Mikor talál időt a magyar munkás a pihenésre? Még a nyaralás idején is gyakran munkával telik a napja, ami hosszú távon nem hozhat jót - figyelmeztet a Pénzcentrum.
A magyar munkavállalók sokszor a szabadságuk alatt is képtelenek teljesen eltávolodni a munkahelyi kötelezettségeiktől. Ennek hátterében nem csupán egyéni tényezők állnak, hanem gyakran a szervezeti keretek hiányosságai is. Egy friss, reprezentatív felmérés alapján, amelyet a Profession.hu készített, a válaszadók 20%-a arról számolt be, hogy munkahelyén nem létezik megfelelő helyettesítési rendszer. Ennek következtében saját kezükbe veszik a dolgokat, és igyekeznek egyéni megoldásokat találni. A megkérdezettek fele kisebb problémákat tapasztalt, míg a válaszadók 30%-a elégedett volt a helyzet kezelésével.
A nyaralás sokaknál az év fénypontja, az az időszak, amikor kiszakadhatnak a hétköznapi rohanásból, és elengedhetik a munkahelyi feladatokat is. Munkakörtől és egyéntől is függ az, hogy kinek hány nap pihenés megfelelő és optimális, de persze a megelőző szabadság óta eltelt idő is számít. A szakértői ajánlás alapvetően két hétre szól, azonban ez csak kevés esetben valósul meg, sőt a pihenési idő alatt is sokan vannak, akik számítógépet és telefont ragadnak.
A munkavállalók körében elterjedt, hogy a szabadságuk alatt is foglalkoznak a munkával, kisebb-nagyobb mértékben. A felmérés alapján a résztvevők fele fogad céges telefonhívásokat, ahol 29 százalékuk csak a kifejezetten fontos hívásokra reagál, míg 21 százalék mindig válaszol. A céges levelezés terén is hasonló tendencia figyelhető meg: a válaszadók fele a szabadideje alatt is figyelemmel kíséri az e-mailjeit, közülük 22 százalék napi rendszerességgel ellenőrzi a beérkező üzeneteket, míg 30 százalék teljesen elzárkózik a munkahelyi e-mailek olvasásától a pihenés ideje alatt.
Akik figyelemmel kísérik a beérkező üzeneteket, azoknak a többsége nemcsak, hogy olvassa, hanem reagál is rájuk: míg 60 százalékuk csak a legfontosabb megkeresésekre válaszol, 16 százalékuk minden levélre reagál, 24 százalékuk pedig csak átfutja azokat, de nem küld választ. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 42%-a nem tapasztal felhalmozódott munkát a szabadságáról visszatérve, hisz azokat nagyrészt elvégezte a pihenés alatt.
Bár a gazdasági visszaesés hatásai érezhetőek, a magyar munkavállalók nyaralási költségvetése szinte érintetlen maradt. A felmérések szerint a megkérdezett munkavállalók 39 százaléka ugyanannyi pénzt tervez költeni nyaralására, mint tavaly, míg 31 százalékuk még többet szán erre a célra. Ezzel szemben 30 százalékuk kevesebből gazdálkodik. Az idei nyaralók többsége, a dolgozók kétharmada, kizárólag belföldi kikapcsolódásra készül. A pihenésre vágyók fele néhány napos magyarországi vakációt tervez, míg 19 százalékuk legalább egy hetet szán a belföldi felfedezésekre. A külföldi utazás mellett döntők aránya körülbelül egyharmad, közülük 16 százalék néhány napos, 22 százalék pedig minimum egy hetes külföldi feltöltődésre készül.
Idén nyáron a munkavállalók átlagosan 12 nap szabadsággal terveztek, azonban a gyermekes dolgozók némileg nagyobb időtartamot, 14 napot szántak a vakációra. Ezzel szemben azok, akiknek nincs gyermekük, 11 napnyi nyári pihenést kalkuláltak. Ha a munkahelyi pozíciókat nézzük, hasonló tendencia figyelhető meg: a fizikai munkát végzők átlagosan 11 nap szabadságot vesznek ki, míg a felsővezetők és igazgatók általában 14 napot töltenek el pihenéssel a nyári időszakban.
A munkáltatók bizonyos mértékig befolyásolhatják a szabadságok ütemezését, és ez a dolgozók visszajelzései alapján a megkérdezettek körében az esetek felében valósul meg. A válaszadók fele arról számolt be, hogy a munkahelyükön létezett valamilyen keretrendszer a szabadságok kezelésére, míg 22 százalékuknak mindössze egy hétnyi előzetes értesítést követően kellett kivennie a pihenőnapjait egy előre meghatározott időszakban.
A felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók többségét nem akadályozzák feletteseik a szabadságuk kivételében: legnagyobb részük (71%) még soha nem tapasztalta, hogy ne engedték volna el, 18%-uknál egyszer, míg 11%-uknál többször is előfordult már ilyen eset. Ilyen problémáról elsősorban a 25 év alatti fiatalok és az alapfokú végzettséggel rendelkezők számoltak be.
