Zártkerti ingatlanok: Megoldások a kihívásokra – van remény a jövőben? A zártkerti ingatlanok helyzete sokak számára komoly fejtörést okoz. Azonban a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy van remény a problémák megoldására. Az alagút végén fény

Nyár elején új szabályok léptek életbe az ingatlan-nyilvántartás terén, amelyek jelentős megkönnyebbülést nyújtanak a zártkerti ingatlanok tulajdonosai számára. Azonban fontos figyelembe venni, hogy az önkormányzatok területén eltérő feltételek vonatkozhatnak a víkendházakra. A jogiforum.hu portálon a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője részletesen ismerteti ezeket a változásokat, amelyek érdemesek a figyelmünkre.

Zártkerti ingatlan: mit takar ez a kifejezés, és milyen problémák merülhetnek fel vele kapcsolatban?

A zártkerti ingatlanok korábban lakóövezetek környékén kialakult kertek, gyümölcsösök, szőlők voltak, amelyeken esetlegesen a tulajdonos hétvégi házat húzott fel. Bár az ilyen telkek elsődlegesen mezőgazdasági művelés alá tartoztak, azokat a gyakorlatban ma már sokszor lakóingatlanként használják, ilyen például az a hétvégi ház, amelyet valaki nyaralónak vásárolt egy tóparti telken, vagy az a kis ház, amelyet valaki hobbitelken épített fel a kerti szerszámoknak. De ilyenek lehetnek például a Budapest környéki településeken található, korábbi nyaralóövezetekben épült, elsődleges lakóhelyként használt kertes házak is.

De mi is a baj a zártkerti ingatlanokkal?

A zártkert régóta a magyar ingatlanpiac különleges "szegletében" található: jogi szempontból sajátos külterületi egység, amelyet főként mezőgazdasági célokra terveztek és tartanak nyilván.

A zártkerti ingatlanokon elhelyezkedő épületek gyakran gazdasági célú épületekként vannak nyilvántartva.

Ez a besorolás sajnos megnehezíti a lakáshitel vagy a családtámogatási kedvezmények igénybevételét. A zártkerti ház műszakilag ugyan megfelel egy lakóépület követelményeinek, ám a "gazdasági épület" kategóriába sorolása miatt hitel igénylésére nincs lehetőség, és egyéb támogatások sem érhetők el ennek következtében.

A zártkerti státuszú ingatlanok esetében fontos megjegyezni, hogy ezek általában csak korlátozott mértékben építhetők be, és fenntartásuk különféle többletkötelezettségekkel járhat, mint például a gyommentesítési kötelezettség és a művelési elvárások. Ezen kívül az ilyen ingatlanok értékesítése kizárólag a földforgalmi törvény szigorú keretei között valósulhat meg, ami magában foglalja a kifüggesztés és az elővásárlási jog szabályait is. Ez a folyamat lassabb ügyintézést eredményez, valamint gyengébb piaci pozíciót is jelenthet a tulajdonosok számára.

A szöveg egyediségének megteremtése érdekében a következőképpen alakíthatom át: "Milyen változásokon megy keresztül a helyzet?" Ezzel a megfogalmazással a kérdés tartalma megmarad, de a kifejezés módja új és egyedi lesz. Ha további részletekre vagy egyéb stílusra van szükséged, szívesen segítek!

Kovács Éva, a Jalsovszky ingatlanjogi csoport vezetője kifejtette: "A júliusi módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvényben új lehetőségeket teremt a zártkerti ingatlanok tulajdonosai számára, lehetővé téve számukra a jogi helyzetük rendezését."

Az új előírások szerint, amennyiben az érintett önkormányzat rendeletben lehetőséget ad erre, a tulajdonos kérheti, hogy zártkerti ingatlanát mentsék fel a művelési ág alól. Ezt követően az ingatlan "művelés alól kivett terület" minősítést kap, és ennek megfelelően bejegyzésre kerül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a földhivatal nyilvántartásában is hivatalosan elismerik, hogy az ingatlan nem mezőgazdasági célú felhasználásra van szánva. Ezzel végre megszűnik a használat és a jogi státusz közötti ellentmondás. Emellett új lehetőségként az átminősítés nemcsak az egész ingatlanra, hanem annak egy konkrét részére is kérhető.

Lényeges megérteni, hogy a június végén életbe lépett szabályozások csupán keretet nyújtanak, melynek részleteit egy kormányrendelet fogja kidolgozni. Továbbá, a helyi önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban, mivel ők döntik el, hogy a településük mely területein lehet megvalósítani az ilyen típusú eljárásokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A módosítás egyszerre biztosít egy keretet, amely szabályozott, és lehetőséget teremt a helyi rugalmasságra.

Ha az önkormányzat él a lehetőséggel, és rendeletben kijelöli az érintett övezeteket, a zártkerti tulajdonosok rendezhetik az ingatlan státuszát, elkerülhetik a földforgalmi szabályok miatti bonyodalmakat, és reálisabb áron értékesíthetik vagy hasznosíthatják területüket.

További előny, hogy a művelési ágból való kivonás nem minősül "más célú hasznosításnak", így például nem kell földvédelmi járulékot sem fizetni - ez eddig több százezer forintos vagy milliós tétel is lehetett egy-egy esetben.

Végül érdemes hangsúlyozni, hogy a kivett zártkertek ezentúl már nem esnek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá. Ennek következtében az ilyen ingatlanokra nem alkalmazható a "termőföldnek minősülő ingatlanokkal" összefüggő elővásárlási jog.

"A zártkerti ingatlanok tulajdonosainak fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessék önkormányzatuk rendeleteit, mivel a művelés alóli kivonás lehetősége nem csupán jogi szempontból teremt rendezettebb viszonyokat, hanem megkönnyíti az ingatlan hasznosítását és növeli annak piaci értékét is" - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ingatlanjogi szakértője.