A hazai befektetők számára most igazán kedvező időszak köszöntött be - a figyelem középpontjában szinte kizárólag az OTP állt.
A magyar tőzsde szárnyal, és a hazai részvénybefektetők számára igazán emlékezetes hetet hozott a piac. Az Economx legfrissebb heti összefoglalójában minden fontos pénzügyi és tőkepiaci eseményt áttekintünk.
A magyar tőzsdeindex, a BUX, pénteken új csúcsot döntött, záróértéke 92 964 pontra emelkedett a heti kereskedés végén. Csak a hét utolsó napján 2 százalékos növekedést mutatott a BUX. A blue chipek heti teljesítménye a következőképpen alakult:
A hét legfontosabb eseménye kétségtelenül az OTP Bank élén történt vezetőváltás: Csányi Sándor pénteki közgyűlésen bejelentette, hogy május 1-jétől különválik az elnöki és a vezérigazgatói pozíció. Ezentúl Csányi Sándor elnökként a bank hosszú távú stratégiájának kidolgozásáért felel, míg Csányi Péter vezérigazgatóként az operatív tevékenységeket irányítja. A döntés részleteiről és a közgyűlés egyéb fontos eseményeiről alábbi linkeken találhatnak bővebb információt. Emellett a bank egy figyelemre méltó bejelentést is tett: rekord összegű új sajátrészvény-vásárlási programot indít, amely minden OTP-részvényes számára kedvező hír. A Patria Finance elemzője pedig 29 ezer forintra emelte a bankpapírok célárát, ami további bizakodásra ad okot a piacon.
A Mol is rendezett egy közgyűlést egy nappal korábban, de ott nem zajlottak le jelentős események. A két vállalat tulajdonosai egyöntetűen támogatták az igazgatóságok nagylelkű osztalékajánlatait, így a bank 270 milliárd, míg az olajipari cég 220 milliárd forintot oszt szét a részvényeseik között.
Itt található egy részletes összefoglaló a magyar osztalékfizető részvényekről.
A Richter amerikai kereskedelmi partnere pénteken tette közzé a közösen kifejlesztett Vraylar értékesítési adatait. Ezen információk alapján a magyar gyógyszergyártó az első negyedév eladásai után körülbelül 54 milliárd forintot kaphat szabadalmi jogdíj formájában.
Szenzációs hetet zárt az amerikai tőzsde, a részvények szárnyra kaptak, az S&P 500 index heti szinten 5,6%-os emelkedést mutatott, míg a Nasdaq-100 még ennél is látványosabb, 7,8%-os növekedést ért el. A piaci fordulatot kedden hozták el Donald Trump elnök és Scott Bessent pénzügyminiszter, akik erőteljes üzenetekkel álltak elő. Trump kijelentette, hogy nem tervezi, és sosem tervezte a Fed-elnök leváltását. Bessent pedig jelezte, hogy a jelenlegi kínai vámtarifák hosszú távon nem tarthatók fenn. E két nyilatkozat együttesen valóban felforgatta a tőzsdéket, és a dollár gyengülését is megfordította. Sőt, az arany árfolyama, amely korábban 3500 dollár környékén mozgott, végül 3300 dollárra csökkent.
A befektetők figyelme elsősorban az Alphabet és a Tesla gyorsjelentéseire irányult. A Google anyavállalata kiemelkedő eredményeket produkált, hiszen az egy részvényre jutó nyereség az első negyedévben 2,81 dollárra emelkedett, ezzel felülmúlva a 2,01 dolláros előrejelzéseket. Ezen kívül a társaság bevételei éves összehasonlításban 12 százalékkal növekedtek, átlépve a 90 milliárd dolláros határt.
A Teslánál éppen ellenkező a helyzet: a bevétel 10%-kal alulmúlta a várakozásokat, elérve a 19,3 milliárd dollárt. A nyereség jelentős csökkenést mutatott, mindössze 409 millió dollárt tudtak realizálni.
Bár a részvénypiacok heti teljesítménye rég nem látott optimizmust tükröz, egyáltalán nem múltak el a kockázatok, itthon több elemző is írt erről. A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann azt mondta, a vámok pontos hatását még jelenleg sem lehet számszerűsíteni, de modellszámítások alapján idén az Egyesült Államokban a korábban vártnál jóval alacsonyabb lehet a növekedés és érdemben megemelkedhet az infláció.
Kollégája, az Erste vezető elemzője, Miró József pedig így érvelt:
Egyébként a globális kockázatvállaló kedv erősödése a forintra is jó hatással volt. A hét eleji 410 forintos euróárfolyam péntek estére 405,5-re csúszott vissza, amire utoljára április 10-én volt példa. Kedden az MNB kamatdöntő ülése, szerdán az első negyedéves hazai GDP adat mozgathatja meg a forint árfolyamát.
