Biden egy újabb lépést tett a G7 csúcs keretein belül, ahol Kína felé irányuló üzenetei nem maradtak észrevétlenek. A vezető a gazdasági együttműködésről és a nemzetközi kereskedelem szabályairól beszélt, miközben egyértelmű jeleit adta annak, hogy a glob

Az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség az utóbbi években különösen éles formát öltött, különösen a csipgyártás és az ahhoz kapcsolódó számítástechnikai szektorok, mint például a mesterséges intelligencia és a kvantum-számítástechnika területén. Mindkét ország arra törekszik, hogy csökkentse a kölcsönös függőséget, megszilárdítsa innovációs fölényét, és megakadályozza a technológiai tudás kiszivárgását.

Reakciók: Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szövetségesek korlátozott száma arra utal, hogy a megszorítások számos európai országot érintenek. A visegrádi négyek, a balti államok, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária és Görögország mellett Portugália és Luxemburg is hiányzik a partneri listáról.

Felülnézet: A korlátozások fokozódása más technológiai szektorokat is érintett.

Miért van ennek jelentősége? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az összes fejlett kínai autót kizárnák az amerikai piacról, ami nem csupán az Egyesült Államok gazdaságára van hatással, hanem a magyar külgazdaság-politika "pávatáncának" konnektivitási stratégiájára is kulcsfontosságú változást hozna.

Mi vár ránk a közeljövőben? Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének legújabb jelentése szerint Kína a hajógyártás szektorában is tisztességtelen módszerekkel szerzett jelentős, körülbelül 50 százalékos részesedést a globális piacon. Ennek következtében a kereskedelempolitikai feszültségek tovább fokozódhatnak, különösen akkor, ha Trump és csapata hajlandó ringbe szállni a helyzet rendezéséért.