"Minden végzős agrármérnök alaposan megismeri a digitalizáció alapjait" - Az oktatás kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaság modernizálásában.

A mezőgazdaság digitalizációja Magyarországon még a kezdeti lépéseinél tart, azonban folyamatosan egyre szélesebb körben válik hozzáférhetővé a gazdálkodók számára. Különösen a fiatalabb, nyitottabb gondolkodású termelők körében tapasztalható ez a tendencia. Dr. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetének igazgatója, a Portfolionak kifejtette, hogy az oktatás kiemelkedő szerepet játszik a digitális ismeretek elterjesztésében. Manapság ezek az ismeretek nem csupán külön tantárgyak formájában jelennek meg, hanem a felsőoktatás alapképzésének szerves részét képezik. A Portfolio Agrofuture 2025 konferencián is előad majd, ahol további részleteket oszt meg a digitalizáció jövőbeli lehetőségeiről.
A mezőgazdaság digitalizációja Magyarországon jelenleg még az első lépcsőfokait tapossa, ám folyamatosan egyre több gazdálkodó számára válik hozzáférhetővé. A technológiai innovációk iránti nyitottság jellemzően a fiatalabb generációkra jellemző, de ez nem jelenti azt, hogy a digitális megoldások iránti érdeklődés kizárólag a fiatalokra korlátozódna. Számos tapasztalt gazda is aktívan részt vesz a modern technológiák alkalmazásában, így bővítve a mezőgazdasági szektor digitális jövőjét.
"A gazdálkodási környezet kulcsfontosságú szerepet játszik, hiszen a szándék önmagában nem elegendő, ha a körülmények nem támogatják a technológiai váltást" – emelte ki Dr. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézetének vezetője a Portfolionak adott nyilatkozatában.
Örömteli hír, hogy az új technológiák költségei folyamatosan csökkennek, ami lehetővé teszi, hogy egyre szélesebb réteg férhessen hozzájuk.
A szakértő véleménye szerint egyre szélesedik a szakadék az innovációkat alkalmazó és azoktól távolságot tartó egyének között, akik így elkerülhetetlenül hátrányba kerülnek.
Az oktatás szerepe itt válik igazán fontossá, hiszen alapvető tényező a digitalizáció elterjedésében. A hazai agrárfelsőoktatás sokszínű képzési formáival aktívan beépíti a digitális technológiákat: a felnőttképzésektől a szakirányú továbbképzéseken keresztül egészen a különleges mesterképzésekig terjed a paletta.
Egyetemünkön a digitalizációs ismeretek nem csupán önálló tantárgyként, hanem a meglévő képzések alapvető részét képezik. Ennek köszönhetően hallgatóink számára lehetőség nyílik arra, hogy elsajátítsák, miként alkalmazhatják a digitalizációt az általuk választott szakterületen, beleértve a mezőgazdaság különböző ágazatait is. Itt mindenki megtanulja, hogyan hozhat létre innovatív megoldásokat a modern technológiák segítségével.
- emelte ki a Dr. Szabó István, majd kitért arra is, hogy technológiai szolgáltatókkal is együttműködnek, akik gyakran használják az intézmény infrastruktúráját a gazdák képzésére. Ugyanakkor természetesen léteznek speciális posztgraduális képzések is - például a Precíziós mezőgazdasági szakmérnök szak - ahol a korábban már végzett, de ezzel a tudással nem rendelkező agrárszakemberek egészíthetik ki ismereteiket.
A digitális technológiák mindennapi életbe való integrálásának egyik legkomolyabb kihívása a szemléletbeli eltérésekből fakad. Sokan, a konzervatívabb nézőpontjaik miatt, tartózkodnak a modern megoldások alkalmazásától. Ezen kívül, az oktatási rendszer hiányosságai is hozzájárulnak a nehézségekhez, hiszen az idősebb generációk nem kaptak megfelelő felkészítést a nyitott és befogadó hozzáállásra.
A modern mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás, az intelligens öntözőrendszerek és a célzott tápanyag-gazdálkodás nem csupán innovatív megoldások, hanem kulcsfontosságú tényezők a fenntarthatóság szempontjából is. A digitalizáció elengedhetetlen motorja az a szükséglet, hogy a termelési volumen folyamatosan növekedjen, miközben a felhasznált erőforrások mennyisége minimálisra csökken. Ezen technológiák integrálása lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági tevékenységek hatékonyabbá váljanak, és a környezeti terhelés csökkenjen.
A hatékonyság növekedésének mértéke sokféle tényezőtől függ, például a táblaméretek, a gazdaság nagysága és a gazdálkodási volumen. A szakértők egyöntetű véleménye szerint a profitabilitás mindenképpen javulni fog, azonban ez szorosan összefügg a konkrét körülményekkel. Fontos, hogy megértsük, milyen célokra és milyen mértékben alkalmazzák a csúcstechnológiákat, hiszen ez alapvetően befolyásolja a végeredményt.
Szabó István hangsúlyozta, hogy a korábbi események csupán az új világ kapujának megnyitását jelentették, és a mezőgazdaság kiemelkedően ígéretes terület az mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználására. Az MI nem csupán a termelés hatékonyságát növelheti, hanem jelentős mértékben felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat is, amelyek az agrárszektorban a természetes termelési ciklusok miatt hagyományosan lassan haladnak.
Dr. Szabó István így fejezte be a gondolatait: "A mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia alapú digitalizáció nem csupán divatos trend, hanem kulcsfontosságú szerepet játszik. Ennek oka, hogy hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre, amelyet rendkívül hatékonyan tudunk kihasználni."
A Portfolio Agrofuture 2025 konferencián mélyrehatóan foglalkozunk az iparágat formáló technológiai újításokkal, valamint az ehhez elengedhetetlen eszköztárral, amely segít lépést tartani a folyamatosan változó környezettel.