Magyarország két lenyűgöző produkcióval képviselteti magát az Avignoni Színházi Fesztivál gazdag programjában - tudósít a Librarius.hu.

A színház ünnepe: Megkezdődött a 79. Avignoni Színházi Fesztivál

Július 5-én ünnepélyesen megkezdődött a 79. Avignoni Színházi Fesztivál, amely már több mint hetven éve a világ egyik legkiemelkedőbb kulturális eseményévé nőtte ki magát. Minden nyáron Avignon városa színházi fővárossá alakul, varázslatos atmoszférájával elbűvölve a látogatókat. Az idei fesztivál programja páratlan sokszínűséget ígér, különös figyelmet szentelve a kortárs táncnak és az arab világ tehetséges művészeinek.

Mesék és mozdulatok varázslatos találkozása a nyitóesten A nyitóest varázslatos világába lépve a mesék és mozdulatok együttes harmonikus táncát élvezhetjük. A szavak és a mozgás összefonódik, hogy egy egyedi élményt nyújtson a közönségnek. A mesék életre kelnek, a szereplők pedig a térben megelevenednek, miközben a mozdulatok kifejezik az érzelmeket és a történetek mélységét. Ezen az estén mindenki részese lehet a varázslatnak, ahol a fantázia szárnyal, és a mozgás az érzelmek nyelvévé válik. Készüljünk fel egy felejthetetlen utazásra, ahol a mesék és a mozdulatok univerzuma egyesül!

A nyitóelőadás hagyományosan a Pápai palota impozáns díszudvarában kerül megrendezésre, ahol a fesztivál ikonikus helyszíne minden évben varázslatos atmoszférát teremt. Idén a Zöld-foki szigeteki tehetség, Marlene Monteiro Freitas "Nôt" című táncelőadása indította el a programsorozatot, amely Az Ezeregyéjszaka meséinek inspiráló világából táplálkozik.

A darab vizuális univerzuma és mozgásformái a keleti mesemondás buja fantáziájával és a kortárs koreográfia merész kifejezési szabadságával telítődnek. A rendező-koreográfus gyakran merít groteszk és abszurd elemekből, és most sem habozott túllépni a megszokott határokon: a "Nôt" egy különleges, szürreális dimenzióba kalauzolta a közönséget, ahol a mítosz, a test, a szabályok és a káosz motívumai szövik át egymást.

Arab fókusz és társadalmi kérdések

Tiago Rodrigues fesztiváligazgató harmadik évadában újra izgalmas tematikai irányvonalat választott a rendezvény számára. A 2023-as év az angol, míg a 2024-es a spanyol nyelv és kultúra köré épült, de az idei év különösen figyelemre méltó, mivel a középpontba az arab nyelv és kultúra került. Ennek keretében több mint 15 arab művész – főként koreográfusok és zenészek – kapott lehetőséget, hogy bemutatkozzon az idei programban, így gazdagítva a fesztivál sokszínűségét és kulturális palettáját.

A hivatalos programban szereplő művek közül számos darab közvetlen kapcsolatban áll a jelenlegi társadalmi és politikai eseményekkel. Ali Chahrour libanoni koreográfus "Amikor megláttam a tengert" című alkotása például a közelmúlt fegyveres konfliktusainak árnyékában elhagyott libanoni vendégmunkások sorsát idézi fel – mindezt egy érzékeny és lírai táncnyelv segítségével teszi.

Rodrigues nézete szerint a fesztivál "genetikai kódjának" szerves része, hogy lehetőséget biztosít a művészek számára, hogy mélyreható kérdéseket tegyenek fel, legyenek azok közvetlenek vagy szimbolikusak. A művészet itt nem csupán esztétikai elem, hanem egy gondolatébresztő tükör, amely folyamatosan provokálja a nézőt – ez az alapelv hatja át az egész programot.

Kortárs mesterek, klasszikus újraértelmezések

Avignon színházi világának csúcsán a legnevesebb társulatok és rendezők gyűlnek össze, hogy lenyűgöző előadásaikkal varázsolják el a közönséget. Különösen nagy figyelem irányul Thomas Ostermeier, a neves német rendező visszatérésére, aki a legendás Opéra Színház színpadán mutatja be Ibsen klasszikusát, "A vadkacsa"-t. A berlini Schaubühne társulatának előadásában a darab az igazság mélyebb rétegeit vizsgálja, mindezt Ostermeier egyedi, lélektani realizmussal átszőtt rendezői megközelítésében. Az előadás ígérete szerint nem csupán a történet, hanem az érzelmek és a karakterek összetettsége is magával ragadó élményt nyújt majd.

Szintén kiemelkedő esemény a Comédie-Française vendégjátéka: Paul Claudel "A selyemcipő" című művét adják elő, amelyet Eric Ruf, a társulat leköszönő igazgatója rendezett. A nyolcórás liturgikus előadás az évad egyik legsikeresebb francia produkciója volt - májusban három Molière-díjat is elnyert, köztük a legjobb női alakításért járó szobrot Marina Hands részére. Avignonban a darabot éjszakai időpontban, este 10-től hajnalig játsszák majd a Pápai palota díszudvarán.

A tánc a világ minden táján összekapcsol minket, mint egy közös nyelv, amely szavak nélkül is képes kifejezni érzéseinket és gondolatainkat. A mozdulatok ritmusával, a testek harmonikus együttműködésével teremtünk olyan kapcsolatokat, amelyek túlmutatnak a kultúrák határain. Minden lépés, minden fordulat egy történetet mesél el, amely összefonja az emberek lelkét, és lehetőséget ad arra, hogy a különböző háttérrel rendelkező egyének közötti párbeszédet kialakítsunk. A tánc tehát nem csupán szórakozás, hanem egy mély és gazdag kommunikációs forma, amely képes hidakat építeni a szívek között.

A kortárs tánc az idei fesztiválban kiemelkedő szerepet kap. Az egykori boulboni kőbánya különleges játszóhelyként ad otthont Anne Teresa de Keersmaeker és Solal Mariotte közös produkciójának, amely Jacques Brel belga sanzonénekes emléke előtt tiszteleg. A generációkat és műfajokat összekötő előadásban klasszikus koreográfia és breaktánc találkozik - párbeszédet nyitva múlt és jelen között.

Magyar jelenlét az "off" programban

A hivatalos program mellett a "Festival Off" párhuzamosan zajlik, amely szinte egy második fesztiválnak tekinthető. Itt önálló társulatok mintegy 1700 előadással töltik meg több mint száz helyszínt, a közterektől a kis színházakig. Az off programban Magyarországot a Szegedi Pinceszínház képviseli két előadással.

Július 5-én, 6-án és 7-én kerül bemutatásra Molière híres "A képzelt beteg" című műve Herczeg T. Tamás rendezésében, az Atypik Théâtre színpadán. Ez a produkció egy új, kortárs szemléletet hoz a klasszikus történetbe, ugyanakkor hűen tükrözi a francia író eredeti szándékait és üzenetét. A nézők egy friss és izgalmas élményben részesülhetnek, amely egyesíti a hagyományt és a modernitást.

Július 9-11. között Eugene Ionesco "Makbett" című abszurd komédiája kerül színre Karo Balyan rendezésében. Az örmény származású alkotó sajátos vizuális és színészi világgal közelíti meg az abszurd hagyományát - az előadás a kortárs európai színház nyelvén szólal meg.

Egy város, ahol a színház szelleme minden utcán ott lebeg, és a történelem színpadán a mindennapok is előadásra várnak. Itt a régi épületek falai mesélnek, mintha csak a múlt nagy színészeinek titkos párbeszédeit őriznék. A kávézók teraszain művészek és álmodozók találkoznak, míg a sarkokon utcai előadók varázsolják el a járókelőket. Minden sarkon egy új történet kezdődik, a város pulzusa a színház ritmusára ver, és mindenki, aki itt él, egy-egy szerepet játszik ebben a folyamatosan kibővülő drámában. Az éjszakai fényekben a színpadok életre kelnek, és a város minden szegletében egy új élmény vár, hogy felfedezzük.

Avignon ezekben a hetekben nem csupán egy város - hanem színházi világváros. Az utcákon pantomimesek, kortárs performanszok, improvizatív jelenetek kísérik a járókelőket. A kávézókban művészek és nézők ülnek egymás mellett, mindenki ugyanarról beszél: melyik előadás volt a legmeglepőbb, melyik gondolkodtatott el leginkább?

Az 1947-ben Jean Vilar által alapított fesztivál azóta is hű maradt alapelveihez: elérhetővé tenni a színházat, és teret adni a gondolatnak. A 79. kiadás is ezt bizonyítja - színpadról színpadra.