Lezsák Sándor: Amennyiben a brüsszeli baloldali, nemzetellenes uniós képviselők döntésein múlik a dolog, ez az út sosem valósulhatott volna meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Miniszterelnök Úr!

Az esőcseppek táncot jártak a borongós tavaszi napon, és nem véletlenül gyűlt össze ekkora ünneplő tömeg az M44-es gyorsforgalmi út átadó ünnepségén. Itt, a Duna-Tisza közén, ez a nap valóban különleges esemény számunkra. Harminc évnél is hosszabb várakozás után végre elérkezett az idő, hogy átvágjuk a piros-fehér-zöld szalagot, amely a régóta várt átadást és az új lehetőségeket szimbolizálja.

Az utóbbi évek során, társaimmal együtt, én is egyre türelmetlenebb lettem, ám a várakozás izgalma mindig is bizakodással töltött el, miközben folyamatosan látogattam az építkezést. Még ha előzetes bejelentés nélkül érkeztem is, a jól megszervezett munka, a rend és a munkások barátságos tájékoztatása mindig lenyűgözött. Megismertem a különféle gépeket, mint például a talajtömörítőt, a vibrációs hengert, a buldózert, a markológépet, valamint a homok- és aszfaltszállító kamionokat, az aszfaltterítőt, az úthengert, a szalagkorlát-cölöpverőt és a burkolatjel festő masinát. A közel 127 kilométer hosszú M44-es gyorsforgalmi építkezés során több mint 1500 ember fáradozott különböző munkafolyamatokban. Mély tisztelettel adózom minden munkás előtt, akik elkötelezett munkájukkal és családjaikkal együtt hozzájárultak e grandiózus projekthez.

A kivitelező cégek, mint a Duna Aszfalt, Hódút, EuroAszfalt, Swietelsky Magyarország, Soltút, A-Híd Zrt. és a Közgép Zrt. (jelenleg Duna NRG Zrt.), által végzett munka egyedülállóan harmonikus összhangban valósul meg. E mögött a szakmai felkészültség, a felelősségteljes hozzáállás és a vezetők szigorú irányítása áll, amely biztosítja a kiváló minőséget és a hatékony együttműködést.

A gyorsforgalmi út tervezett költségvetése megközelítőleg 389 milliárd forintot tesz ki.

Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy ha a nekünk joggal járó uniós költségvetéstől vártuk volna a finanszírozást, akkor a brüsszeli, baloldali, nemzetellenes uniós képviselők ezt is blokkolták volna. Vagyis ez az út nem készült volna el.

Ez a nap a vidéki életforma megújulásának szimbólumává válhat.

Az elmúlt hetek, hónapok és évek során hozott kétharmados parlamenti és kormányzati döntések igazolják mindazt, amit elértünk. A Magyar falu program széleskörű támogatási rendszerével, amely a templomoktól az iskolákig terjed, új lehetőségeket teremtett a vidék számára. A Falusi Civil Alap, a vállalkozás-újraindítási program, a falusi csok, valamint a Vidéki otthonfelújítási program mind hozzájárulnak a települések fejlődéséhez. Ezen kívül, az agrártámogatások, az erdőtelepítési kezdeményezések, valamint az útfelújítások és közlekedési fejlesztések mind-mind a vidék felemelkedését szolgálják. A felzárkózó települések programja, a tanyafejlesztési programok, az uszodaprogram, a fiatal gazdák támogatása, a birtokfejlesztés és a gépbeszerzés folyamatai is ennek a célkitűzésnek a részei. A digitalizáció, az öntözési rendszerek fejlesztése, a vasútvonalak korszerűsítése és a felzárkózó települések programja mellett a falugondnoki rendszer bővítése is fontos lépés a jövő felé. Mindezek eredményeként 1200 kistelepülésen tapasztalható a népesség növekedése, ami örömteli hír. Ráadásul az Újszülöttek erdeje program keretében hárommillió fát ültettünk el, amely nemcsak a környezetvédelem, hanem a közösségi összefogás példája is.

Az M44-es gyorsforgalmi út megépítése nem csupán infrastruktúrált fejlesztést jelent, hanem egy új dimenziót nyit a települések, térségek és az emberek közötti kapcsolatokban. Ez az út hidat képez a közösségek és munkahelyek között, elősegítve a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót. Azonban a valódi fejlődéshez nem elegendő csupán az utak létrehozása vagy felújítása; arra is szükség van, hogy ezeket a kapcsolatokat valóban kiaknázzuk és gazdagítsuk.

Egy baloldali közgazdász, Mihályi Péter, provokatív és radikális nézetei még ma is meghatározzák a neoliberális ellenzék diskurzusát. Szavai, miszerint „Nincs szükség a falura, minek is az, középkori maradvány, nem érdemes megmenteni, hagyni kell, hogy eltűnjön, sőt, ezt a folyamatot még támogatni is kell”, mélyen megosztják a közvéleményt.

Mi nem akarunk üres falvakat, hanem határozottan kijelentjük: az Országgyűlés kétharmada és a kormányunk is elkötelezett amellett, hogy vonzó életformát kínáló falvakra van szükség. Minden egyes településnek megvannak a saját értékei, gazdag közössége, valamint múltja, jelene és jövője. Családi, baráti közösségekben, civil szervezetek keretein belül, templomokban, iskolákban és önkormányzatokban folyamatosan építenünk kell azt az organikus kapcsolatrendszert, kultúrát, amelynek alapelve: be kell népesítenünk az országot. Mert ha mi nem tesszük, majd mások fogják. E gondolat lehetőségétől is óvjon bennünket a Jóisten!

Zárásképpen érdemes megemlíteni, hogy az M44-es gyorsforgalmi út kapcsán is érvényes Nagy László, a száz éve született költő bölcsessége: "Műveld a csodát, ne magyarázd!"

Teremtsük meg az új csodát: az Alföld szívében sürgősen fel kell gyorsítanunk a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlási folyamatát!