Bárhol, bármikor, bárkivel előfordulhat - ez a gondolat ihlette a Ványa bácsi című film forgatókönyvíróját, akivel izgalmas beszélgetésbe bonyolódtunk.

Somogyi György, az Alfabéta-díjas forgatókönyvíró, aki már számos képregényt, könyvet, sorozatot és filmet jegyez, a hirado.hu kérdéseire válaszolt. A január 22-én a Duna TV-n bemutatásra kerülő Ványa bácsi című filmjéről is mesélt, felfedve a korábbi munkáival kapcsolatos tapasztalatait és inspirációit.

Hogyan talált rám a képregényírás? Nos, ez egy izgalmas történet! Gyerekként mindig is vonzottak a mesék és a történetek, de egy különös nap megváltozott minden. Egy régi könyvesboltban akadtam rá egy poros képregénygyűjteményre, amely tele volt színes karakterekkel és lenyűgöző kalandokkal. Ezek az oldalak megelevenítették a fantáziámat, és egy új világot nyitottak meg előttem. Aztán, ahogy nőttem, elkezdtem saját történeteket írni és rajzolni, inspirálva a nagy elődöktől. Az ötleteim szárba szökkentek, és a képregényírás nem csupán hobbi, hanem igazi szenvedély lett számomra. Minden egyes karakter és történetszál olyan, mintha egy darab tükör lenne, amelyen keresztül a saját érzéseim és tapasztalataim tükröződnek. Így jött hát a képregényírás az életembe – egy varázslatos utazás, amely sosem ér véget!

Körülbelül 20 évvel ezelőtt ismerkedtem meg Tebeli Szabolccsal, akit mindenki Brazilként emlegetett. Ő már akkor is a képregények világában tevékenykedett, és a Roham magazinban jelent meg a „Bürokraták” című alkotása. Én is a Roham hasábjain próbálgattam a sci-fi novelláimat, hiszen már gyerekkoromban szenvedélyesen vonzódtam a képregényekhez. Emlékszem, hogy a Fülesből kivágott képeket gyűjtögettem, és a Kockás magazin is rendszeres vendég volt nálam. Egy nap egy ötlet fogalmazódott meg bennem: egy Kittenberger életén alapuló alternatív történelmű steampunk-akció-kaland képregény. Izgatottan kerestem meg Brazilt, aki azonnal felfigyelt a koncepcióra, és így elkezdődött közös munkánk ezen a izgalmas projekten.

A Kittenberger képregény megírása során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy hűen visszaadjuk a főszereplő, Kittenberger Kálmán életének izgalmas és sokszínű eseményeit, miközben megőrizzük a történelmi hitelességet és a karakter mélységét. A különböző kultúrák és helyszínek ábrázolása, valamint a képi világ és a szöveg harmonizálása szintén komoly feladatot jelentett, hiszen egy ilyen gazdag életrajzot nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos formában is szerettünk volna bemutatni.

A képregényes forgatókönyvírás számomra sokkal összetettebb és kihívásokkal teli feladat, mint a filmes forgatókönyv készítése. Másfajta dramaturgiai megközelítést igényel, hiszen a történetmesélés itt oldalanként bontakozik ki. Minden egyes oldal végén elengedhetetlen egy izgalmas cliffhanger, ami arra ösztönzi az olvasót, hogy tovább lapozzon, és felfedezze a következő fordulatokat. Ráadásul a képkockák megálmodása is különleges figyelmet igényel, hiszen ezek nem csupán statikus képek, hanem a történet egy adott pillanatát megragadó elemek, amelyeknek megértése sokszor nehezebb, mint egy folyamatosan áramló akciójelenet esetében. A rajzolóval való együttműködés kulcsfontosságú, hiszen az ő keze alatt válik valósággá az általam elképzelt világ. Ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott vizuális élmény igazán magával ragadó legyen, és kifejezze mindazt, amit a történetben megálmodtam.

A 2020-ban megjelent „Találj ki! - Hollywoodból” című regény alapvető inspirációja a filmipar varázslatos világa és a kreatív alkotás folyamata volt. A könyv a filmes álomgyár mögötti valóságot, a siker és a küzdelem összetett dinamikáját tárja fel, miközben a karakterek saját történeteiken keresztül mutatják be, hogyan formálja a művészet az emberek életét. Az író célja az volt, hogy a közönséget elgondolkodtassa a filmek hatásáról, a fantázia erejéről, és arról, hogy az álmok megvalósítása milyen kihívásokkal jár.

A "Találj ki!" projekt egy izgalmas együttműködés eredménye, amely Hollywood varázslatos világából származik, és egyben egy különleges felkérésre is készült. Enner Patrícia, a Betűtészta kiadó vezetője már korábban is megálmodott egy hasonló könyvet, amelynek szabályai szoros kapcsolatban álltak a mi munkánkkal. A történetek írásában négy író vett részt: Turbuly Lilla, Mészöly Ági, Szélesi Sándor és jómagam. A projekt igazi különlegessége abban rejlik, hogy mindannyiunknak saját karaktere és egyedi hangja van a regényben. A történetet az ő szemszögükből meséljük el, ami rendkívül színes és sokszínű narratívát eredményezett. Kezdetben közösen felvázoltuk a cselekmény nagy vonalait, majd minden karaktert külön-külön írtunk meg. Ahogy haladtunk előre, fejezetről fejezetre adtuk át egymásnak a történetet, miközben időnként megálltunk, hogy átbeszéljük, merre is tartunk. Ez a közös munka lehetőséget adott arra, hogy minden karakternek egyedi nézőpontot és hangot kölcsönözzünk, így a történet gazdagabb és sokoldalúbb lett. Az egész folyamat nemcsak kreatív kihívás volt, hanem egyben igazi élmény is, amely során felfedezhettük a különböző karakterek világát és érzéseit.

-Mi az, ami a leginkább megfogott ebben a Csehov műben (Ványa Bácsi), hogy annak a történetét filmre adaptáltad?

A Ványa bácsi előadását hatalmas siker övezi a Thália Színházban, ami nemrég lehetőséget adott arra, hogy a darabot filmvászonra vigyük. Óriási könnyebbséget jelentett, hogy a szereplőgárda már korábban kiválóan összeállt, így tehetséges színészekkel dolgozhattunk. Ami igazán megragadott, az a darab időtlen természete és abszurd humora. Régi emlékeim között élt egy kép a Ványáról, amely nemcsak nekem, hanem sokaknak egy melankolikus, fájdalmas történetet sugallt. Pedig Csehov eredeti szándéka az volt, hogy vígjátékot alkosson. Miután megnéztem a darabot, az abszurd elemei kezdtek igazán foglalkoztatni, és izgalmas kihívásnak éreztem, hogy szabad adaptációt készíthessünk, amely a magyar közegbe helyezi ezt a látszólag tisztán orosz vidéki drámát. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy bemutassuk: a Ványa bácsi üzenete örök érvényű, és a története bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet. A végeredményt látva remélem, hogy sikerült ezt az üzenetet átadnunk.

- A Ványa Bácsi után mi a következő produkció, amire számíthatunk?

Jelenleg több projekten is dolgozom, amelyek közül egyesek nyilvánosak, míg mások titkosabbak. Különösen izgatottan várom a Kittenberger-sorozat záró epizódját, a 4. rész, melynek címe Hullócsillag. Nagy vágyunk, hogy még az idén megjelenhessen, ezzel méltó módon lezárva ezt a Magyarországon páratlan sorozatot. Emellett egy tévéfilm és egy játékfilm is készülőben van, de erről szerencsére csak akkor beszélek, amikor már a gyártási fázisban vagyunk.