A tudósok meglepő eredményeket hoztak nyilvánosságra a világvégéről, és a prognózisok szerint a végítélet nem várat magára annyira, mint ahogy azt korábban gondoltuk. A Házipatika cikkében részletesen kifejtik, hogy a várakozásokkal ellentétben a világvég

A tudományos előrejelzések szerint a világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva fog elpusztulni, ami sokkal korábbi időpont, mint amit korábban feltételeztek. Eddig az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára várták, ám újabb kutatások felülírták ezt a nézetet.
Mikor következik be véglegesen a leghosszabb életű égitestek, a fehér törpék kihalása? Ezt a kérdést kutatta egy nemzetközi csapat, melynek tagjai Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, mindannyian a holland Nijmegen Radboud Egyetem professzorai. Kutatásuk alapját a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzás képezte. Ez a jelenség arra utal, hogy a fekete lyukak rendkívül lassan, de biztosan részecskékre és sugárzásra bontakoznak. A kutatócsoport felfedezte, hogy a Hawking-sugárzás elmélete más gravitációs mezővel rendelkező égitestekre is érvényes, amely új perspektívákat nyit a csillagászatban - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A kutatók számításai alapján egy adott tárgy párolgási ideje kizárólag annak sűrűségétől függ. "Az univerzum vége sokkal közelebb van, mint ahogyan azt korábban gondoltuk, de a jó hír, hogy még mindig nagyon messze van" - nyilatkozta Heino Falcke, a tanulmány vezető szerzője. Walter van Suijlekom is úgy véli, hogy az emberiségnek nem érdemes túlzottan aggódnia az univerzumban bekövetkező végső események miatt. A Nap körülbelül egymilliárd év múlva annyira felmelegszik, hogy az élet már nem lesz fenntartható a Földön, és az óceánokat felforralja. Körülbelül nyolcmilliárd év múlva pedig a Nap tágulása annyira fokozódik, hogy elnyeli a már élettelenné vált bolygónkat.