Félelmetes háborús feszültség közeleg: Izrael ügyesen megtévesztette Teheránt, mielőtt végső támadásra készült.

Fotó: Reuters / Majid Asgaripour - Az emberek Teheránban, Irán fővárosában, 2025. június 13-án egy izraeli légicsapás következtében károsodott épületet szemlélnek.

Izrael szándékosan gázai túsztárgyalásokról szóló megbeszélésként tüntette fel a csütörtök este zajló biztonsági kabinetülést, hogy megtévessze Teheránt, miközben zöld lámpát ad a péntek hajnali csapásnak Irán területén – nyilatkozta egy magas rangú izraeli forrás a The Jerusalem Postnak pénteken.

„Legyél kreatív és különleges!” – javasolta a forrás.

A csapás-sorozatot megelőző napokban az izraeli Miniszterelnöki Hivatal állítólag több hamis riasztást indított. Például:

Első értesülések alapján körülbelül 200 izraeli repülőgép hajtott végre légicsapásokat a péntek hajnali órákban, a támadások első hulláma során.

A támadás következtében több fontos személyiség is életét vesztette, köztük az atomprogrammal összefüggő magas rangú vezetők, a hadsereg vezérkari főnöke, a Forradalmi Gárda parancsnoka, valamint Hámenei ajatollah legalább egy tanácsadója.

A támadások során az iráni katonai-biztonsági vezetés legfontosabb vezetőinek likvidálására került sor, a fő vallási vezető, Ali Hámenei, illetve a kormány tagjai ellen azonban nem hajtottak végre támadást az elérhető információk szerint.

Emellett több létesítményt is támadtak, ennek a jelentőségéről azonban még nem állnak rendelkezésre megbízható információk. Például a natanzi nukleáris létesítményben első híradások szerint keletkeztek károk.

Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, az Economx megkeresésére elemezte a válságos helyzetet.

Izraeli források alapján - az iráni választás eredményétől függően - ez csupán a csapássorozat kezdetét jelenti, így még nem tudjuk megítélni a kibontakozó konfliktus teljes kiterjedését.

Az iráni média tudósítása szerint a következő támadási hullámban izraeli csapás érte az északnyugat-iráni Tebriz városát, melynek légibázisán, a CNN tudósítása alapján iráni MiG-29-esek és F-5-ösök állomásoznak a 21., 22. és 23. taktikai vadászrepülő-századokból

Az utóbbi hetek során az amerikai médiában többször is felvetődött annak a lehetősége, hogy Izrael megelőző csapást hajtson végre.

A szakértő véleménye szerint mindez nem utal arra, hogy az amerikai vezetés közvetlenül részt vett volna az izraeli döntéshozatalban, viszont azt jelzi, hogy az amerikai oldal tisztában volt azzal, hogy egy izraeli akció van készülőben.

Jelenleg rendkívül nehéz előre jelezni, merre haladnak az események. Kemény János véleménye szerint a jövő alakulása nagymértékben függ attól, milyen lépéseket tesznek az irániak. Ugyanakkor néhány korai megfigyelés mégis megfogalmazható.

Irán első reakcióként dróntámadást indított Izrael ellen, amit az elérhető információk szerint az izraeli és más regionális erők nagyrészt megsemmisítettek.

Ez minden bizonnyal az első lépés volt egy hosszabb válaszadási lehetőséget illetően. Azt, hogy az iráni vezetés milyen időkeretben gondolkodik, jelenleg nehéz megmondani.

- közölte a szakértő, aki szerint így nem kizárható egy több lépcsős, elhúzódó válaszadás.

Teherán az utóbbi évtizedek során olyan válaszadási stratégiákat alkalmazott a térségben, mint például a Hezbollah, hogy megerősítse proxy csoportjait. Azonban a tavalyi Izrael és Hezbollah közötti konfliktus következtében a Hezbollah katonai ereje jelentősen meggyengült. Ezen kívül, az Asszad-rezsim esetleges bukása tovább szűkítette Irán lehetőségeit a Hezbollah és más regionális proxyk támogatásában.

Ez nem jelenti, hogy a Hezbollah nem fog próbálkozni valamilyen válaszadással. Az iráni proxy rendszer másik fontos eleme, a jemeni huszi mozgalom reakcióit is érdemes lesz figyelni.

A huszi mozgalom tűzszünetet alakított ki az Egyesült Államokkal, viszont Izrael ellen irányuló akcióit továbbra is folytatja. Elképzelhető, hogy a huszik újra a nemzetközi hajózásra összpontosítanak támadásaikkal, valamint egyéb módszerekkel próbálnak majd amerikai és izraeli érdekeltségeket célba venni. Ezen felül a különféle merényletek a térségben, valamint azon túl is valós fenyegetést jelenthetnek.

„Egyedivé tedd a mondandódat!” – szólalt meg Kemény János, hangsúlyozva, hogy a tavalyi izraeli-iráni konfliktus során lezajlott csapás-ellencsapás eseményei hasznos iránymutatást nyújtanak a közvetlen válaszadásokhoz.

Felelevenítette, hogy ekkor Irán ballisztikus rakétákat vetett be nagy számban Izrael területe ellen. Az izraeli rakétavédelmi rendszer pedig a csapást képes volt nagymértékben elhárítani.

Nem tudjuk pontosan, hogy az irániak milyen tanulságokat szűrtek le az eseményből, de nem kizárt, hogy egy új, módosított megközelítéssel ismét hasonló lépések szemtanúi lehetünk.

Bár a térségbeli országok önmérsékletre kérik Iránt, a szakértők szerint elméletileg mégis képes lenne jelentős mértékben akadályozni a regionális kereskedelmet, például a Hormuzi-szoros elaknásával. Azonban ez a lépés jelenleg inkább egy távoli lehetőségnek tűnik.

Kemény János véleménye szerint a támadás következményeként az iráni vezetés nyilvánosan is kifejezheti elköteleződését a nukleáris fegyverek fejlesztése iránt. Ezt a lépést Izrael ellen irányuló kölcsönös elrettentés egyik formájaként értelmezhetik.

"Ennek a jelenségnek a regionális hatásai nehezen megjósolhatók, mivel a területen hosszú távon akár fegyverkezési verseny kialakulását is előidézheti, vagy az amerikai nukleáris védőernyő kiterjesztésének igényét generálhatja."

Egyelőre az irániak annyit közöltek a nemzetközi sajtónak, hogy a csapás az urándúsítás és rakétaprogramjaik melletti elkötelezettségüket csak erősíteni fogja.

Az amerikai kormányzat kifejezte, hogy nem volt közvetlen kapcsolatban a támadással, ugyanakkor megerősítette elköteleződését Izrael védelme iránt, és szándékát, hogy aktívan részt vegyen a helyzet kezelésében.

A szakértő véleménye szerint a Trump-adminisztráció korábbi törekvései, amelyek arra irányultak, hogy elkerülje a felesleges és hosszú távú háborúkat, jelentős kihívásokkal néznek majd szembe.

amennyiben az iráni fél nyíltan vagy burkoltan felelőssé teszi az amerikaiakat. Ebben az esetben, az iráni fél merényletekkel vagy katonai akciókkal válaszolhat,

ami az Egyesült Államok számára valamilyen válaszadást tesz majd szükségessé, nehézzé téve a kimaradást a kibontakozó konfliktusból.

Kemény János szerint az iráni biztonsági apparátus lefejezésével egyelőre nehéz megítélni, hogy a kényszerből felemelkedő új vezetésnek milyen válaszai vannak a kibontakozó támadásra. Amennyiben újabb hullámokra kerül majd sor, ahogyan ezt az izraeli vezetés kilátásba helyezte, a deeszkalációnak kevés lehetősége látszik.

Ugyanakkor az Öböl-menti államok és a szaúdiak első körben önmérsékletre szólítottak fel, és elképzelhető, hogy ezek az államok megpróbálnak majd közvetíteni a felek között. Például Omán volt a közvetítő fél az atomtárgyalásoknál, elképzelhető, hogy ebben a kérdésben is megpróbálnak majd közvetíteni.

"A jelen helyzetben azonban a régió egy felettébb bizonytalan és veszélyes periódusba lépett be, ami összességében precedens nélküli és aminek a végeredménye jelenleg megjósolhatatlan"

- tette hozzá a John Lukacs Intézet egyik munkatársa.