DELMAGYAR - A szegedi érmepanteon újabb figura elevenedett meg.
A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánián a vasárnapi misét követően ismét megidéztek egy olyan jeles embert, akinek a domborműve látható a kapu érempanteonján. Az emlékezés most Kerényi Károlyról szólt.
A Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánián, a közelgő emlékezés jegyében, a vasárnapi szentmise prédikációja Jézus Krisztus sátán általi megkísértéseit és a mindennapi életünk során ránk nehezedő kísértéseket tárgyalta. Benyik György plébános hangsúlyozta, hogy a személyes kísértéseinkről ritkán beszélünk, sokszor szégyenkezünk miattuk, pedig ezek nap mint nap részei életünknek. Jézus viszont bátran szembenézett a saját megpróbáltatásaival, megosztotta velünk, mi történt vele, és hogyan reagált elutasítóan az étkezés, a hírnév és a hatalom csábításaira. "Az éhség könnyen állati ösztönöket ébreszthet bennünk" - figyelmeztetett az atya. A kísértések és a sötétség szorosan összefonódnak, ezért imáinkban gyakran kérjük: "Ments meg, Uram, az éjszakai démonoktól." A hatalom csábítása a legnagyobb kihívás, de Jézus és Szent Ferenc példáján okulva, mindketten lemondtak róla - tette hozzá a plébános.
Emlékezés, a bűnökre is
Benyik atya prédikációjában hangsúlyozta, hogy a fejre olvasott bűn nem képes megtisztítani az embert. Csak az önkéntes, őszinte bűnbánat vezethet igazi megújuláshoz, amely nem a leleplezés félelméből fakad. Ha képesek vagyunk megbocsátani azoknak, akik ellenünk vétettek, ahogyan Jézus Krisztus is tette, akkor elérkezik a valódi feltámadás. A Szent Gellért Plébánia közössége Ferenc pápa gyógyulásáért is imádkozott, majd Benyik György emlékezett meg egy újabb kiemelkedő személyről, akinek az arcképe megtalálható a templomkapu érmepanteonjában.
Kerényi Károly személyisége és munkássága a magyar kultúra jelentős alakját képviseli. Széleskörű érdeklődése és sokoldalú tehetsége révén a magyar irodalom és a színház világában is maradandót alkotott. Művészi pályafutása során nemcsak íróként és rendezőként, hanem tanárként is hatással volt a fiatal generációkra, ösztönözve őket a kreativitásra és az önkifejezésre. Kerényi Károly a klasszikus és modern művészetek határvonalán mozgott, munkáiban mindig keresve a mélyebb értelmet és a szimbolizmus lehetőségeit. Az őszinte érzelmek és a színházi hatások egyedi kombinációja tette különlegessé az előadásait, amelyek gyakran merítettek a magyar népi hagyományokból és mitológiából. Alakja tehát nem csupán egy művészét, hanem egy olyan gondolkodót is képvisel, aki folyamatosan kereste a választ a lét mélyebb kérdéseire, és aki munkássága révén hozzájárult a magyar kulturális élet gazdagításához.
Kerényi Károly klasszika-filológus, vallástörténész 1897-ben született Temesváron és 1973-ban Svájcban hunyt el. Szerb Antal róla mintázta az Utas és holdvilág című regényének Rudi Waldheim professzorát. 1948 nyarán Lukács György a fasizmus szekértolójának nevezte, ez emigrációba kényszerítette. Levelezett a József-tetralógiát író Thomas Mann-nal, a mű készítése közben szakértőként kereste meg őt a világhírű író. A ma is Szegeden élő Richter Ilona grafikust befogadta házába és mentorálta. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.
