Megérkezett az állampapír-zseton? Fedezd fel, hogyan takaríthatsz meg az utalási költségeken!

Milliós tételek esetén rendkívül fontos, hogyan bánunk a pénzünkkel, hiszen a megfelelő döntések révén jelentős összegeket takaríthatunk meg, például az utalási költségeken is.

2025-ben 1700 milliárd forint kamatkifizetésre kerül sor a lakossági állampapírok után. Ezek a kamatkifizetések a kincstári vagy a banki, befektetői értékpapírszámlán maradnak szabad pénzegyenleg formájában, amiről rendelkezhet a tulajdonos, hogy kiutalják a bankszámlájára, vagy tetszőleges új állampapírokat vehet belőle. A money.hu szakértői megvizsgálták, hogyan minimalizálhatjuk a nagy pénzösszegek mozgatásával járó tranzakciós díjakat.

A kincstári vagy banki befektetői számlára jóváírt kamatok nem kerülnek automatikusan újra befektetésre, így ha nem lépünk semmit, az összeg csak stagnál a számlánkon.

A kamatot kétféleképpen hasznosíthatjuk: vagy új állampapírok vásárlására fordítjuk, vagy átutaljuk egy másik befektetési szolgáltatóhoz, ahol különféle értékpapírokat szerezhetünk be. Alternatívaként, a kamatösszeget átutalhatjuk a saját bankszámlánkra is, így lehetőség nyílik arra, hogy felhasználjuk azt például lakásvásárlásra vagy felújítási projektekre.

A befektetési szolgáltatók nem a természetes személyek kategóriájába tartoznak, így bármennyire is vonzó a díjmentesség, a tranzakciós illeték mértéke 0,45 százalék, ami maximum 20.000 forintot jelent. Ezzel szemben, ha egy természetes személy ügyfélszámlájáról egy másik természetes személy fizetési számlájára utalunk, az nemcsak díjmentes, hanem a tranzakciós illeték is 0 százalék. Tehát a bankszámlánkra történő utalás teljesen költségmentes marad.

Onnantól kezdve viszont, hogy a kamatösszeg a bankszámlánkra került, az utalásainkra banki díjat és illetéket is fizetni kell.

Innentől nem mindegy, hogyan intézzük az utalást, mivel 2025-ben nőtt a tranzakciós illeték mértéke. Utalásonként 0,45 százalék tranzakciós illetéket kell fizetni, maximum 20 ezer forintot, amit egy 4,5 millió forintos tranzakciónál érünk el, ennél nagyobb értékű utalás esetén már nem nő tovább az illeték. A bankszámlastop miatt a bankok tavaly a meglévő csomagoknál nem emelhettek díjat, és 2024-ben csak a korábban érvényben lévő 0,3 százalékos illetéket terhelhették az ügyfélre. 2025. január 1-től ez a korlátozás azonban megszűnt.

Az új szabályozás bevezetésével a lakossági ügyfelek számára az illetékmentes átutalások összeghatára 20 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy ezentúl csupán a 50 ezer forintot meghaladó tranzakciók esetén kell illetéket fizetni.

Két alternatíva áll rendelkezésünkre, ha az 50 ezer forintos küszöböt meghaladva is elkerülnénk a tranzakciós díjak megfizetését:

"Ezek a szolgáltatások egy nagyobb összegű átutalásnál akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak nekünk. Az viszont fontos, hogy használatukkal a tranzakció mentesül az illeték alól, de a bank által meghatározott utalási díjakat minden esetben meg kell fizetni.

A banki átutalásnál az 1 millió forint feletti összegek már nagy összegnek számítanak, és ha nem is utalunk gyakran ilyen összegben, az utalási díjak mindenképp fontos költségei egy bankszámlának.

Bizonyos bankok lehetőséget kínálnak arra, hogy az illeték teljes mértékben átvállalásra kerüljön egyes számlacsomagok esetén, míg más intézmények havonta akár egy ingyenes, 1 millió forintos utalást is biztosítanak. Emellett léteznek olyan megoldások is, ahol havi előfizetési díjért cserébe, meghatározott összegig, díjmentes utalásokra van lehetőség. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy olyan számlacsomagot válasszunk, amely igazodik bankolási szokásainkhoz, mivel a bankok általában a leggyakoribb tranzakciók alapján állapítják meg árazásukat. Különösen lényeges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egy adott számla inkább a készpénzfelvételt preferálóknak, vagy a rendszeres utalásokkal operálóknak kedvez-e – hívta fel a figyelmet Korponai Levente, a money.hu vezetője.