Kapu Tibor, a neves kutató, nemcsak a világűr titkait fürkészi, hanem két különleges gyűrűlidércet is felfedezett az űr mélyén - olvasható a Librarius.hu oldalán.
Űrbeli magyar innovációk - Kapu Tibor HUNOR-kísérleteinek sikeres befejezése a Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor, a magyar űrkutatás kiemelkedő alakja, nemrégiben sikeresen zárta le HUNOR-kísérleteit a Nemzetközi Űrállomáson. Az űrből érkező innovációk új perspektívákat nyitnak meg a tudomány és technológia terén, és a magyar kutatók hozzájárulása a globális űrprogramhoz figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet. A kísérletek célja a különböző űrbeli környezetek hatásának vizsgálata volt, ami nemcsak a tudományos közösség, hanem a jövő generációi számára is inspiráló lehet.
Villámok és gyűrűlidércek: látványos földi légköri felvételek
Kapu Tibor, a kutatóűrhajós, kedden biztonságban landolt a Földön, és magával hozta azokat a felvételeket, amelyeket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén készített a HUNOR-program keretében végzett UHU földmegfigyelési kísérlet során. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet szakértői az előzetes elemzés során két gyűrűlidércet (sprite-ot) is azonosítottak – ez a magyar űrprogram történetében először dokumentált elektromos fényjelenség a felhők felett. A több száz gigabájtnyi videó- és fotóanyagnak nemcsak a villámészlelő rendszerek kalibrálásában van jelentősége, hanem az éghajlatmodellezés területén is fontos szerepet játszhat.
Fedezd fel az új nyomkövetési algoritmus világát: az űr mélyétől kezdve a videójátékok izgalmas univerzumaig!
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet megbízásából Kapu Tibor egy forradalmi nyomkövetési technológiát tesztelt az ISS fedélzetén. Ezt a rendszert már széles körben alkalmazzák a gyógyászat és a robotika területén is. Most pedig két teljes Föld-körüli útról származó kalibrációs adat sikeresen eljutott az Axiom felhőjébe, ahol a NASA jelenleg ellenőrzi azokat. A begyűjtött mérések alapján olyan algoritmusok fejleszthetők, amelyek jelentős mértékben javíthatják az űreszközök dokkolási folyamatait és a szinkronizált műveleteket.
"Rugalmas sejtek" a súlytalanság birodalmában: magyar matematikai innováció a gyakorlati alkalmazásban.
A HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport 2024-ben izgalmas új felfedezéseket tett a lágy cellák világában, amelyeket Kapu Tibor két lenyűgöző kísérlet keretében mutatott be. Az egyik kísérlet során vízcseppeket alakított ki olyan testek belsejében, amelyek az elméleti minimálfelülethez illeszkedtek, míg a másik kísérletben több cellából egy stabil, egymásba kapaszkodó struktúrát hozott létre. Domokos Gábor, a kutatás vezetője úgy véli, hogy a visszaérkező felvételek olyan "szellemi szikrát" okozhatnak, amely gyorsan alkalmazhatóvá teheti az új geometriai eredményeket a mérnöki és anyagtudományi területeken.
Kristálynövesztés hidrogénhíd‑vázra: kémiai premier súlytalanságban
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémikusai a japán JAMSS közreműködésével hidrogénhidakkal összekapcsolt vázszerkezetű szerves kristályt hoztak létre az ISS-en, ezzel világszinten elsőként sikerült ilyen gyenge kölcsönhatású rendszert kialakítaniuk. A kísérleti minták épségben tértek vissza a Földre, és Bombicz Petra csapata fogja részletesen elemezni a szerkezetüket, a precíziós mérésekhez a Diamond Light Source gyorsítót használva. Ez a gyengébb kötés alacsonyabb energiaigényű kémiai reakciókat valószínűsít, ami új irányt adhat az ipari kristályosítási eljárásoknak.
Hazai űrtudományi mérföldkő
Gabriel Zuchtriegel szavait idézve, "minden sikeres küldetés gyógyír a tudomány kíváncsiságára". A legfrissebb HUN-REN eredmények nem csupán a villámkutatást gazdagítják, hanem elősegítik a navigációs algoritmusok fejlődését, a térgeometria innovatív alkalmazásait és a kristálykémiai felfedezéseket is. Ezzel egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar űrprogram nemcsak aktívan részt vesz a nemzetközi színtéren, hanem új utakat nyit a világűr multidiszciplináris kutatásai előtt.
