Bóka János: Magyarország a változás motorjává szeretne válni | Demokrata Bóka János kifejtette, hogy Magyarország célja a dinamikus fejlődés előmozdítása, amely a központi szereplővé emelheti az országot a nemzetközi porondon. A változások katalizátora s

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette: 2024 intézményi és politikai értelemben is az átmenet éveként vonul be Európa történetébe. Ez az átmenet új lehetőségeket teremt a változásra, és a magyar kormány legfőbb politikai célja, hogy aktívan részt vegyen ennek a változásnak a meghatározásában - fogalmazott.

Bóka János véleménye szerint sürgető szükség van a változtatásokra, mivel az Európai Unió (EU) nem tudja garantálni sem Európa, sem közvetlen szomszédságának biztonságát. Az EU nem alakított ki hatékony stratégiát az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, csupán sodródik az eseményekkel, miközben erőforrásainak egyre nagyobb részét fordítja erre a konfliktusra – hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra is, hogy ez a helyzet elvonja a figyelmet olyan fontos kérdésekről, amelyek közvetlenül érintik az emberek mindennapi életét.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az Európai Unió már nem tudja garantálni Európa jólétének megőrzését sem.

"Az európai gazdasági szereplők olyan túlszabályozással és adminisztrációs terhekkel küzdenek, ami versenyhátrányba taszítja őket"

Mint mondta, az európai cégek kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árat és négyszer-ötször magasabb földgázárat fizetnek, mint a versenytársaik. Így nem beszélhetünk valódi globális versenyképességről - állapította meg a miniszter, aki kijelentette: Európai Unió jelenleg történelmének legsúlyosabb válságával küzd.

Bóka János beszélt arról is, hogy Európa továbbra sem képes megállítani az illegális migrációt, sőt az utóbbi időszakban a legmagasabb migrációs számokkal szembesül.

A miniszter kiemelte, hogy 2024 során kulcsfontosságú politikai tanulságként jelenik meg, hogy az Európai Unió nem kínál megfelelő jövőképet a mezőgazdasági szektor számára. Az adminisztrációs terhek, a felelőtlen piacnyitás következményei, valamint a zöld átmenet keretein belül rájuk kényszerített szabályozások mind-mind hátrányos helyzetbe hozzák a gazdálkodókat - tette hozzá.

Bóka János hangsúlyozta, hogy az Európai Unió már több mint tíz éve próbál megküzdeni a felsorolt problémákkal, ám a megoldások hiánya újabb intézményi és személyi felelősségi dilemmákat vet fel.

Emlékeztetett arra is, hogy a nyári Európai Parlament választás során világosan megmutatkozott a változás iránti vágy, hiszen a reformokat sürgető pártok népszerűsége növekedett. Ugyanakkor a jelenlegi vezetőktől és a meglévő intézményi keretektől nem várható, hogy új irányt szabjanak a jövőnek.

"Ezt a változást nekünk kell előmozdítanunk. Amennyiben lehetséges, az intézményekkel együttműködve érdemes cselekednünk; ha ez nem kivitelezhető, akkor akár az intézményekkel szemben is fel kell lépnünk. Ezt a kormányzat irányvonalát én - jobb kifejezés hiányában - konstruktív ellenzéki hozzáállásnak nevezem."

- fogalmazott.

"Az uniós elnökségi feladatok kapcsán a miniszter közölte: a magyar elnökség tisztességes közvetítőként és a lojális együttműködés szellemiségében jár el az uniós intézmények és tagállamok felé. Ezt visszafelé nem minden esetben tapasztaljuk"

- tette hozzá.

Rögzítette továbbá, hogy a Budapesten elfogadott versenyképességi nyilatkozat "kiemelkedő elnökségi siker." Kiemelte, hogy a nyilatkozat állam- és kormányfői szinten ismeri el Európa versenyképességi hanyatlását. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum arra szólítja fel az EU intézményeit, hogy a következő években a versenyképességi kihívásokra összpontosítsanak tevékenységük során. Továbbá, a nyilatkozat olyan szakpolitikai területeket is megjelöl, ahol jelentős előrelépésre számítanak, például az európai védelmi ipar és a bank- és tőkepiaci unió vonatkozásában.

"Reméljük, hogy az Európai Bizottság 2025 első felében előterjeszt egy sor javaslatot, amelyek célja az energiaárak csökkentése lesz."

- Ezt mindenképpen érdemes megemlíteni - fűzte hozzá Bóka János.

Az Európai Bíróság Magyarországgal szembeni elmarasztaló döntésére reagálva a miniszter kifejtette, hogy véleménye szerint az ítélet nemcsak morálisan kifogásolható, hanem jogi szempontból is problémás. Hozzátette, hogy az ítélet végrehajtásának részleteiről folyamatos konzultáció zajlik a bizottság érintett képviselőivel.

Az EU bővítéséről szólva rögzítette: a magyar kormány számára kiemelkedő jelentőségű a Nyugat-Balkán európai perspektívájának biztosítása.

Bóka János az uniós forrásokhoz való hozzáférés, illetve a jogállamisági eljárások kapcsán kiemelte: egyértelművé vált, hogy ezeket az eszközöket a politikai nyomásgyakorlás eszközeiként használja az EU, céljuk pedig a kormányváltás.

Ezekkel a módszerekkel szemben politikai stratégiákat kell alkalmazni - hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar kormány, a fent említett nehézségek ellenére, készséggel törekszik az európai intézményekkel való konstruktív együttműködésre, hogy a magyar állampolgárok számára kijáró támogatásokat a lehető legnagyobb mértékben lehívhassák.