Újabb vírussal riogatnak Kínából, és most a HMPV (Human Metapneumovirus) került a figyelem középpontjába. De vajon tényleg van okunk aggodalomra?

A koronavírus után vészjósló arról olvasni, hogy ismét súlyosbodik a járványhelyzet Kínában, és még inkább pánikkeltő, ha maszkban ülő betegekről terjednek képek Pekingből. A HVG által megkérdezett virológus szerint azonban aggodalomra semmi ok, a HMPV nem Covid.

A világsajtóban végigsöpört a hír, hogy Kínában egy új vírus kezd terjedni. Számos fénykép látott napvilágot, amelyeken maszkot viselő és infúzióval várakozó páciensek láthatók a kórházakban. Nem sokkal később az Egyesült Államokban és Európában is elkezdtek cikkezni arról, hogy a betegség már ott is megjelent. Az emberek körében azonnal elindult a pánik és a találgatások sora: alig szabadultunk az előző válságból, de máris a következő pandémia árnyéka fenyeget?

Tanulmányok és Kemenesi Gábor virológus segítségével utánajártunk, valóban van-e okunk aggodalomra, és összegyűjtöttük, mit lehet tudni a humán metapneumovírusról, vagyis a HMPV-ről.

Egy olyan vírusról beszélünk, amely a legtöbb ember számára enyhe felső légúti fertőzést eredményez, és gyakorlatilag ugyanazokat a tüneteket okozza, mint az influenza

Kemenesi a HMPV-ről beszélve kiemelte, hogy a kórokozó már 2001 óta ismert, amikor Hollandiában egy csoport gyermeknél azonosították először. Érdekes módon egy 2018-as amerikai kutatás szerint azonban a HMPV legalább 65 éve jelen van a világban, ami rávilágít arra, hogy ez a vírus már hosszú ideje része a globális egészségügyi tájnak.

A humán metapneumovírus elsősorban gyerekek, idősek és a legyengült immunrendszerű betegek, például tüdőtágulattól vagy asztmától szenvedők körében terjed közvetlen érintkezés útján, de egy vírussal szennyezett felülethez érve is el lehet kapni. A virológus elmondása alapján szinte minden gyerek elkapja egyszer a HMPV-t ötéves kora előtt, azonban ez nem ad teljes immunitást, így felnőttkorban akár többször is meg lehet betegedni tőle.

Egy kanadai kutatás új megvilágításba helyezi az idősek megbetegedésének kérdését, rávilágítva, hogy a HMPV-pozitív esetek 46%-át olyan páciensek teszik ki, akik legalább 65 évesek. Ebből a csoportból a betegek 60%-át sürgősen kórházi ellátásra szorultak. Egy idősotthonban kitört járvány során a vírussal megfertőzött idősek legalább felénél súlyos légúti megbetegedések, mint hörghurut vagy tüdőgyulladás, léptek fel, ami sajnálatos módon 50%-os halálozási arányt eredményezett.

A tünetek hasonlóságot mutatnak más légúti vírusfertőzések jeleivel: a kevésbé súlyos formák esetében gyakran tapasztalható köhögés, orrfolyás, torokfájás és láz. Sőt, a betegség előrehaladtával az alsó légutakat is érinthetik kísérő tünetek, például sípoló légzés, nehézlégzés, sőt akár oxigénhiányos állapot is kialakulhat. Komolyabb esetekben tüdőgyulladás is megjelenhet, ahogy azt az idősotthonok tapasztalatai is bizonyítják. Az átlagos populáció körében viszont a vírus leginkább egy egyszerű náthát okoz.

Az október és december közepe közötti időszakban Magyarországon mindössze négy személyről derült ki, hogy megfertőződött a HMPV-vel, ahogy azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikái is mutatják. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szám csupán a regisztrált eseteket tükrözi. A legfrissebb hírek, amelyek arról számolnak be, hogy a vírus már itthon is felbukkant, kissé megtévesztőek lehetnek, hiszen már 2023 decemberében is beszámoltunk arról, hogy a légúti fertőzések egy része humán metapneumovírus okozta.

A fentieket olvasva azonban felmerülhet a kérdés, hogy ha egy olyan vírusról van szó, amelynek egészen enyhék a tünetei, és már korábban is jelen volt, akkor most miért zeng tőle a média?