Hol található az iráni légierő? - PestiSrácok
Hol van az iráni légierő? Kertész Dávid 2025-06-16
A múlthéten kitört egy háború. Persze, nem kell annak nevezni, lehetne akár különleges katonai művelet is, de azt nem lehet tagadni, hogy Izrael megtámadta Iránt, és ezúttal nem a Közel-Keleten megszokott oda-vissza bombázgatásokról van szó, hanem egy teljeskörű légitámadásról. És ha már légitámadás, felmerül a kérdés, hol vannak a perzsák vadászgépei?
Korábban már részletesen elemeztük, milyen formában valósult meg Izrael átfogó művelete, amely során sikerült megbénítaniuk az iráni légvédelmi rendszert. Ezt követően sorozatos támadásokat indítottak a stratégiailag fontos infrastruktúrák és több prominens személy ellen. A célkeresztben atomtudósok, katonai vezetők és hírszerző tisztek álltak (további információkért kattints IDE).
A támadássorozat annyira elsöprő volt, hogy Izrael azóta is uralja Irán légterét és már az afgán határ mellett lévő Masad repülőterére is sikeres csapást mértek. A miheztartás végett: ez a támaszpont 2300 km-re van Izraeltől, ez nagyjából olyan, mintha Magyarországról támadnánk Grúziát vagy Spanyolországot. A zsidó állam légifölénye vitathatatlan, ugyan ez vonatkozik a titkosszolgálatokra is, hiszen azóta több merényletet is végrehajtottak, autóbombák és közvetlen támadások várták azokat, akik megúszták a légicsapsokat.
Irán természetesen reagált a helyzetre, és drónokkal, valamint ballisztikus rakétákkal indított támadást el-Aviv ellen. Azonban, enyhén szólva, a sikerességük megkérdőjelezhető. A háború ezen szakaszában is felbukkant a vágyvezérelt tájékoztatás, és akik azt állították, hogy a perzsák azonnal megsemmisítik Izraelt, könnyen MOSZAD-ügynöknek bélyegezték magukat. A tények jelenleg azt mutatják, hogy a kritikus találatok végrehajtása nem valósult meg, mivel az iráni lövedékek csupán egy kisebb része jutott át a légvédelmi rendszereken. Ráadásul, a perzsák által temérdek félelem övezett ballisztikus rakétáikat a légi fölénynek köszönhetően gyakran már a kilövésük pillanatában megsemmisítették.
És itt vissza is kanyarodtunk a címben felvetett kérdéshez: hol van az iráni légierő?
A perzsa légiflotta ugyan nem ér fel éppen a dobogóra, de azért nincs is az utolsók között a világ legerősebbjei között. A háromszázötven harcigép nagyrésze ugyan a hetvenes évekből származó szovjet és amerikai darab (igen, mindkettőből van nekik, a Közel-Keleten ugyanis eléggé képlékenyek voltak a szövetségi viszonyok az elmúlt ötven évben), de nemrégiben kiegészültek olyan orosz és kínai darabokkal, amelyek az orosz-ukrán háborúban, illetve a közelmúltban fellángolt pakisztáni-indiai konfliktusban is bizonyítottak. Ez utóbbiak közül a kínai J-7-esek kiemelkedőek, amelyek több igazolt sikert is elértek az indiaiak által alkalmazott Rafale-okkal szemben.
A pilóták képzettsége messze meghaladja az átlagos arab színvonalat, hiszen a térségben Izrael után Irán büszkélkedhet a legtöbb elismert repülő ászsal, akik számos légigyőzelmet arattak. Ezen felül a drónflotta is jelentős szerepet játszik, amely, ahogyan az oroszok robotrepülőik esetében is látható, a perzsákat a világ élvonalába emeli.
Felmerül tehát a kérdés, hogy ha a szárazföldi légvédelmüket sikerült kiiktatni, miért nem próbálják meg a légierejükkel visszafogni a kontrollt a saját légterük felett? A logikus válasz az lenne, hogy tartanak a következményektől. Aggódnak a repülőgépek és a pilóták biztonságáért, hiszen az izraeli légifölény miatt jelentős a valószínűsége annak, hogy a gépeket már a felszállás pillanatában megsemmisíthetik.
Erre a helyzetre létezik egy rendkívül kézenfekvő megoldás, amely nem más, mint a túlterheléses támadás. A rendelkezésükre álló drónok és "feláldozható" régi vadászgépek száma lehetővé teszi, hogy ezek indításával elvonják a figyelmet az izraeli légierőről, miközben a valóban harcképes egységeiket felküldik, hogy visszaszerezzék a kezdeményezést. Ez a stratégia nem lenne éppen szívderítő, és valószínűleg számos áldozattal járna, de eddigi tapasztalataik alapján a perzsák nem tűnnek olyanoknak, akik visszariadnának a kisebb áldozatoktól.
Miért nem tesznek lépéseket?
Teherán most bizonytalan, és kapkod. Ez utóbbit jól példázza, hogy az izraeli támadásra válaszul megpróbáltak mindent kilőni, ami a kezük ügyébe akadt, de komoly sikert nem értek el. Ráadásul a katonai vezetésüket szinte egy csapásra sikerült lefejezni, most tehát tehetetlenül próbálják kitalálni, hogy mi lehet a legjobb megoldás, miközben folyamatosan hullanak a fejükre a bombák, amik valljuk be, nem segítik a megfontolt döntéshozást.
Nem megerősített információk szerint az iráni vezetés jelenleg a kínaiak által ígért légvédelmi rendszerek érkezését várja, amelyek jelentős javulást hozhatnak a helyzetükben. Azonban a rendszerek megérkezésének időpontja és megbízhatósága még mindig kérdéses. A fent említett terheléses támadások kockázata pedig olyan magas, hogy senki sem mer vállalkozni rá. Egy fejetlen hadsereg számára túlzottan kockázatos lenne egy ilyen lépés, főként azért, mert szükség van arra, hogy világosan lássák, ki viseli a felelősséget. Ráadásul az is kétséges, hogy el tudják kerülni a MOSZAD esetleges közbelépését, amely akár a kinevezésük után néhány órával is bekövetkezhet.
Röviden összefoglalva: Izrael nemcsak a légvédelmi rendszert bénította meg, hanem a döntéshozatali mechanizmust is. Iránban jelenleg káosz uralkodik, de ez még nem jelenti Izrael győzelmét. Az iszlamista teokráciák sajátossága, hogy a zűrzavaros helyzetekben is képesek megerősödni.
Fotó: Aeroflap;
Persze, szívesen segítek! Milyen témában szeretnéd a Facebook hozzászólást?
Kapcsolódó témákizraeli légicsapásizraeli-iráni háborúVezető
