A kutakon megkezdődött a drágulás – itt az idő, hogy kezdjünk el aggódni?

Az Irán és Izrael közötti háború kitörése azonnali és drámai hatásokat gyakorolt az olajpiacra, hiszen a Brent olaj ára pénteken egy nap alatt 12%-kal emelkedett, amit öt éve nem tapasztaltunk. A konfliktus következményeként a magyar kutakon is megjelent a drágulás, különösen a dízel esetében, ami már most is érzékelhető. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a tendencia még csak a kezdet, és bizonyos forgatókönyvek akár 100 forintos áremelkedést is valószínűsítenek, amennyiben a Hormuzi-szoros lezárására sor kerül. Felmerül a kérdés: vajon várható-e újra üzemanyagárstop, vagy a magyar árstruktúra még bírja a régiós összehasonlítás alapján a folyamatos nyomást?

Az Irán és Izrael közötti feszültség a múlt héten már háborús szintre emelkedett, amely azonnali és drámai reakciókat váltott ki a pénzpiacokon. Az olaj ára meredeken emelkedett, pénteken a Brent típusú nyersolaj jegyzése 12%-kal nőtt mindössze egy nap alatt – ilyen mértékű áremelkedésre az utóbbi öt évben nem volt példa ilyen rövid időkeretben. Ez a heves reakció nem meglepő, hiszen Irán kulcsszereplő az olajpiacon, napi 3,2 millió hordós termelésével. Bármilyen mértékű kiesés a kínálatból komoly következményekkel járna a globális piacokra nézve. Továbbá, Irán akár meg is zárhatja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajfogyasztásának körülbelül 20%-a (naponta mintegy 25 millió hordó) és a cseppfolyósított földgáz körülbelül egyharmada halad át. A helyzet tehát nemcsak regionális, hanem globális szinten is aggasztó következményekkel járhat.

Továbbá a magyar emberek is közvetlenül tapasztalhatják a távoli konfliktus következményeit a mindennapi életükben:

A mai naptól kezdődően egy újabb, 9 forintos dízelár-emelkedés vált érvényessé.

A benzin ára szintén felfelé ívelő tendenciát mutatott.

Lehetséges, hogy a gázolaj literenkénti 9 forintos emelkedése csupán a drágulási tendencia első lépése, mivel különböző elemzések és előrejelzések szerint az üzemanyagok árait befolyásoló tényezők továbbra is kedvezőtlenül alakulhatnak. Az árak alakulása komoly hatással lehet a közlekedés költségeire és a gazdaság egészére, ezért érdemes figyelemmel kísérni a piaci változásokat.

A Brent olaj ára akár 120, 130 vagy akár 150 dollárra is felkúszhat literenként.

Az, hogy a Brent olajárának esetleges emelkedése pontosan milyen hatással van az üzemanyagok, különösen a benzin árára, nem egy egyszerűen megválaszolható kérdés. A költségszerkezet bonyolultsága és a különböző tényezők közötti összefonódások miatt nem lehet egyértelmű összefüggéseket felállítani, mint például "egy x dolláros Brent drágulás y forinttal emeli a belföldi benzinárat". Az irány azonban világos: az olajárak emelkedése általában néhány napon belül megjelenik a hazai üzemanyagárakban is.

Pletser Tamás véleménye szerint az üzemanyagok literenkénti ára akár 20 forinttal is megugorhat a héten. Ráadásul, ha Irán valóban megtorpedózza a Hormuzi-szoros nyitottságát, akkor még ennél is komolyabb áremelkedéssel kellene szembenéznünk. Ilyen helyzetben a drágulás mértéke rendkívül jelentős lenne.

Indokolt lenne egy körülbelül 100 forintos áremelés bevezetése.

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője úgy véli, hogy az üzemanyagok ára akár a 600 forintos küszöböt is átlépheti, ami komoly lélektani határt jelent a magyar autósok számára. A korábbi tapasztalatok alapján, amikor elérik ezt a szintet, az emberek hajlamosak spórolni, és újraértékelik autós költségeiket.

Az olajtermékek finomítói prémiumai az iráni konfliktus múlt heti kirobbanása óta egyébként jelentősen nem változtak (a benzinnél inkább csökkent, a dízelnél nőtt a marzs), ebből az irányból nincs extra nyomás az üzemanyagárakon. A forint viszont trendszerűen erősödik a dollárral szemben, ami egyfajta "öröm az ürömben" a hazai autósok számára, hiszen az árazás alapjául szolgáló Brent nyersolajat dollárban jegyzik, így a zöldhasú alulteljesítése kedvez a más devizákban értékesített üzemanyagot vásárolók számára.

Ha a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek valósulnának meg és tényleg az egekbe szökne az olajár és ezzel párhuzamosan a hazai benzin ára is, akkor

akár egy üzemanyagárstop-intézkedés lehetősége sem lenne kizárt

Gulyás Gergely tegnapi nyilatkozata alapján érdekes és fontos információk kerültek napvilágra. A miniszter különös hangsúlyt fektetett a kormány legújabb intézkedéseire, amelyek célja a gazdasági stabilitás megőrzése és a társadalmi jólét növelése. Emellett szólt a jövőbeni tervekről is, amelyek a fenntartható fejlődést és az innovációt helyezik előtérbe. Gulyás Gergely megnyugtatóan beszélt a polgárok biztonságérzetéről, hangsúlyozva, hogy a kormány elkötelezett a társadalmi problémák kezelésében és a közszolgáltatások fejlesztésében.

Ezekkel az intézkedésekkel szemben világosan megmutatkoztak a piactorzító hatások, amelyek az üzemanyagár-stop időszakában jelentkeztek, és amelyek súlyosan befolyásolták a piac működését.

Ezzel összefüggésben tudunk néhány támpontot kínálni, hiszen a hazai kormányzat már hosszú ideje világosan kommunikálja, hogy a belföldi üzemanyagárak nem haladhatják meg a szomszédos országok átlagát. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, a kormány készen áll különféle beavatkozó intézkedések bevezetésére. Az Európai Bizottság hivatalos weboldalán pedig már megtalálhatóak a legfrissebb statisztikák, így könnyedén ellenőrizhetjük, hogy a hazai benzin ára valóban meghaladja-e a környező országok átlagát. Érdemes figyelembe venni ezeket az árakat, hiszen kedvezőtlen körülmények között a magyar autósok akár át is mehetnek tankolni a szomszédos államokba.

Ebben a közegben

A benzin ára hazánkban 6 forinttal kedvezőbb, mint az átlagos piaci érték.

A dízel üzemanyag ára hazánkban 3 forinttal a megszokott átlag alatt mozog.

Az alábbi térképek alapján jól látható, hogy mely területeken emelkednek a benzin- és dízelárak a régióban, összehasonlítva Magyarország árával.

Összességében tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy bátran hátradőlhetünk:

Jelenleg mindkét üzemanyag ára a régiós átlag alatt helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy ha a régiós összehasonlítás továbbra is a döntő szempont, akkor nem indokolt jelentős kormányzati beavatkozás várható.