Az Európai Parlament kifejezte egyértelmű nemtetszését Orbán grúziai látogatásával kapcsolatban.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott egy állásfoglalást, amelyben határozottan elítéli az EU-tagjelölt Grúziában október 26-án megrendezett parlamenti választásokat – áll a testület hivatalos közleményében. A jogi következmények nélküli dokumentum hangsúlyozza, hogy a választások sem szabadnak, sem tisztességesnek nem tekinthetők, és hozzájárulnak az ország demokratikus visszaeséséhez. Az állásfoglalás megállapítja, hogy a felelősség teljes mértékben a kormányzó Grúz Álom pártot terheli.
A képviselők elítélik a számos és súlyos választási jogsértéseket, köztük a választók megfélemlítésének, a szavazatok manipulálásának, a választási megfigyelők és a média befolyásolásának, illetve az elektronikus szavazógépek manipulációjának dokumentált eseteit. Az ország Központi Választási Bizottsága által kihirdetett szavazási "eredmények nem szolgálják a grúz nép akaratának megbízható képviseletét" - teszik hozzá. Az EP - ahogy a szöveg szerint a nemzetközi közösségnek is kellene - elutasítja a grúz választások eredményének elismerését. A képviselők azt akarják, hogy a választásokat egy éven belül alapos nemzetközi felügyelet mellett és független választási adminisztráció szervezésében újra rendezzék meg.
Az Európai Parlament határozottan támogatja a választási manipulációval kapcsolatos vádak független, nemzetközi szintű kivizsgálását. Célja, hogy az Európai Unió és annak tagállamai szankciókat alkalmazzanak azokkal a grúziai tisztviselőkkel és politikai vezetőkkel szemben, akik felelősek a demokratikus intézmények gyengítéséért, a választási jogszabályok és normák megsértéséért, valamint az állami szervek visszaéléséért. Az érintettek között szerepel Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Tbiliszi polgármestere és a Grúz Álom Párt főtitkára, Kakha Kaladze, a grúz parlament elnöke, Salva Papuasvili, valamint a volt miniszterelnök és oligarcha, Bidzina Ivanisvili. Fontos megjegyezni, hogy ezekről a büntetőintézkedésekről csak a tagállamok egyhangú döntése alapján lehet határozni.
A képviselők arra kérik az Európai Uniót, hogy szigorúbban korlátozza a grúz kormánnyal és parlamenttel folytatott hivatalos kapcsolatokat. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozzák, hogy Grúzia a közelmúltban bevezetett antidemokratikus jogszabályai, például az „átláthatóságról és a külföldi befolyásról szóló törvény”, következtében gyakorlatilag leállította uniós integrációs törekvéseit.
Az EP határozottan elítéli Oroszország szisztematikus beavatkozását a grúziai demokratikus folyamatokba, olyan dezinformációkkal, mint például a "Globális Háborús Párt" összeesküvés, amely azt állítja, hogy az ország ellenzéke állítólag a Nyugat utasítására háborúba sodorná az országot Oroszországgal. A képviselők figyelmeztetik a grúz hatóságokat, hogy a törvényesen létrehozott politikai pártok betiltására tett kísérletek még inkább elidegenítenék az országot az EU-tól, és lehetetlenné tennének minden lépést az uniós csatlakozás felé. Azt is kimondják, hogy a Grúz Álom által folytatott politika összeegyeztethetetlen Grúzia euroatlanti integrációjával. (Júniusban az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor is egyhangúlag arra figyelmeztettek, hogy a fejlemények gyakorlatilag leállítják a csatlakozási folyamatot.)
Orbán Viktor magyar miniszterelnök grúziai látogatását határozottan bírálják, mivel az ellentétben áll az Európai Unió hivatalos álláspontjával, és újabb próbálkozásnak tekinthető az EU közös kül- és biztonságpolitikájának meggyengítésére. Ráadásul kiemelik, hogy Orbán Viktor ismételten nem az EU képviseletében lépett fel, ami tovább növeli a feszültséget a tagállamok között.
Orbán a grúziai választások után rövid időn belül Tbiliszibe utazott. Az idei év második felében a magyar kormány veszi át az EU Miniszteri Tanácsának soros elnökségét, habár ezt az utazást nem kapcsolták össze annyira a korábbi, elnökségi logóval és zavaros nyilatkozatokkal övezett júliusi "békemisszióval", amely sok tagállam számára problémákat okozott.
Az állásfoglalás elfogadásához 444 szavazatra volt szükség, amelyből 72 ellenében, 82 képviselő pedig tartózkodott. A szavazási jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül a Demokratikus Koalíció tagjai támogatták a javaslatot, míg Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője, valamint a Fidesz-KDNP néhány tagja ellene szavazott – összesen hatan a tizenegy közül. Érdekesség, hogy a tisztségviselők egyáltalán nem vettek részt a voksolásban, ahogyan az előző csütörtöki végszavazások egyikén sem, ami arra utal, hogy valószínűleg tényleg hiányoztak a helyszínről.
