A városháza reagált cikkünkre, amely a türelmi zóna áthelyezéséről szól, és megjegyezte, hogy Miskolc olyan megoldást keres, amely véglegesen orvosolja a problémát.

Lapunk elsőként írta meg: az önkormányzati döntéssel a szexmunkások által használt terület néhány száz méterre került a részben kiskorú lányokat is nevelő Fruska gyermekvédelmi intézethez.

A város gondosan, a hatályos jogszabályoknak megfelelően és azokat betartva jár el. Ez csupán a folyamat első lépése. Az első lépés, amely során a város a Selyemréti lakótelepről egy peremterületre helyezte át a zónát. Azonban a munka itt még nem ér véget: a város folyamatosan keresi azt a megoldást, amely véglegesen orvosolja a felmerült problémát - így reagált a fideszes vezetésű polgármesteri hivatal a Népszavában megjelent, a miskolci türelmi zóna áthelyezésével foglalkozó cikkünkre.

Áthelyezik a türelmi zónát, gyermekotthon közelében dolgozhatnak a miskolci örömlányok

Lapunk elsőként írta meg: az önkormányzati döntéssel - amely ellen a baloldali képviselők tiltakoztak - a szexmunkások által használt terület néhány száz méterre került a részben kiskorú lányokat is nevelő Fruska gyermekvédelmi intézethez, ám erről sem őket, sem a fenntartó megyei gyermekvédelmi központot nem kérdezték meg előzetesen. Ennek kapcsán Tóth-Szántai József miskolci polgármesternek feltettük a kérdéseinket:

Terveznek-e változtatni az utólag kijelölt türelmi zónán, áthelyezik-e azt?

Mennyire figyelnek a gyermekvédelmi szakemberek észrevételeire?

Kérdezték-e a szexmunkások érdekképviseleti szervezetét arról, hogy a kijelölt türelmi zóna megfelelő-e számukra, vagy esetleg nem találják elfogadhatónak?

A válaszok helyett egy sajtóközlemény érkezett, amelyben a fentiek mellett az alábbiakat is megemlítették:

Miskolcon a türelmi zóna történetileg is peremhelyszínen volt. - A mostani döntés csak korrigálta azt a néhány évig érvényes korábbi kijelölést, amikor lakótelep mellé került, és onnan a tevékenység behúzódott a sűrűn lakott Selyemrétre, házak és játszóterek közé, tönkre téve a lakók biztonságérzetét. A most kijelölt szakasz ritkán lakott, jól belátható, közvilágítással rendelkezik és bejáratmentes, így a rendőri ellenőrzés hatékony, az elbújás lehetősége korlátozott, a jelenség pedig lokalizálható. A területen fokozott rendőri és közterület-felügyeleti jelenlét biztosítható, külön figyelemmel a gyermekek által használt útvonalakra - írták.

Fontos megemlíteni, hogy a miskolci Selyemréti lakótelepen soha nem alakítottak ki hivatalos türelmi zónát. Ez azt jelenti, hogy a város vezetése nem onnan, hanem a korábban kijelölt területről döntött, amely a Szinva patak páratlan oldalán található, és mindössze háromszáz-egynéhány méterre helyezkedik el egy gyermekotthontól, ahogyan azt már korábban is említettük.

- Sem a korábbi, sem a mostani helyszín nem alkalmas arra, hogy a lányok azt valóban igénybe vegyék

- nyilatkozta lapunknak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének vezetője. Véleménye szerint nem csupán az a lényeges, hogy a gyermekvédelmi intézmény milyen távolságra helyezkedik el az úgynevezett türelmi zónától, hanem sokkal inkább az, hogy...

Az intézet falai között vajon milyen mindennapi élet zajlik? Felkészítik-e a fiatalokat az előttük álló kihívásokra, vagy csupán a nyolc általános iskolai végzettséggel engedik őket útjukra, anélkül, hogy megadnák számukra a szükséges szakmai tudást? A családi háttér és a lakhatási lehetőségek hiánya miatt sok gyermek úgy lép ki a külvilágba, hogy nem tudja, hogyan boldoguljon. Ennek következtében nem ritka, hogy a lányok egy része a gyermekvédelem rendszeréből kilépve az utcán találja magát, ahol a nehézségekkel kell szembenézniük.

Szavai szerint minden szempontot mérlegelve nem a legjobb döntés volt egy gyermekintézmény közelébe költöztetni a hivatalosan kijelölt türelmi zónát, biztosan találtak volna ennél alkalmasabb helyet is. A szexmunkások szempontjából az a megfelelő, biztonságos hely, amelyik párhuzamos közlekedésre alkalmas, s viszonylag forgalmas, biztonságos, nem pedig egy kietlen, holdbéli sivár terület.

A törvény értelmében, amennyiben nincs türelmi zóna kijelölve, a prostitúció legális olyan területeken, amelyek védett övezeten kívül helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy például gyermekintézmények, iskolák vagy óvodák legalább háromszáz méteres távolságában nem lehetnek ilyen tevékenységek. Jelenleg Miskolc az egyetlen város Magyarországon, ahol az önkormányzat létrehozott türelmi zónát - ezt először 2021-ben tették, majd most is megerősítették. Ennek következtében a szexmunkásoknak elvileg csak ezen a kijelölt területen lenne lehetőségük dolgozni, más helyszíneken nem. Földi Ágnes megjegyzi, hogy a nagyobb városokban a szexmunkások gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy a rendőrség, polgárőrség vagy az önkormányzati közterület-felügyelők elzavarják őket, mivel állításuk szerint nem megfelelő helyen tartózkodnak, de a távolságok pontos igazolása sok esetben nehézkes.

Előfordult, hogy az önkormányzat a saját kényelme szerint mérte fel a területet: néha légvonalban, máskor pedig lépésben, hogy alátámassza a döntéseit. Volt olyan eset is, amikor egyesületünk külön földmérőt alkalmazott, de hiába volt a kezünkben az ő méréseik, végül bírósági útra kellett terelnünk az ügyet, hogy bizonyítani tudjuk: a lányok valóban védett övezeten kívül végeztek munkát.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Földi Ágnes. Amikor megkérdeztük tőle, hogy a miskolci önkormányzat megkereste-e az egyesületüket a türelmi zóna áthelyezésével kapcsolatban tanácsért, az elnök határozottan nemet mondott.