A tévézés közbeni étkezés számos módon befolyásolhatja a viselkedésünket és a táplálkozási szokásainkat. Amikor a képernyőre figyelünk, hajlamosak vagyunk elterelődni az étkezés élményétől, így gyakran nem figyelünk arra, hogy mennyit és mit eszünk. Ez a

A világszerte terjedő elhízás oka nem csak magában a túlzott energiabevitelben keresendő, hanem legalább ennyire számítanak az utóbbi évtizedekben teljesen átalakult étkezési szokások is. Most azt nézzük meg részletesebben, hogy milyen hatása van annak, ha tévénézés közben falatozunk.

Számos kutatás foglalkozott a témával, és eredményeik azt mutatják, hogy a tévénézés alatt elf consumed ételek fogyasztása jelentősen hozzájárulhat a túlsúly és elhízás kockázatának növekedéséhez.

Azok, akik a televízió előtt étkeznek, általában nehezen tudják igazán átélni az étkezés élményét. Ennek következtében hajlamosabbak gyorsabban és nagyobb mennyiségeket fogyasztani. Ráadásul a tévézés gyakran elvonja a figyelmet a mozgástól is, így a kevesebb aktivitás következményeként nemcsak a súlygyarapodás válik valószínűbbé, hanem ízületi és szív-érrendszeri problémák, valamint cukorbetegség kockázata is növekszik. A plusz kalóriák hatásait nem szükséges különösebben részletezni, de a gyors evés különösen aggasztó, mivel rontja az emésztési folyamatokat, és nem engedi, hogy időben észleljük a teltségérzetet, amely arra figyelmeztetne bennünket, hogy ideje befejezni az étkezést.

Egy friss kutatás során fiatal nőket figyeltek meg, és az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik étkezés közben a televíziót nézték, a nap további részében hajlamosabbak voltak több kalóriát fogyasztani.

A kutatást az ausztrál Macquarie Egyetem tudósai végezték normál testsúlyú nők bevonásával. Az eredmények az Applied Cognitive Psychology című folyóiratban láttak napvilágot. A résztvevőknek 20 perc állt rendelkezésükre, hogy annyi nassolnivalót fogyasszanak, amennyit csak kívánnak. A résztvevők egyik fele tévét nézett, míg a másik csoport csendes környezetben élvezhette a falatozást.

Később valamennyiük elé szendvicseket, kekszet és hasonló ételeket tettek, amelyekből a tévénéző csoport tagjai 50 százalékkal többet fogyasztottak, mint a másik társaság. Amikor pedig arról kérdezték őket, mennyit ettek a korábbi alkalommal, azok, akik nem nézték a televíziót, jobban emlékeztek a mennyiségre. A kutatók szerint ez megmagyarázza az eredményt, mivel bebizonyosodott, hogy a jóllakottság érzését befolyásolja, hogy emlékszünk-e az elfogyasztott ételekre.

A kutatók szerint a tévézés során hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a testünk üzeneteit, és az étkezés szabályozása is nehezebbé válik. Ennek oka, hogy gyakran még arra sem emlékezünk, mit ettünk, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

A tévézés közbeni falatozás gyakran csak fokozza az éhségérzetünket, és könnyen kialakulhat a késő esti nassolás szokása. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a jóllakottság érzéséhez szükség van arra, hogy tudatosan emlékezzünk arra, mit fogyasztottunk el azelőtt. Ha közben csak az evésre figyelünk, ez a folyamat sokkal nehezebbé válik.

Az Osakai Egyetem Hiroyasu Iso táplálkozáskutató vezette felmérése szerint háromszor akkora az elhízás veszélye, ha a komótos étkezés helyett az étel gyors befalását választjuk. Utóbbi esetében ugyanis jóval több ennivalót lapátolunk magunkba, mint amennyi szükséges lenne.

Az emberiségnek az utóbbi pár évtizedig még sohasem volt alkalma annyit enni, amennyit csak akar. Míg azelőtt a határtalan fogyasztásnak a szegénység és a magas élelmiszerárak szabtak gátat, mára semmi akadálya nincs annak, hogy a megfizethető árú óriási adagok által zsírokkal és szénhidrátokkal pumpáljuk tele magunkat - olvasható a British Medical Journal című szaklapban megjelent összefoglalóban.

Emellett az is látványos változás elődeink korszakához képest, hogy mára szinte kiegészítő tevékenységgé vált az evés: tévénézés vagy internetezés közben szinte észre sem vesszük, hogy mit és mennyit fogyasztunk. A közös családi étkezések is egyre ritkábbá válnak, egyedül eszünk, de sokat és gyorsan.

Az osakai kutatócsapat 2003 és 2006 között háromezernyi japán férfi és nő étkezési szokásait vizsgálta. A résztvevők fele bevallotta, hogy addig eszik, amíg teljesen jól nem lakik. Ezenkívül a válaszadók 40 százaléka azt is elmondta, hogy hajlamos túl gyorsan falatozni. Ez a tendencia a testtömeg-index (BMI) értékekben is megmutatkozott: a gyorsan és bőségesen étkezők körében háromszor annyi túlsúlyos ember volt, mint a normál tempóban, egészséges adagokkal táplálkozók csoportjában.