Elfogadták a 2026-os költségvetést, amely jelentős kockázatokkal járó terveket tartalmaz.

A parlament keddi rendkívüli ülésén a képviselők 133 igen és 47 nem szavazattal jóváhagyták a 2026-os költségvetési törvénytervezetet. Az idei év különösen nagy kockázatokat rejt magában, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezetet a tavaszi időszakban készítette el, amikor a világgazdaságban számos bizonytalanság áll fenn. Kiemelendő, hogy Donald Trump vámháborús terveinek kimenetele még mindig kérdéses, az orosz-ukrán konfliktus továbbra is éles, és a Közel-Keleten is forróbbá vált a helyzet, mivel Izrael támadást indított Irán ellen.

Úgy tűnik, hogy a kormány egyre inkább nyíltan kezeli a költségvetési törvényét, nem csupán egy megreformálandó dokumentumként, hanem inkább egy folyamatosan alakítandó keretként. Az utóbbi években a célszámok szinte naponta változnak, ami a tervezés stabilitását erősen megkérdőjelezi. A 2025-ös példát nézve látható, hogy a költségvetési tervezés őszre halasztása sem feltétlenül hoz megoldást. Tavaly a kormány arra hivatkozva késlekedett, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetele kulcsfontosságú, és hogy Donald Trump esetleg békét hozhat a háborús övezetbe. A novemberben benyújtott jogszabályt "békeköltségvetésnek" keresztelték, ám valós, működő tűzszünet Ukrajnában azóta sem jött létre, és a számok folyamatosan változnak a költségvetésben. Érdekes megjegyezni, hogy valószínűleg a költségvetés módosítása sokkal kevésbé függ a háború alakulásától, mint ahogyan azt a kormány kommunikációja sugallja. Mindenesetre Nagy Mártonék most mérsékeltebb várakozásokkal tekintenek a jövőbe, hiszen a 2026-os költségvetés már csak "háborúellenes költségvetés" néven fut.

A jelenlegi körülmények és a múltbéli tapasztalatok alapján a nemrégiben elfogadott törvény valószínűleg számos részletében módosulni fog a következő évben, függetlenül attól, hogy a Fidesz továbbra is hatalmon marad-e. Érdemes azonban megvizsgálni a leglényegesebb számokat a 403,4 forintos euróárfolyammal kapcsolatos dokumentumban.

Mint látható, a GDP-re megint kiemelkedően ambiciózus számot adott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az idei bukdácsolás fényében nem tűnik túl valószínűnek, hogy egy 4 százalék fölötti érték összejönne 2026-ban, független elemzők inkább 1-2 százalék közötti értékeket becsülnek mostanság.

A bevételi oldalon a kormány azt számolja, hogy a 2025-ös tervhez hasonló nagyságrendű összeg fog beáramlani. Különösen a fogyasztási adók terén számítanak jelentős növekedésre 2025-höz viszonyítva. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a jelenlegi helyzethez képest kedvezőbb legyen a gazdasági hangulat, és a lakosság költési kedve is élénkülni tudjon.

A teljes befolyó összeg stabilizálása nem a várt módon valósult meg. A korábbi elképzelésekkel ellentétben végül mind a jelenlegi ágazati különadók megmaradnak, és ezek az energiaszektor, a bankok, a biztosítók és a kiskereskedelmi láncok terhére több százmilliárd forintot fognak hozni az államkasszába. A különadó teher növekedése nem csupán az energiacégeket érinti, hanem minden egyéb ágazatra is kiterjed, így a költségek áthárítása és az inflációval összefüggő emelések következtében a végső terhet a lakosság viseli majd.

A kormány különböző stratégiákkal bővítette anyagi mozgásterét, többek között feladta azt a tervet, hogy jövőre visszatérünk a maastrichti kritériumok szerinti 3 százalékos hiányhoz. Kezdetben 3,5 százalékra emelték a hiánycélt, de a legújabb, már megszavazott törvényben már 3,7 százalék szerepel. Ez a változtatás jelentős, több százmilliárd forintnyi mozgásteret biztosít az eredeti elképzelésekhez képest. Ráadásul a valóságban a hiány még ennél is magasabb lehet, hiszen bizonyos előrejelzések, mint például a Standard & Poor's, akár 4,5 százalékos hiányt is valószínűsítenek jövőre Magyarországon.

A korábban kivezetni tervezett, aztán mégis megtartott pénzügyi különadók és ez a plusz hitelfelvételi terv együttesen jóval ezermilliárd forint feletti tétel, ami nem fog rosszul jönni a választási évben a kormánynak. Bizonytalan viszont az uniós források lehívása, sőt, ami a Helyreállítási Alapot illeti, ott már az a veszély is fenyeget, hogy teljesen lecsúszik róla az ország. Említést érdemel a nagyobb önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulás, amit évről évre emel a kormány, az idei 360 milliárd után 2026-ban már 395 milliárdot szeretne így beszedni. Budapest bíróságon támadja az intézkedést, az eljárásnak még nincs vége, ennek ellenére az önkormányzat számlájáról inkasszózzák az összegeket (a témával videós riportban foglalkoztunk nemrég).

A jövő évi költségvetésben 320 milliárd forintot különítenek el egy új intézkedésre, amely a két- és háromgyermekes anyák számára biztosít szja-mentességet. Ezen kívül, más kedvezményekkel, például a családi adókedvezmény emelésével együtt a kormány azt várja, hogy összesen 1300 milliárd forint marad az érintett családok zsebében. Az adórendszer tehát egyre inkább a családi állapotra épít, így az adóteher nem csupán a jövedelem, hanem a családi helyzet függvényében változik a különböző csoportok között.

A költségvetés legjelentősebb kiadási tétele a nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások, amely körülbelül 7700 milliárd forintot tesz ki. Emellett a gazdaságfejlesztésre is jelentős, 5000 milliárd forintos forrást tervez a kormány. A lakossági rezsicsökkentésre 792,5 milliárd forintot különítenek el a közös költségvetésből. A védelemre szánt kiadások is kiemelt figyelmet kapnak, hiszen ezekre több mint 1900 milliárd forintot szánnak. Érdekes újdonság a költségvetésben a védelmi tartalék, amely jelenleg 1 milliárd forintos, jelképes összeggel szerepel. Ennek létrejöttét az indokolja, hogy elképzelhető, hogy az EU leválasztja a védelmi kiadásokat a költségvetési szabályozásról. Amennyiben ez megtörténik, 1,5 százalékos GDP-arányos mozgásteret nyerhetünk, amit a védelmi tartalékra átcsoportosítva tudnánk hasznosítani.

A kamatkiadások továbbra is jelentős terhet jelentenek, hiszen 2026-ra 3300 milliárd forintra (GDP-arányosan 3,7 százalékra) tervezik ezt a kiadást, amelyből 800 milliárd forint a lakossági állampapírok tulajdonosainak jut majd. Azonban ebben a kategóriában a kormányt még váratlan fordulatok érhetik, főleg ha a forint árfolyama nem a várt módon (400 forint körüli euróval) alakul.

A Költségvetési Tanács, amelynek jelenlegi tagjai Horváth Gábor elnök, Varga Mihály, az MNB elnöke, és Windisch László, a számvevőszék vezetője, felmérte a költségvetéssel kapcsolatos jelentős kockázatokat. Ennek ellenére nem látták indokoltnak, hogy figyelmeztető jelet adjanak. A Tanács állásfoglalása több problémát és bizonytalanságot rögzít, melyek a büdzsé tervezését és végrehajtását érintik:

Windisch László a KT állásfoglalásának bemutatásakor a parlamenti ülésteremben kifejtette, hogy „nem zárja ki”, lehetőség van arra, hogy a kormány következő évi költségvetési elképzelései megvalósuljanak.