Szomorú hír érkezett: elhunyt Grunwalsky Ferenc.
A Kossuth- és Balázs Béla díjjal kitüntetett rendező-operatőr már 82 esztendős volt.
Nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben hétfőn meghalt Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla díjas rendező-operatőr, a magyar mozgókép mestere - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.
Grunwalsky Ferenc a magyar filmművészet meghatározó alakja volt, alkotótársaival, Jancsó Miklóssal, Szomjas Györggyel együtt dolgozva maradandó nyomot hagytak a magyar mozgóképkultúrában - emelték ki a közleményben.
Grunwalsky Ferenc, mint egyetemi tanár, nem csupán a fiatal filmesek gondolkodását formálta, hanem hosszú távú hatást gyakorolt a magyar filmművészet egészére is. Alkotói munkásságán túl aktívan részt vett a magyar filmszakma intézményes megerősítésében, és kulcsszerepet játszott a filmtörvény megszületésében. E törekvéseivel teremtette meg a jelenlegi filmes támogatási rendszer alapjait, amely garantálja a mozgóképkultúra állami védelmét és fejlesztését.
Grunwalsky Ferenc 1943. május 16-án látta meg a napvilágot Budapesten. Egyetemi évei kezdetén bölcsészettudományi tanulmányokat folytatott, ám később a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakán folytatta pályafutását, ahol 1968-ban szerezte meg diplomáját. Ezt követően a Mafilm rendező-operatőreként dolgozott, és hosszú éveken át Jancsó Miklós mellett tevékenykedett. Ő volt az, aki a következő Jancsó-filmeket fényképezte: a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), a Kelj fel komám, ne aludjál (2002), és A mohácsi vész (2004).
Számos rövidfilm elkészítése után 1975-ben debütált a Vörös rekviem című nagyjátékfilmjével. Ezt követően olyan emlékezetes művek születtek, mint az Eszmélés (1985), a Kicsi, de nagyon erős (1989), a Goldberg-variációk (1992) és a Visszatérés (1999). Ladányi Andrea táncművésszel két közös filmet is alkotott: az Éjféli maraton 2001-ben készült el, míg a Táncalak egy évvel később debütált. Utóbbi a Magyar Filmszemlén a legjobb látványért járó díjat nyerte el, méltán kiemelve a film vizuális gazdagságát.
Szomjas György rendező állandó operatőreként dolgozott, és 1981 óta számos emlékezetes filmet alkottak közösen. Munkásságuk során többek között olyan jelentős művek születtek, mint a "Könnyű testi sértés" (1983), a "Falfúró" (1985), a "Könnyű vér" (1989), a "Roncsfilm" (1992), a "Gengszterfilm" (1999) és "A Nap utcai fiúk" (2007). Ezen kívül 2010-ben a "Keleti szél: A film" című dokumentumfilm is az ő együttműködésük gyümölcse lett. Szomjas számos sikeres rövidfilmet és tévéjátékot is rendezett, emellett több film forgatókönyvéhez is hozzájárult. Különösen említésre méltó, hogy ő volt az "Örökbefogadás" című film egyik forgatókönyvírója, amelyért Mészáros Márta 1975-ben, a Berlini Filmfesztivál történetében első nőként és első magyarként elnyerte a fődíjat, az Arany Medvét.
Színészként is felbukkant a Szevasz, Vera! (1967), az Idő van (1986) és a Tiszta lap (2002) című filmekben.
Grunwalsky Ferenc 2003-tól 2009-ig vezette a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumát, ebben az időszakban jelentős hatással volt a magyar filmművészet fejlődésére.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanáraként tevékenykedett, és kulcsszerepet vállalt a Magyar Filmszemlék megszervezésében. Sokoldalú művészi pályafutása során 1995-ben az Ernst Múzeumban nyílt meg Danadiák című fotókiállítása, míg 1999-ben a Ludwig Múzeumban a Test-Tér című mozgás-fotó-mozgáskép projektje hívta fel magára a figyelmet. Munkáját 1989-ben Balázs Béla-díjjal, majd 1997-ben az érdemes művész cím elnyerésével ismerték el.
A Kossuth-díjat 2004-ben vehette át, elismerve őt mint a filmszakma egyik leginnovatívabb alakját, aki a magyar valóság különleges aspektusait dolgozta fel. Hosszú évek során a magyar film vizuális nyelvének megújításáért tett erőfeszítéseivel vált ismertté, valamint a videotechnika filmszerű alkalmazásának hazai úttörőjeként is jelentős szerepet játszott. 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjaként gazdagította a hazai művészeti életet, és ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet, amely elismerte kiemelkedő művészi tevékenységét, valamint a szakmai közéletben kifejtett áldozatos munkáját. 2022-ben a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját kapta meg, majd 2023-ban a filmkritikusok életműdíját is elnyerte. 2023 óta Ferencváros díszpolgáraként is tiszteletnek örvendett. A Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti őt, ezzel is hangsúlyozva a művészeti közösség iránti elkötelezettségét és hatását.
Grunwalksy Ferenc 2023 februérjában a Klubrádió Dobszerda című műsorának vendége volt.a beszélgetést itt lehet meghallgatni
