Idén az orvosi-élettani Nobel-díjat két amerikai és egy japán kutató érdemli ki.
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A Nobel-bizottság indoklása szerint a három kiemelkedő tudós felfedezte az immunrendszer védelmi vonalának kulcsszereplőit, a szabályozó T-sejteket, melyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink a saját testünket támadják meg.
Az immunrendszer lenyűgöző képessége abban rejlik, hogy képes felfedni a kórokozókat, és megkülönböztetni őket a saját sejtjeinktől. Az egészségünket fenyegető mikrobák sokféle formát ölthetnek, és némelyikük ügyesen próbálja elrejteni magát azáltal, hogy hasonlóságokat mutat az emberi sejtekhez. De vajon hogyan képes az immunrendszer pontosan azonosítani a támadókat, és eldönteni, hogy mit kell megvédenie és mit kell elpusztítania?
Az idei díjazottak "felfedezései döntő jelentőségűek voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakulnak ki mindannyiunkban súlyos autoimmun betegségek" - hangsúlyozta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.
Szakagucsi Simon 1995-ben egy rendkívül jelentős felfedezést tett, amikor a tudományos közösség többsége még azt hitte, hogy az immuntolerancia kizárólag a potenciálisan káros immunsejtek csecsemőmirigyben történő elpusztulásának folyamatán keresztül alakul ki, amit központi immuntoleranciának neveznek. A japán kutató azonban rávilágított arra, hogy az immunrendszer működése sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt korábban gondolták. Felfedezett egy új, eddig ismeretlen immunsejtcsoportot, melyek védelmet nyújtanak az autoimmun betegségekkel szemben.
Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben egy jelentős felfedezést tettek, miközben azt kutatták, hogy egy különleges egértörzs miért mutatott fokozott hajlamot autoimmun betegségekre. Felfedezésük során arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egerek egy konkrét génmutációt hordoznak, amelyet Foxp3-nak neveztek el. Ezen túlmenően bizonyítékot nyertek arra, hogy a humán megfelelőjében előforduló mutációk felelősek az IPEX (X-kromoszómához kapcsolt immundiszregulációs szindróma) nevű súlyos autoimmun betegség kialakulásáért.
Szakagucsi két év elteltével összekapcsolta a két felfedezést, és igazolta, hogy a Foxp3 gén felelős az általa 1995-ben felfedezett immunsejtek képződéséért. Ezek a sejtek, amelyeket ma regulátoros vagy szabályozó T-sejteknek nevezünk, figyelemmel kísérik a többi immunsejt működését, ezzel biztosítva, hogy immunrendszerünk megfelelően tolerálja saját szöveteinket.
A 64 éves Mary E. Brunkow a Princeton Egyetemen végzett, és a seattle-i Redszerbiológiai Intézet tudósa. A 65 éves Frederick J. Ramsdell a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményében (UCLA) doktorált, és a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeutics biotechnológiai vállalat tudományos tanácsadója. A 75 éves Szakagucsi Simon pedig a Kiotói Egyetemen kapott diplomát és doktori fokozatot, és jelenleg az Oszakai Egyetem professzora.
A kitüntetettek 11 millió svéd korona (kb. 388 millió forint) összegben osztoznak, egyenlő részesedésben. A díj átadására hagyományosan december 10-én kerül sor, Alfred Nobel halálának évfordulóján, Stockholmban, ahol az elismerés alapítója előtt tisztelegnek.
Tavaly az orvosi Nobel-díjat az amerikai tudósok, Victor Ambros és Gary Ruvkun kapták, elismerve a mikro-RNS-ek és a poszttranszkripciós génszabályozás terén végzett úttörő munkájukat. Felfedezésük jelentős hatással van a genetikai kutatásokra és a betegségek megértésére.
A Nobel-hét izgalmas eseménysorozata kedden indult az orvosi és élettani Nobel-díjak bejelentésével. Ezt követően szerdán a fizikai Nobel-díjak, csütörtökön pedig a kémiai és irodalmi elismerések nyertesei kapják meg a megérdemelt figyelmet. A pénteki nap a Nobel-békedíj győztesének kihirdetésével zárul, míg a közgazdasági Nobel-emlékdíjas nevét október 13-án tudhatjuk meg.
