Bonbonetti: Igazán lenyűgöző, hogy a budapesti gyár mindezidáig fennmaradt - Világgazdaság
Elképesztő, hogy a Bonbonetti Vágóhíd utcai gyára eddig fennmaradt. Az utóbbi húsz év során a hazai, különösen a budapesti édesipari szektor jelentős átalakulásokon ment keresztül. Most betekintést nyújtunk a piaci trendek alakulásába, és felfedjük a Bonbonetti gyárának bezárásának hátterét.
A Vágóhíd utcai, Bonbonetti Choco Kft.-hez tartozó csokoládégyár valójában csoda, hogy idáig húzta. Budapesten az elmúlt húsz évben sorra szűnt meg az édesipari gyártás, így például megszűnt a Budafoki úti csokigyár és leszerelték a Danone Keresztúri úti gyárát is. Az előbbiben konyakos meggyet és az utolsó időszakában még Milka alpesi csokit is gyártottak (a Kraft tulajdonában), az utóbbiban főleg joghurtokat és tejdesszerteket. A Vágóhíd utcai gyárban pedig a kezdetekkor szaloncukrot, majd a hatvanas években a Tibi csokit (is) gyártották.
Bár a márka jövője nem kérdéses, hiszen a Tibi például újra virágzásnak indult, a gyártás helyszíne már nem itthon található. Ez a jelenség nem meglepő, hiszen számos neves, főként hazánkban népszerű édesipari termék gyártása is külföldre került az évek során. Gondoljunk csak a Győri finomságokra, vagy a Balaton szelet izgalmas történetére, amely az ötvenes években Szerencsen indult, majd a Diósgyőrben megszűnt ostyagyártás miatt Győrbe költözött, aztán Székesfehérvárra vándorolt. A Balaton szelet, mint hazánk egyik legismertebb szeletelt csokoládéja, megjárta a Danone csoportot, a United Biscuitset, a Kraftot, és jelenleg a Nestlé portfóliójába tartozik. Az ilyen híres édesipari termékek esetében szinte mindegyikről hasonló történeteket mesélhetnénk el, és ennek többféle indoka van.
A vetésforgó egy agrártechnikai eljárás, amely a különböző növények váltakozó termesztését jelenti egy adott területen. Ennek a módszernek a célja, hogy megőrizzük a talaj termékenységét, csökkentsük a kártevők és kórokozók megjelenését, valamint optimalizáljuk a tápanyagok felhasználását. A vetésforgó során a gazdák különböző növényfajokat ültetnek egymás után, figyelembe véve azok tápanyagigényét és a talaj állapotát. Ez a megközelítés nemcsak a terméshozam növelését segíti elő, hanem a talaj egészségét is megőrzi, így fenntarthatóbbá téve a mezőgazdasági gyakorlatokat. A vetésforgó alkalmazása során a gazdák kreatívan tervezhetik meg a növények sorrendjét, figyelembe véve a helyi klimatikus viszonyokat és a talaj típusát, így biztosítva a hosszú távú mezőgazdasági sikerességet.
A Bobonetti gyár története szorosan összefonódik Stühmer nevével, aki a 19. század végén alapította ezt a különleges üzemet. A gyár hivatalos megnyitása azonban csak 1941-re datálható, és a következő évtizedekben a régió legkorszerűbb gyártóhelyeként tündökölt. Az államosítás idején a Budapesti Édesipari Vállalathoz csatolták, amely számos jelentős és értékes márkát birtokolt, sőt, a szeletelt csokoládék piacán is kiemelkedő pozíciót foglalt el. A rendszerváltás körüli időszakban a nemzetközi vállalatláncok legnagyobb része nem a gyártási kapacitásokra, hanem inkább a márkákra összpontosított, így befektetéseiket az alapján tervezték, hogy melyik márka illeszkedik legjobban saját portfóliójukba.
A hazai rendszerváltás időszaka egybeesett a globális édesipari koncentráció megjelenésével, amely jelentős hatással volt az iparág alakulására. E folyamat mögött állt az édesipari technológiai fejlődés, amelyet úgy érdemes elképzelni, mint a nyomdaiparban végbement áttöréseket. A cél az volt, hogy egyetlen gyártósoron különféle termékeket állítsanak elő, méghozzá hatalmas mennyiségekben. Ennek következtében az édesipari termékek, mint például a szeletelt csokoládé, táblás csokoládé, üreges csokoládé, töltött csokoládé, bonbonok, kekszek, ostyák, valamint különféle tejdesszertek és teasütemények, egyik multinacionális vállalattól a másikig vándoroltak, attól függően, hogy ki milyen portfóliót kívánt kialakítani. Például a Bonbonetti gyár termékei is megjárták a Stollwercket, amely Magyarországon jelentős édesipari portfóliót épített ki. A cég kivonulása komoly piaci átrendeződést indított el. Ugyanakkor Magyarország viszonylag kis és nagyon diverzifikált piaca azt a logikát sugallta, hogy bizonyos termékek gyártását érdemes volt áthelyezni, és a kisebb kapacitású üzemeket bezárni. A helyzet komplexitása és a globális trendek figyelembevételével a szakmai döntéshozók igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez.
