Irán nehéz döntés előtt áll: lemondjon a nukleáris programjáról, vagy szembenézzen a Trump által fenyegető bombázás következményeivel?
Jelenleg sokkal bonyolultabbnak látszik az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás elérése az utóbbi nukleáris programját illetően, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ennek következtében a katonai összecsapások esélye is jelentősen megnőtt.
Miként alakulhat a kapcsolat a kiszámíthatatlan Donald Trump amerikai elnök és a bizalmatlan Ali Khamenei iráni vallási vezető között? E kérdés kulcsfontosságú az iráni atomprogrammal kapcsolatos, múlt szombaton Ománban megkezdődött tárgyalások sikeréhez, amelyek kereteiben a felek már előre eltérő álláspontokat képviseltek. Míg Washington a közvetlen párbeszéd lehetőségéről beszélt, Teherán inkább közvetett megbeszélésekről adott hírt. Akár egy asztalhoz ülnek, akár nem, a két delegációvezető – az iráni ügyekben tapasztalatlan Steve Witkoff amerikai különmegbízott és a jól ismert, tapasztalt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter – számára a tét nem más, mint a közel-keleti háború elkerülése. A hírek szerint mindkét fél "pozitívnak" értékelte a szombaton folytatott, javarészt közvetett megbeszéléseket.
A gyors döntést ígérő Trump nyíltan Irán megtámadásával fenyegetőzött, ha nem sikerül megállapodni, márpedig az iráni atomprogram ügye a nukleáris fegyverek terjedésének legégetőbb kérdése azóta, hogy Észak-Korea két évtizeddel ezelőtt végrehajtotta az első atomfegyver-kísérletét.
A Nyugat nem hiszi, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgálna,
Bár az amerikai hírszerzési közösség szerint Teherán még nem hozott végleges döntést az atomfegyver megépítéséről, a helyzet egyre feszültebb. Irán már csak egy lépésnyire van attól, hogy elérje ezt a célját, amivel a perzsa ország a világ tizedik atomhatalmává válna.
