Európában 2022-ben több mint 75 ezer, öt évnél fiatalabb gyermek veszítette életét.
A koraszülés, születéskori oxigénhiány és fertőzések miatt 2022-ben Európában több mint 75 ezer ötévesnél fiatalabb gyermek életét vesztette – áll a kedden nyilvánosságra hozott Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésében.
A vezető halálokok között említést nyer a veleszületett szívrendellenesség, valamint az újszülötteknél előforduló vérmérgezés is.
A WHO 2022-es jelentése szerint a 75 647 regisztrált haláleset egy része megelőzhető lett volna. A dokumentum rámutat, hogy "sok újszülött és kisgyermek tragikusan indokolatlanul veszti életét ötéves kora előtt." A jelentés 53 ország adatait elemezte, beleértve több közép-ázsiai nemzetet is.
Bár az említett korcsoport halálozási aránya a vizsgált területen viszonylag alacsonynak számít, az országok közötti eltérések figyelemre méltóak. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az ötéves kor alatti halálozás ezer születésre vetítve 1,5 és 4,1 között mozog, míg Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban ez a szám drámaian magasabb: 18,2 és 40,4 között változik. A WHO hangsúlyozza, hogy ezen különbségek csökkentése továbbra is komoly kihívást jelent.
A jelentés számos egészségügyi kihívást érint, különösen az idősebb gyerekek és serdülők körében. Megdöbbentő, hogy minden ötödik tinédzser mentális problémákkal néz szembe, és a 15-29 évesek között az öngyilkosság továbbra is a legfőbb halálozási okok közé tartozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a lányok mentális jóléte jelentősen gyengébb, mint a fiúké, ami további figyelmet érdemel.
Hans Kluge, a WHO regionális igazgatója egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a fiatalok körében aggasztó tendencia figyelhető meg: a kamaszok 15%-a már tapasztalt online zaklatást. Emellett a 13-15 éves korosztályban minden tizedik gyermek dohányzik, és szomorú statisztika, hogy csaknem egyharmaduk túlsúlyos, míg minden nyolcadik iskoláskorú gyermek szélsőséges elhízásban szenved.
A WHO a jelentés nyomán konzultációs folyamatot indított az érintett 53 országgal, hogy közösen megfogalmazzák a következő öt évben megtett szükséges lépéseket.
Hans Kluge rámutatott, hogy az egészségügyi biztonság kulcsfontosságú eleme a nemzetbiztonságnak és a globális biztonságnak. Kiemelte, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszereink nem mutatnak lényegesen jobb felkészültséget a vészhelyzetek kezelésére, mint a koronavírus-járvány előtt. A szakértő hangsúlyozta, hogy nem csupán a vírusok határok nélküli terjedése miatt van szükség reformokra, hanem azért is, mert az európai lakosság elöregedése és az emberek életmódja – amelyet a széleskörű elhízás, a dohányzás és a megnövekedett alkoholfogyasztás jellemez – aggasztó tendenciákat mutat.
