Kampányindítás Erdély szívében: minden magyar állampolgár érvényes szavazatára szükség van!

Szerda délelőtt Szatmárnémetiben járt Zsigmond Barna Pál, a magyarországi Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. A látogatása során alaposan szemügyre vette a város legjelentősebb fejlesztéseit, majd lehetősége nyílt arra is, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen a Szatmár megyei magyar polgármesterekkel és alpolgármesterekkel, megbeszélve a helyi ügyeket és a jövőbeli terveket.

Zsigmond Barna Pál a közelmúltban tartott találkozóján hangsúlyozta, hogy a Fidesz és az RMDSZ közötti együttműködés nem csupán politikai, hanem nemzetstratégiai jelentőséggel is bír. E kapcsolat az elmúlt másfél évtized során szorosra fonódott, és most, különösen a választási kampányok időszakában, egyesek igyekeznek megingatni ezt a szövetséget. A politikus rámutatott, hogy Orbán Viktor egyik nyilatkozatát a közelmúltban sokan szándékosan félreértelmezték, ami felesleges feszültségeket szült Erdélyben. Zsigmond kiemelte, hogy aki alaposan átnézte az idézetet és a kontextust, tisztában lehetett vele, mit is akart kifejezni a miniszterelnök. A kialakult helyzetet azonban gyorsan és világosan sikerült tisztázni, amiben Kelemen Hunor, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és más fontos szereplők is aktívan részt vettek. Zsigmond Barna Pál világossá tette, hogy semmiféle beavatkozás nem történt a román belpolitikába, csupán egy kampányidőszak alatt tett leíró jellegű megnyilatkozás váltott ki túlzott reakciókat.

A politikus beszédében kiemelte Románia schengeni csatlakozását is, amelyet az Európai Unió soros magyar elnöksége alatt sikerült elérni. Azt mondta: ez nemcsak politikai és gazdasági eredmény, hanem nemzetpolitikai siker is. Az, hogy Erdélyből ma már akadálytalanul lehet Magyarországra utazni, szimbolikus jelentőséggel bír, ám emlékeztetett, hogy ez nem adottság, hanem egy olyan állapot, amelyet meg kell őrizni.

Zsigmond megállapítása szerint a román és a magyar belpolitikai színtéren is jelentős átalakulások zajlanak. Magyarországon az ellenzék újabb próbálkozást tesz közös jelölt kidolgozására, azonban eddig minden hasonló törekvés kudarccal zárult, így ez a kísérlet sem ígér sok jót. Noha az ellenzék vezető pártja kétségkívül dominálja a többi politikai erőt, a közvélemény-kutatások továbbra is a Fidesz-KDNP fölényét jelzik. Különösen a határon túli magyar közösségek körében, például Erdélyben, a Fidesz támogatottsága még magasabb: a számok szerint 95-96 százalékos mértékben állnak a párt mögött - nyilatkozta az államtitkár.

Ugyanakkor aggasztó, hogy a választások során a határon túli magyarok körében a leadott érvénytelen szavazatok aránya gyakran meghaladja a 15 százalékot. A politikai vezető véleménye szerint ez a jelenség részben a megfelelő tájékoztatás hiányából, részben pedig a szavazási rendszer bonyolultságából fakad. Ezért kiemelte, hogy elengedhetetlen támogatni a választópolgárokat abban, hogy érvényes szavazatot adhassanak le, hiszen a demokrácia alapelve az, hogy egyetlen szavazat se maradjon érvénytelen.

Végezetül a politikus megköszönte az erdélyi magyarságnak az elmúlt években tanúsított támogatást. Azt mondta: nem csak egyszerű kiállásról van szó, hanem lelki közösségről, összekapaszkodásról. Az állampolgárság, a határok átjárhatósága, a templomfelújítások és iskolák mind-mind ennek a kapcsolatnak a kézzelfogható jelei. Ezt a kapcsolatot szerinte meg kell őrizni, és megengedhetetlen, hogy politikai félreértések, kampánykijelentések vagy külső érdekek megbontsák. Ezért arra biztatott mindenkit: támogassák továbbra is a Fidesz és az RMDSZ együttműködését, és erősítsék meg újra a magyar-magyar szövetséget.

Zsigmond Barna után Pataki Csaba vette át a szót. Pataki először is megköszönte Magyarország támogatását a legutóbbi kampányban, hiszen a magyar sajtóra nem vonatkozott a kampánycsend tilalma, így a választás napján közzétett anyagok kézzelfogható, szavazatszámokban is mérhető hatást eredményeztek. Épp ezért a magyarországi választásban való erdélyi részvétel elősegítése nemcsak technikai feladat, hanem erkölcsi kötelesség is.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a technikai problémák továbbra is komoly kihívást jelentenek. A legtöbb érvénytelen szavazat nem a szavazólapok hiányosságaiból, hanem a csatolt, nehezen érthető nyomtatványok helytelen kitöltéséből származik. Példaként említette, hogy bizonyos falvakban akár 40-60 szavazat is érvénytelen lett, mivel az adminisztratív személyzet téves útmutatást adott az űrlap pontos értelmezéséhez. Ezért hangsúlyozta, hogy minden településen elengedhetetlen egy képzett szakember jelenléte, aki segít a helyes kitöltésben és a technikai hibák elkerülésében.

A városok és nagyobb települések kapcsán hangsúlyozta, hogy kiemelkedően lényeges az időben történő regisztráció, mivel ezekben a közösségekben nehezebb egymásra találni, ha például valaki elköltözött vagy névváltoztatáson esett át. Ezen felül megemlítette, hogy az egyházi vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy a templomokban is felhívják a figyelmet a választási regisztráció jelentőségére.

Pataki Csaba után Kereskényi Gábor szólalt fel röviden. Szatmárnémeti polgármestere szerint nem szükséges külön magyarázni, miért fontos a jelenlegi nemzetpolitikai irányvonal folytatása, hiszen az elmúlt évek eredményei - az iskolafelújítások, bölcsődeépítések, közösségi rendezvények - önmagukért beszélnek. Hozzáfűzte, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült azt is elérni, hogy az M49-es gyorsforgalmi út összekösse Szatmárnémetit az európai autópálya-hálózattal, ami stratégiai jelentőségű fejlesztés a megye számára.

"Az a valóság, hogy végső soron csupán saját magunkra támaszkodhatunk – a közösségünkre és az anyaország vezetésére. Ez a nemzeti elköteleződés az egyedüli módja annak, hogy megőrizzük magyarságunkat itt, a szülőföldünkön" – hangsúlyozta Kereskényi.

Zárásként kiemelte a technikai tájékozottság szerepének jelentőségét, hogy a lehető legkevesebb érvénytelen szavazat születhessen. Azt mondta: "Nem kérdés, hogy aki szavaz, az 90 százalék felett tudja, hová húzza az ikszet - a mi feladatunk az, hogy minél többen érvényesítsék jogukat, és minden szavazat számítson." Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlévők aktívan vegyenek részt a mozgósításban. Elismerte, hogy sokan fáradtak és telítődtek a választásokkal, de hangsúlyozta: "ezt végig kell vinnünk."

Az erdélyi magyar közösség tagjainak körülbelül 60 százaléka büszkén viseli a magyar állampolgárságot – ezt osztotta meg Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke. Kiemelte, hogy további 20 százalék már tervezi az állampolgárság megszerzését, míg a fennmaradó 20 százalék egyelőre nem kívánja ezt a lépést megtenni.

Az idei év kiemelkedő kihívása az előregisztráció népszerűsítése és az adatok hitelesítése. A magyar állampolgárságú erdélyi magyarok körülbelül 70%-a úgy véli, hogy már regisztrált a választásokra. Ugyanakkor Nagy Zoltán Levente rámutat, hogy ennek a tényleges ellenőrzése nem egyszerű feladat.

Ez már a harmadik alkalom, amikor a levélszavazás népszerűsítése érdekében kampányt indítunk, mégis aggasztó, hogy a beérkezett szavazatok 15%-a érvénytelen. Ezen az arányon eddig egyáltalán nem sikerült javítanunk, pedig számos kommunikációs erőfeszítést tettünk. Különösen aggasztó, hogy a regisztrált szavazók 15%-ánál adatváltozások léptek fel – mint például név- vagy lakcímváltozás – anélkül, hogy ezt jelezték volna a konzulátusnak vagy bármely hivatalos csatornának. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a szavazólapok nem jutnak el a megfelelő címzettekhez. Éppen ezért a következő fél évben egy átfogó adatfrissítési kampányt tervezünk, melynek célja, hogy minél szélesebb körben elérjük és tájékoztassuk a választópolgárokat.

Az elnök hangsúlyozta, hogy egy új szavazói generáció lépett a politikai arénába: azok a fiatalok, akik az előző választások óta ünnepelték 18. születésnapjukat. Számukra ez az első alkalom, hogy részt vehetnek a levélszavazásban, így rendkívül fontos, hogy megfelelően megszólítsuk őket.

A rendszer egyik különleges jellemzője, hogy a regisztráció tíz évre szól, ám automatikus meghosszabbításra csak akkor kerül sor, ha az érintett személy frissíti az adatait, vagy részt vesz a választásokon. "Azokat, akik nem szavaznak és nem frissítik az információikat, tíz év elteltével töröljük a rendszerből" – részletezte Nagy.

Az Eurotrans Alapítvány vidéki programjait és adatfrissítő akcióit rendszerint a helyi önkormányzatok, köztük polgármesterek és alpolgármesterek közreműködésével valósítják meg. Az elnök kifejezte háláját a támogatásért, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is számíthatnak az együttműködésükre, hogy a választójoggal bíró magyar állampolgárok valóban gyakorolhassák e fontos jogukat.