kapcsolata áll: a kreativitás rejtelmei az elmében.

A Brain Awareness Week, azaz az Agytudományi Hét, Európa-szerte ünnepli az agykutatás fejlődését. E rendezvény célja, hogy széles körben tájékoztassa a közönséget az agykutatás aktuális állásfoglalásáról, valamint az olyan agyi rendellenességek, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a stroke, a skizofrénia és a depresszió diagnózisának, kezelésének és megelőzésének terén elért új felfedezésekről. Idén, március 10. és 16. között, Magyarországon is számos izgalmas program várja az érdeklődőket.

Az emberi agy lenyűgöző, körülbelül 86 milliárd neuronnal rendelkezik, melyek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, és a tapasztalatok hatására új szinaptikus hálózatokat formálnak. A legújabb idegtudományi kutatások azt mutatják, hogy a művészi tevékenységek serkentik az új idegpályák kialakulását. Ez a plaszticitás lehetővé teszi számunkra, hogy tanuljunk, alkalmazkodjunk, és kreatívabban gondolkodjunk. Továbbá, a művészet gyakorlása nemcsak a szellemi frissességet növeli, hanem hozzájárul a szellemi hanyatlás lassításához, és még a szerotoninszint emelkedését is elősegítheti.

Nemrégiben az Egyesült Királyság különféle múzeumaiban agykutatók egy izgalmas kísérletet végeztek, melynek célja az volt, hogy feltérképezzék, hogyan hat a művészet az emberi agy működésére. Erről Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésére szakosodott intelligenciakutató és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője adott tájékoztatást.

A festmények agyhullámokra gyakorolt hatását elektroencefalográfiás (EEG) monitorozással vizsgálták a résztvevőknél. A több mint 23 ezer fő bevonásával végzett kutatás során kiderült, hogy azok, akik rendszeresen, akár hetente élveznek valamilyen művészeti élményt, vagy évente néhányszor látogatnak el kulturális eseményekre, jelentősen boldogabbnak és jobb mentális állapotban érzik magukat, mint azok, akiket nem vonz a művészet – világította meg a téma szakértője.

Számos kutatás bizonyította, hogy azok az emberek, akik még hobbi szinten is részt vesznek művészi tevékenységekben, például festésben, írásban vagy táncban, sokkal kisebb valószínűséggel szenvednek kognitív zavaroktól, mint azok, akik nem foglalkoznak ilyen kreatív formákkal.

Dr. Bohács Krisztina hangsúlyozta, hogy a kutatások világosan megmutatták: csupán 45 perc kreatív tevékenység után drámai mértékben csökken az emberek kortizolszintje, ami a stresszhormon felhalmozódásának csökkenését jelenti. Kiemelte, hogy nemcsak a kézműveskedés, hanem a zenehallgatás és az éneklés is hatékonyan hozzájárul a stressz, a szorongás és a depresszió mérsékléséhez.

A szakértő szerint az új, ismeretlen készségek elsajátítása, például egy hangszer megszólaltatása, de akár az 50-60 éves korban elkezdett nyelvtanulás is, magas szintű kognitív folyamatok aktiválását igényli. Tanulmányok kimutatták azt is, hogy a rendszeres fizikai aktivitás, például a tánc vagy a zeneterápia, javíthatja a memóriát és a reakcióidőt idősebb felnőtteknél, beleértve a demenciában szenvedőket is.

- Az úgynevezett "superagers' csoport tagjai, vagyis a magas kort megélők, szinte kivétel nélkül rendszeresen olvasnak és alacsony a kortizol szintjük, így szabadon termelődik bennük a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje, amely egyszerre gátolja a meglévő agysejtek pusztulását és segíti az újak születését, a neuronok közötti kapcsolatok kialakulását - hívta fel a figyelmet az intelligenciakutató.

A GEM Tanulási Központ szakmai vezetője hangsúlyozza, hogy az egészség megőrzésének kulcsa nem csupán a fizikai aktivitásban rejlik, hanem az elménk folyamatos edzésében is. Ahhoz, hogy hosszú életünket valóban tartalmasan éljük, elengedhetetlen, hogy agyunk fittségét is hosszú távon megőrizzük. A kognitív képességek aktív fenntartása nemcsak a mentális frissességünket növeli, hanem jelentősen hozzájárulhat az idősebb korosztály életminőségének javulásához is.