Bár a reformok számos intézkedést hoztak, az EU-s auditok terén továbbra is jelentős strukturális kihívásokkal nézünk szembe.

2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

A könyvvizsgálók nélkülözhetetlen szereplői a pénzügyi beszámolók megbízhatóságának garantálásának, amely elengedhetetlen az átláthatóság, a befektetői bizalom és a tőkepiacok stabilitása szempontjából. Munkájuk révén biztosítják, hogy a pénzügyi adatok hitelesek és pontosak legyenek, ezáltal erősítve a piacok integritását és a befektetők bizalmát.

A 2007-2008-as globális pénzügyi válság világosan feltárta a könyvvizsgálati eljárások gyengeségeit és hiányosságait.

2014-ben az Európai Bizottság átfogó reformprogramot indított, amelynek fő célja a pénzügyi átláthatóság növelése, az összeférhetetlenségek csökkentése, a verseny fokozása és a felügyeleti mechanizmusok megerősítése volt. A reform egyik kulcsfontosságú elemeként kötelezővé tették a könyvvizsgáló cégek rotációját, valamint bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását megtiltották. Emellett a jelentéstételi szabályok harmonizálása és a nyilvános felügyelet elvének bevezetése is a reform részét képezte. Mindazonáltal a reform keretében bevezetett 5. cikk szerinti mentességi lehetőségek jelentős mértékben korlátozták a reform hatékonyságát, különösen a függetlenség és a piaci verseny szempontjából.

A könyvvizsgálói piac az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutatott, ami különösen aggasztó, figyelembe véve, hogy az új jogszabályi kihívások — mint például a fenntarthatósági és digitális jelentések — egyre nagyobb szakértelmet és erőforrásokat követelnek meg.

Az ECMI-jelentés alapján a 2015 és 2021 közötti időszakban az Európai Unióban a bejegyzett könyvvizsgálók létszáma 15%-os csökkenést mutatott, amely 236 963 főről 200 484 főre esett vissza.

Egy figyelemre méltó tendencia figyelhető meg az EU-ban, ahol a könyvvizsgáló cégek száma 14%-kal csökkent, 25 975-ről 22 427-re. Ennek a csökkenésnek egyik fő oka a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek (PIE-k) új, szigorúbb meghatározása, amelyet a 2014-es reform során vezettek be. Az elmúlt években, 2015 és 2021 között a PIE-k száma 37%-kal esett vissza, ami együtt járt az általuk végzett könyvvizsgálatok számának 31%-os csökkenésével is.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy a reform következményeként nemcsak a könyvvizsgálók, hanem az ellenőrzött entitások köre is szűkült, ami hosszabb távon a könyvvizsgálat társadalmi-gazdasági jelentőségének csökkenéséhez vezethet - állapítja meg a jelentés.

A piaci koncentráció továbbra is komoly kihívást jelent. Noha a Big Four - vagyis a Deloitte, az EY, a KPMG és a PwC - részesedése a nyilvános érdekeltségű könyvvizsgálatok terén 2015 és 2021 között 69%-ról 59%-ra csökkent, ezek a cégek még mindig meghatározó szereplői a piacnak.

A jelentés alapján 12 tagállamban az említett négy vállalat oligopol helyzetben működik, míg tíz esetben a piaci részesedésük túllépi a 80%-ot.

Az ECMI állásfoglalása alapján ez a koncentráció versenykorlátozó következményekkel járhat, ami veszélyeztetheti az uniós stratégiai autonómiát is. Különösen aggasztó, ha ezek a vállalatok nem mindig tartják szem előtt az EU átláthatósági, fenntarthatósági és digitális szuverenitási célkitűzéseit.

Az átláthatóság javítása a reform egyik fő célkitűzése volt, és ebben valóban történt előrelépés, például az auditjelentések részletesebbé válásával és a könyvvizsgáló cégek által kötelezően közzétett átláthatósági jelentések révén. Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza, hogy az auditminőség egységesítése és a szakzsargon egyszerűsítése továbbra is komoly kihívás. Az átláthatóság nemcsak a könyvvizsgálók felelőssége, hanem az auditált vállalatok menedzsmentjének és az auditbizottságoknak is kiemelt szerepük van abban, hogy a vizsgálatok minősége megfeleljen a jogszabályi és társadalmi elvárásoknak - írják a jelentésben.

A könyvvizsgáló cégek kötelező rotációja vegyes eredményeket hozott. Bár az elméleti cél - az összeférhetetlenségek csökkentése és a függetlenség növelése - világos, az empirikus bizonyítékok hiányosak.

Egyes nemzeti szintű kutatások rámutatnak, hogy az első év során a hibás auditálás esélye jelentősen megnövekszik, miközben a költségek folyamatosan emelkednek, ám a minőség nem feltétlenül mutat javulást.

Az ECMI álláspontja szerint ez azt jelzi, hogy a rotáció önmagában nem biztosít jobb teljesítményt, különösen abban az esetben, ha a piaci koncentráció következtében a vállalatok lehetőségei már eleve szűk keresztmetszetbe ütköznek.

A digitalizáció és a fenntarthatósági jelentéstétel elterjedése gyökeresen megváltoztatja a könyvvizsgáló szakmát. Az olyan innovatív szabályozási keretek, mint a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD), a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) új típusú auditálási készségeket és tudást követelnek meg a szakemberektől.

Ezek a követelmények messze meghaladják a hagyományos pénzügyi beszámolók ellenőrzésének kereteit, és szakértelmet követelnek olyan területeken, mint a környezetvédelem, a kiberbiztonság és az adatelemzés. Ezzel egy időben a könyvvizsgálati folyamatok egyre inkább támaszkodnak automatizált rendszerekre, algoritmusokra és mesterséges intelligenciára, ami új kihívásokat jelent a felelősségvállalás és a minőségbiztosítás terén.

Az ECMI szerint a szakma szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő hiánya: a hagyományos képzési rendszerek jelenleg nem tudnak lépést tartani ezekkel az igényekkel.

A jelentés egyik kiemelkedő megállapítása, hogy a piaci koncentráció mértéke és az új auditfeladatok bevezetése szoros összefüggésben állnak egymással.

Együttes hatásuk jelentős fenyegetést ró az uniós pénzügyi piacok integritására és a szabályozási önállóságra.

Ahogy azt megfogalmazták: ha a könyvvizsgálói szektor továbbra is néhány domináló nemzetközi vállalat irányítása alatt marad, miközben egyre több új területen szerzik meg a kizárólagos jogköröket, akkor ez hosszú távon veszélyeztetheti az EU azon képességét, hogy saját prioritásai szerint formálja meg szabályozási kereteit.

Az unió számára elengedhetetlen, hogy a kihívások kezelésére átfogó és proaktív reformokba kezdjen. A piaci struktúrák átalakítása, például a nagy könyvvizsgáló cégek auditrotációjának szigorítása, valamint a kisebb vállalatok technológiai és szakmai támogatásának növelése, jelentős mértékben hozzájárulhat a verseny élénkítéséhez. Emellett a szabályozási keretek modernizálása is sürgető feladat: a meglévő jogszabályokat ki kell terjeszteni a nem pénzügyi auditokra is, kiemelten a fenntarthatósági és digitális jelentéstételi területeken.

Egyidejűleg elengedhetetlen, hogy létrejöjjön egy egységes, uniós szintű felügyeleti rendszer, hiszen a tagállamok által alkalmazott módszerek között jelentős különbségek tapasztalhatók - hangsúlyozza az ECMI.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Európai Könyvvizsgálati Felügyeleti Testületek Bizottsága (CEAOB) hatáskörének megerősítése hozzájárulhatna az auditminőség egységesítéséhez az uniós tagállamokban.

A könyvvizsgálati szakma technológiai fejlődésének előmozdítása kiemelten fontos feladat, de közben elengedhetetlen, hogy az automatizált rendszerek alkalmazása ne eredményezze a felelősség határvonalának elmosódását. Továbbá, a könyvvizsgálóknak el kell sajátítaniuk a szükséges készségeket új, feltörekvő területeken. Az Európai Uniónak érdemes lenne mérlegelnie új képzési programok vagy tanúsítási rendszerek bevezetését, amelyek lehetőséget adnak az egyetemek, szakmai szervezetek és szabályozó hatóságok közötti együttműködésre.

A European Capital Markets Institute figyelmeztetése szerint a tőkepiaci unió (CMU) ambiciózus célkitűzései az EU-ban komoly veszélybe kerülhetnek, mivel az auditágazat jelenlegi nehézségei gátat szabhatnak a megvalósításuknak.