Ha Amerika Izrael mellett foglal állást az iráni konfliktusban, az komoly feszültségeket szülhet, amelyek lángra lobbantják a Közel-Keletet.

Péntek hajnalban Izrael kiterjedt légicsapás-sorozatot hajtott végre Irán ellen. A támadások célpontja egyértelműen Irán nukleáris létesítményei és ballisztikus rakétaprogramja volt. Mintegy 200 vadászgép vett részt az akcióban, amely során 330 bombát dobtak le Irán különböző pontjain. Életét vesztette több magasrangú iráni parancsnok is, köztük az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka, Hoszein Szalami, valamint számos atomtudós.

A támadás részleteit egy helyen összegyűjtve találják meg. Az Index felkereste Sárkány Lászlót, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatóját, hogy áttekintsük a jelenlegi konfliktus gyökereit és előzményeit. A térség szakértője rámutatott, hogy a mostani válság hátterében a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás áll, amely jelentős korlátozásokat rótt Teherán nukleáris programjára, cserébe a gazdasági szankciók eltörléséért. Trump 2018-as kilépése az egyezményből, valamint a szankciók újbóli bevezetése azonban tovább növelte a feszültségeket, mivel Irán reagálva csökkentette nukleáris kötelezettségeit, és fokozta a magas szintű urándúsítást, ami nemzetközi szinten komoly aggodalmakat keltett.

Miután Trump idén januárban visszatért a Fehér Házba, lényegében ugyanott vette fel a fonalat Irán-politikájában, ahol első elnöksége során abbahagyta. Az Egyesült Államok "maximális nyomásgyakorlás" stratégiájával szemben Irán hivatalos panaszt nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához. E panaszban a Teherán kormány tiltakozott Donald Trump "meggondolatlan és agresszív megnyilvánulásai" ellen, amelyek veszélyeztethetik a diplomáciai megoldások lehetőségét.

Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja még egy hatodik tárgyalási fordulót tervezett Iránnal e hét vasárnapra az ország nukleáris programjáról. Irán és néhány arab ország ( Szíria, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Omán) külügyminiszterei e héten terveztek találkozni Norvégiában, az éves békefórumon.

Oroszország a héten bejelentette, hogy kész arra, hogy kivonja a magasan dúsított uránt Irán területéről, és ezt polgári reaktorüzemanyaggá alakítsa. E lépés potenciálisan hozzájárulhat az amerikai és iráni közötti feszültségek enyhítéséhez, különösen az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programjával kapcsolatos viták fényében.

Donald Trump csütörtök délután nyilvánosan bejelentette:

Azt javasoltuk az amerikai állampolgároknak, hogy hagyják el a területet, mivel a helyzet instabillá válhat. Később pedig figyelemmel kísérjük, hogyan alakulnak a dolgok.

Egyúttal hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a konfliktus békés megoldása mellett áll: "Jól állunk, közel vagyunk ahhoz, hogy egy kedvező megállapodást kössünk" - nyilatkozta Trump a sajtónak.

Sárkány László hangsúlyozta, hogy nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az utóbbi napokban már megkezdte diplomatái és családtagjaik kimenekítését a térségből. Ezzel párhuzamosan a Brit Tengerészeti Kereskedelmi Tevékenységek Szervezete (UKMTO) figyelmeztette a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosban és az Ománi-öbölben közlekedő hajókat, hogy fokozott óvatossággal járjanak el a növekvő feszültség miatt.

A CBS News szerint Izrael teljes hadműveleti készenlétben állt egy Irán elleni műveletre. Több forrás is megerősítette, hogy az izraeliek véglegesítették terveiket, miközben az Egyesült Államok Irán lehetséges megtorlására figyelmeztet amerikai célpontok ellen a régióban, különösen Irakban. Fontos előjel volt, amit a támadás előtti este Trump elnök lemondóan mondott:

Nem kizárható egy Irán elleni izraeli támadás, bármi megtörténhet.

A hadműveletek elindulása után Washington azonnal nyilvánosságra hozta, hogy Izrael ezt a lépést egyoldalúan határozta el. Ugyanakkor az amerikai légierő már két héttel korábban Jordániába irányított egy F-15-ös vadászgépekből álló egységet, hogy segítséget nyújtson az esetleges iráni drónok és cirkálórakéták elfogásában, amelyeket egy esetleges támadás során Izrael irányába indíthatnának.

Ez az amerikai légierő század folyamatosan az Egyesült Királyság területén teljesít szolgálatot, és a tavaly áprilisi Irán első, Izrael ellen irányuló támadása során, valamint az azt követő októberi izraeli válaszcsapáskor is használatba vették a haderejének gépeit Jordániában.

Ennek során az izraeli hadsereg több hullámban hajtott végre légicsapásokat Iránban, elsősorban nukleáris létesítmények és katonai helyszínek ellen, megölve magas rangú iráni katonai tisztviselőket és atomtudósokat. A támadás megondítását követően, kora reggel közzétett, előre rögzített videóüzenetben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a csapások célja Irán nukleáris infrastruktúrájának és ballisztikusrakéta-gyárainak megkárosítása volt.

"Ez a folyamat addig folytatódik, amíg el nem hárítjuk a ránk leselkedő megsemmisítés veszélyét" - nyilatkozta Netanjahu.

Hangsúlyozta, hogy a Moszad és az izraeli hadsereg titkos akciók sorozatát indította Irán stratégiai rakétarendszere ellen. A helyi sajtó egy biztonsági forrásra hivatkozva tudósított arról, hogy a Moszad három különböző műveletet hajtott végre Irán területén.

A forrás részletesen ismertette az akciókat, mondván, hogy a Moszad kommandósai Irán középső részén tevékenykedtek, és precíziós irányítású fegyverrendszereket telepítettek nyílt területeken az iráni föld-levegő rakétarendszerek közelében. Amikor megkezdődött a támadás és berepültek a vadászgépek Irán légterébe, akkor ezzel párhuzamosan ezeket a rendszereket aktiválták, és precíziós rakétákat lőttek ki közvetlenül a célpontokra egyidejűleg és nagy pontossággal.

A harmadik műveletben a Moszad egy robbanó drónokból álló bázist hozott létre, amelyeket már jóval az izraeli ügynökök támadása előtt becsempésztek az országba. A megindult támadáskor pedig robbanó drónokat aktiváltak és lőttek ki a Teherán melletti Asfakabad bázison található föld-föld rakéta (SGM) indítóállványokra, amelyek veszélyt jelentettek stratégiai célpontokra és Izraelre.

Sárkány László felhívta a figyelmet arra, amit nemrégiben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Ejal Zamir mondott és amely szerint Irán nukleáris programja már eljutott a "visszafordíthatatlan pontig", és Izrael "nem várhat egy újabb pillanatot sem a cselekvéssel, a létezésünk megőrzéséért folytatott küzdelemben".

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) legfrissebb jelentése alapján Irán 408,6 kilogramm 60%-os dúsítású uránt halmozott fel, ami aggasztóan közel áll a nukleáris fegyverek előállításához szükséges 90%-os dúsításhoz.

Érdemes megjegyezni, hogy fél éve is azt állította több forrás, hogy már "csak hetek" kellenek Iránnak, hogy legyen atomfegyvere. Viszont az amerikai hírszerzés feje, Tulsi Gabbard a múlt hónap elején még határozottan állította, hogy Irán egyértelműen nem épít nukleáris fegyvert.

Az izraeli védelmi erők szóvivője, Effie Defrin dandártábornok három kulcsfontosságú kockázatot emelt ki, amelyekre hivatkozva indokolta a művelet szükségességét:

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója úgy véli, hogy a nagyszabású izraeli bombázás nemcsak az Iszlám Köztársaság atomprogramját, hanem magát a rezsimet is célba vette. Sárkány László elmondta, Izrael a mostani Irán elleni támadással új stratégiai korszakba taszította a Közel-Keletet. A zsidó állam azt reméli, hogy nagyszabású csapásai nemcsak megakadályozzák az iráni teokráciát az atombomba megszerzésében, hanem egy belső dinamikát is elindíthatnak, amely rezsimváltást eredményezhet Teheránban, ami mélyrehatóan megváltoztatná a regionális egyensúlyt.

Eddigi ismereteink szerint a vadászgépek öt hullámban támadtak, összesen több száz csapással. Ezek legalább nyolc helyszínt érintettek Iránban, köztük a fővárost, Teheránt, Irán fő urándúsító telephelyé,t Natanzot és egy nukleáris kutatóközpontot Tabrizban.

Az iráni állami média több áldozatról számolt be, a halottak között civilek és magas rangú iráni tisztviselők is vannak. Megerősítették, hogy életét vesztette Hoszein Szalami, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, Gholam Ali Rasid, a Forradalmi Gárda egyik kiemelkedő parancsnoka, Mohammad Bagheri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint Mohammad Mehdi Tehranchi és Ferejdun Abbaszi nukleáris tudósok és Ali Samhani, Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója.

A támadások után Ali Hamenei ajatollah, Irán legmagasabb rangú vezetője figyelmeztette Izraelt, hogy készüljön fel egy "keserű és fájdalmas jövőre". Az iráni külügyminisztérium nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Teheránnak jogában áll válaszlépéseket tenni, és ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokat is bevonja a konfliktusba, mivel Izrael akciói nem valósulhattak meg "a koordinációjuk és felhatalmazásuk" nélkül.

Irán több mint száz kamikaze drónt indított el Izrael irányába, válaszul a közelmúltban végrehajtott iráni célpontok elleni bombázásokra. Ez a látványos megtorló támadás feszültséget szított a térségben. Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a drónok már úton vannak, de a légvédelmi rendszerek is teljes harckészültségben állnak, és folyamatosan semmisítik meg a támadó légifegyvereket.

Washington hivatalos közleménye szerint az Irán elleni támadásról az Egyesült Államok beleegyezése nélkül döntöttek. A szakértő szerint az amerikai külügy folyamatosan hárít és igyekszik eltolni magától a támadásban való részvételt.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy Izrael döntése egyoldalú volt, ám ezt az önvédelem szükségessége indokolta a számára.

Ma este Izrael egyoldalú intézkedéseket hozott Iránnal szemben. Mi nem voltunk részesei az Irán elleni támadásoknak, és a legfontosabb célunk az amerikai csapatok védelme a térségben.

- mondta Rubio, aki azt állította, hogy az Egyesült Államok nincs köze az izraeli csapásokhoz, és arra figyelmeztette Iránt, hogy ne vegyen célba amerikai érdekeltségeket vagy személyzetet a régióban.

Az elmúlt napok eseményei arra engednek következtetni, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, valamilyen formában értesítést kapott egy lehetséges csapásról. A legfontosabb kérdés most az, hogy az Egyesült Államok milyen lépéseket tesz Irán esetleges reakciójára. Ha az Egyesült Államok Izrael mellé áll, az egyértelmű jele lehet annak, hogy a nukleáris tárgyalások lezárultak – hívta fel a figyelmet Sárkány László.

Aziz Nasirzadeh, Irán védelmi minisztere a közelmúltban figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a nukleáris tárgyalások megszakadnak, és az Egyesült Államok katonai akciókat indít, Irán amerikai katonai bázisokat fog célkeresztbe állítani a régióban. "Ha ránk kényszerítik a konfliktust... minden amerikai bázis elérhető távolságban van, és határozottan célba fogjuk venni őket a fogadó országok területén" – nyilatkozta a miniszter.

Ha az iráni válaszlépés kizárólag Izrael ellen irányul, és nem érinti az amerikai támaszpontokat, akkor Washington elkerülheti a közvetlen beavatkozást. Azonban, ha az Egyesült Államok távol marad, az a támadások hatékonyságát is csökkentheti, hiszen Izrael nem rendelkezik B-2 bombázókkal, amelyek képesek lennének földalatti nukleáris létesítmények elpusztítására.

Ugyanakkor, ha az Egyesült Államok mégis tevőlegesen belép a konfliktusba, akkor az már a térség egészét belesodorhatja egy nagyobb háborúba, mivel az amerikai bázisok fogadó arab országai is érintettek lesznek - mutat rá egy nagyon rossz forgatókönyvre a Közel-Kelet szakértő.