Elindult az egyik épület bontása a Hős utcai telepen, ahol már régóta várták a változást.
A telep másik épületében még mindig laknak, bár a telep felszámolásáról hét éve született döntés.
Hét évvel a kőbányai Hős utcai szegregátum felszámolásáról szóló kormányzati döntés után megkezdődött az egyik épület bontása - írja a Népszava.
A cikk emlékeztet arra, hogy a Hős utcai lakótömbök a hajdani ferencvárosi Dzsumbuj kistestvéreként jöttek létre a két világháború közötti időszakban, kis alapterületű szükséglakásokkal, melyeket a város körüli nyomornegyedek lakói számára építettek. Ezekben a lakásokban nem volt fürdőszoba, a közös vécé és kiöntő pedig az előtérben kapott helyet. A Hős utcai gettó lakossága az évek során többször is változott, de az ottani körülmények sajnos változatlanok maradtak.
A Kőbányai Önkormányzat hosszú ideje tervezte a házak kiürítését, ám a szükséges anyagi források hiánya miatt inkább egy kerítést húztak fel a környéken. 2017 decemberében, amikor a média figyelme egyre fokozódott, a kormány váratlanul 2,1 milliárd forintot biztosított a helyzet sürgős megoldására. Azonban a telep felszámolása előtt semmiféle hatástanulmány vagy részletes koncepció nem készült a kiürítés menetéről és a lakók újbóli elhelyezéséről.
A két épületben lévő 317 lakásból akkor 169 volt önkormányzati tulajdonban, 8 állami, 140 pedig magánkézben volt. A volt tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szereztek meg. Az önkormányzat saját számításai szerint átlag 6,3 milliót fizettek lakásonként. Az önkormányzat összesen 49, átlagosan 35 négyzetméteres lakást vett a kiköltöztetetteknek Budapest tíz kerületében, a legtöbbet Kőbányán és Józsefvárosban.
Az épületek kiürítése ellenére a helyzet továbbra is aggasztó maradt; két év elteltével is ötven lakásban éltek még mindig. Közben, hogy fokozzák a nyomást, az üres ingatlanokat szándékosan megrongálták, ezzel megakadályozva, hogy bárki is beköltözhessen. Ez a lépés csak tovább súlyosbította a már amúgy is nehéz helyzetet.
A kormány tavaly tavasszal végül utasította a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy az MNV közreműködésével szerezze meg a Hős utcai krízistömb ingatlanjainak tulajdonjogát. E lépés célja, hogy megvalósulhasson a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti központjának megépítése. A projektbe bevonták a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is, amely a bukott devizahitelesek lakásainak átadásával és országos lakásügynökség létrehozásával foglalkozik.
A kőbányai önkormányzat jelentős lépést tett a Hős utcai szegregátum ügyében, amikor 317 ingatlanból 254 lakást részben eladott, részben pedig ingyen átadott az államnak. Kovács Róbert, a fideszes polgármester, ezt a döntést történelmi jelentőségűnek értékelte, hangsúlyozva, hogy ezzel egy évtizedek óta fennálló problémát sikerült megoldaniuk. A szegregátum felszámolása immár az állam feladatává vált, és az önkormányzat ennek köszönhetően több mint egymilliárd forintos bevételt könyvelhetett el.
Molnár Zsuzsanna, a telepen élőket hosszú ideje támogató Kontúr Egyesület elnöke a lapnak elmondta, hogy a mostanában bontásra ítélt B épületből már minden lakót kiköltöztettek. Az épületben korábban nem laktak tulajdonosok, de a néhány, jogcímükben bizonytalan bentlakót sajnálatos módon mindenféle előzetes tervezés és körültekintés nélkül távolították el, aminek következtében vannak, akik jelenleg az utcán élnek. Ezzel szemben az A épület, amely eredetileg is jobb állapotban volt, még mindig otthont ad néhány lakónak, köztük olyanoknak is, akik rendelkeznek tulajdonjoggal. A helyzetük elméletileg rendeződni fog, de az A épület bontása valószínűleg még hónapokig várat magára.
A kőbányai Hős utca egyik szegregált tömbjének bontásáról szóló szerződést a múlt hét hétfőjén írták alá. A hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás keretében a nagykőrösi VA-HÍD Kft. került kiválasztásra, aki nettó 294,3 millió forintért vállalta a 6500 négyzetméteres B tömb lebontását, amely magában foglalja a pinceszint, négy épületszintet és a padlásteret, valamint a keletkező hulladék elszállítását is. Ezzel a lépéssel a szegregátum felszámolásának költsége már biztosan meghaladja a 3 milliárd forintot.
