Izrael újabb területi lépésekbe fogott Szíriában.
A dzsihadista és iszlamista fegyveres csoportok megdöntötték Bassár el-Aszad (59) hatalmát Szíriában. A megbukott elnök felesége, Aszma el-Aszad (49), a három gyermekükkel együtt már korábban elhagyta az országot, míg Bassár el-Aszad ma reggel Oroszországba menekült. Hat nappal ezelőtt Aszad egy szíriai keresztény egyházi vezetőt küldött Orbán Viktor miniszterelnökhöz Budapestre, hogy kérje Donald Trump közbenjárását a lázadó erők támadásainak leállítása érdekében. Néhány órával ezelőtt Izrael átfogó légitámadást indított szíriai katonai létesítmények ellen, és újabb területeket próbál megszerezni Szíriában - számolt be róla a bnnbloomberg.ca, az alarabiya.net és a ynet.co.il. A Karmelita kolostor ajtaján kopogtató II. Efrém Ignác antióchiai szír ortodox pátriárka hétfőn Budapesten Bassár el-Aszad üzenetét közvetítette Orbán Viktor felé, kérve, hogy a magyar kormányfő próbálja meg rávenni Donald Trumpot, hogy állítsa meg a szíriai kormányellenes fegyveres csoportok előrenyomulását, mivel ha a dzsihadista és iszlamista erők átveszik a hatalmat, az súlyos veszélyt jelent a helyi keresztény közösségre.
A szíriai politikai helyzet és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja körüli diskurzus szoros figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket. A legfrissebb hírek szerint, amennyiben tényleg igazak a hírek a ma hajnali elhalálozásáról, Bassár el-Aszad, Szíria elnöke, úgy tűnik, hogy nem érti Orbán Viktor határozott, Izrael érdekeit védő politikáját. Izrael, amely "jogos önvédelmet" folytat, számos tényezővel hozzájárult ahhoz, hogy a damaszkuszi kormány, amely a palesztinok jogait támogatta, gyengüljön. Orbán Viktor – még ha lenne is lehetősége – nem hajlandó olyan lépéseket tenni, amelyek ellentétesek Izrael érdekeivel, különösen a keresztények védelme nevében. A szíriai lázadók által elfoglalt városok, beleértve Damaszkuszt, a helyi keresztény közösségeket egyelőre nem sújtották olyan brutális támadások, mint amilyenek Irakban és Szíriában történtek a dzsihadisták részéről 2011 után. Azonban a jövőbeli kilátások aggasztóak, hiszen ha a dzsihadisták megerősödnek, valószínű, hogy a 2,4 millió fős szíriai keresztény közösség tagjai a közeljövőben komoly veszélynek lesznek kitéve. Jelenleg azonban a dzsihadista csoportok taktikai megfontolásokból próbálják elkerülni a nyílt konfliktust a helyi vallási és etnikai kisebbségekkel, hangsúlyozva, hogy nem szándékoznak bántani őket. Ez a bonyolult helyzet rávilágít arra, hogy a politikai érdekek és a humanitárius szempontok gyakran ellentmondásosak egymással.
Egy dzsihadista fegyveres Háfez el-Aszad korábbi elnök ledöntött szobrának fejére lép Damaszkuszban (fotó: AP) A szíriai kisebbségeket, de leginkább az ő sorsukért aggódó külföldieket megnyugtatni kívánó nyilatkozatot tett néhány nappal ezelőtt a legerősebb szíriai lázadó terrorszervezet, valójában az El- Káida leányvállalata, a Levante Felszabadításának Szervezete (Haj'at Tahrír es-Sám- هيئة تحرير الشام) vezetője, Abu Muhammad el-Dzsoláni (أبو محمد الجولاني), aki kijelentette: a Bassár el-Aszad kormányát megdöntő erők olyan iszlám hatalmat kívánnak majd gyakorolni Szíriában, amely tiszteletben tartja a vallási és etnikai kisebbségek jogait. A hétfőn Budapestre látogató II. Efrém Ignác antióchiai szír ortodox pátriárka ezzel kapcsolatban több magyar médiának is azt nyilatkozta: a Bassár el-Aszad rendszerét megdönteni készülő dzsihadista terrorszervezetek ugyanazok, mint amelyek korábban Szíriában és Irakban lefejezték a keresztényeket és a nekik nem tetsző muszlimokat.
Győzelmet ünneplő dzsihadista fegyveresek Damaszkuszban (fotó: AP) Kiváló alkalom az újabb területhódításra Izrael a dzsihadista terroristák ellen harcoló Szíriai Arab Hadsereg állásainak rendszeres bombázásával, a dróntámadásokkal mindent megtett Bassár el-Aszad hadseregének vereségéért, kormányának bukásáért. Ennek ellenére, s ezzel együtt az izraeli hadsereg tart attól, hogy a diadalittas, korábban a szíriai és az iraki keresztényeket lefejező, keresztre feszítő dzsihadista fegyveresek esetleg a Golán-fennsíkon keresztül behatolnak az Izrael által megszállt területre, az ott létrehozott zsidó településekre. Amint arról már néhány órával ezelőtt is hírt adtunk: izraeli harckocsik ma hajnalban átlépték a Szíria és a megszállt Golán-fennsík közötti határkerítést, s keleti irányba haladtak előre.
Jiszráél Kac hadügyminiszter (balra) és Binjámin Netanjáhu a Golán-fennsíkról szemlélik az újabb területi hódítást (fotó: Kobi Gidon). Az izraeli harckocsik és egyéb páncélozott harci járművek behatoltak az úgynevezett "elválasztó határsávba", ahol pozíciókat foglaltak el a szíriai El-Kunejtra városával szemben, amely a Golán-fennsík fővárosának számít. Az izraeli hadvezetés a katonai akciót azzal indokolja, hogy a páncélozott erők felvonultatásával kívánják megakadályozni a Szíria irányából érkező fegyveres felkelőcsoportok, Bassár el-Aszad menekülő katonáinak, valamint polgári lakosok Izrael területére való bejutását. "A gázai mészáros" közelről figyeli a területhódítást. Valójában azonban a helyzet az, hogy Izrael célja jelenleg az 1974-es izraeli-szíriai fegyvernyugvási egyezmény keretein belül kijelölt elválasztó zóna teljes ellenőrzésének megszerzése. A helyszínen a katonai akciót figyelő Binjámin Netanjáhu miniszterelnök diadalmasan nyilatkozott:
Ami most történik, az természetesen új, nagyon fontos lehetőségeket teremt Izrael számára. Ez a körzet az 1974-es csapat elválasztási egyezmény értelmében közel 50 esztendőn keresztül elválasztó zónának számított. Csakhogy ennek az egyezménynek a hatálya most megszűnt, miután a szíriai hadsereg katonái elhagyták az itteni állásaikat.
Ez idő alatt az izraeli hadsereg ellenállás nélkül elfoglalta a Golán-fennsík legmagasabb csúcsát, a Hermon-hegy egykori szíriai területeit is. Izrael a jövőben ezeket a területeket új elválasztó zónaként kívánja használni, így tovább bővítve befolyását a szíriai határon.
Izraeli katonák a Hermon-hegy mostani megszállt oldalán (fotó: ynet.co.il) Izrael a kormányerők által hátrahagyott fegyverzetet megsemmisíti. Az izraeli légierő a délutáni óráktól kezdve intenzív légicsapásokat indít, célpontjai között szerepel a damaszkuszi El-Maza katonai repülőtér, a dél-szíriai Halhála repülőtere, valamint más vidéki katonai létesítmények. A Jediot Aharonot című lap értesülései szerint az izraeli légierő a damaszkuszi kormány megbukása után tervezi a lázadók által esetlegesen Izrael ellen felhasználható fegyverrendszerek megsemmisítését. Hering J. - Kuruc.info
