A probléma nem magában a tejben rejlik, hanem abban, ahogyan azt előállítják. Nemesbükön egészen más megközelítéssel dolgoznak.

Korosa András vallja: a jó tej alapja a boldog tehén

Forrás: Korosajt Műhely Egyedi szöveg: A Korosajt Műhely különleges hely, ahol a hagyományos sajtkészítés és a kreativitás találkozik. Itt a helyi alapanyagokból készült finomságok nemcsak ízletesek, hanem egyedülálló élményt is nyújtanak a gasztronómák számára. Minden egyes sajtáru mögött szenvedély és szakértelem áll, így a készítők büszkén osztják meg a vállalkozásuk iránti elkötelezettségüket. A Korosajt Műhely nem csupán egy sajtgyártó műhely, hanem egy közösségi tér is, ahol a látogatók megismerhetik a sajtkészítés fortélyait és a helyi ízek világát.

Május utolsó hetében ünneplik világszerte a Nemzetközi Tejvilágnapot, amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hívott életre 2001-ben. A cél: ráirányítani a figyelmet a tej és tejtermékek táplálkozásban betöltött szerepére, valamint a tejipar társadalmi és gazdasági fontosságára. De mi történik, ha ezt a globális üzenetet nem nagyüzemi kontextusban, hanem egy zalai domboldalon értelmezzük újra - egy olyan családi gazdaságban, ahol a teheneket név szerint ismerik?

A tej mögött – Korosa András és a Korosajt Műhely: Egy ember és a tehén különleges kapcsolata Korosa András neve nem csupán egy a sok közül a hazai tejtermelők között; ő és a Korosajt Műhely egy olyan történetet mesél el, amely a hagyományok és az innováció találkozásáról szól. Az ő személyes utazása a tej világába nem csupán a gazdálkodásról szól, hanem egy mélyebb, érzelmi kötelékről is, amely a tehenek és az emberek között kialakulhat. Miközben a Korosajt Műhely a legmagasabb szintű sajtkészítési technikákat alkalmazza, András filozófiája a fenntarthatóságra és a helyi közösségek támogatására épül. A tehén, amely a tej forrása, nem csupán egy állat számára, hanem a gazdaság szívét jelentő lény is, akivel András mindennapjai során szoros kapcsolatot ápol. Ez a történet tehát nem csupán a sajt készítéséről szól, hanem a természet és az emberi kéz együttműködéséről, melynek eredményeként egyedi ízélmények születnek. A Korosajt Műhely nemcsak egy termelőhely, hanem egy közösségi tér is, ahol a helyi termelők és fogyasztók találkoznak, és ahol a tej és a sajt mögött rejlő történetek életre kelnek. Korosa András és a Korosajt Műhely tehát egy inspiráló példája annak, hogyan lehet a hagyományokat modern szemlélettel ötvözni, miközben a természet tisztelete és a helyi értékek megőrzése a középpontban áll.

Korosa András közel másfél évtizeddel ezelőtt alapította meg a Korosajt Műhelyt, amely Nemesbükk festői környezetében található, mindössze néhány kilométerre a híres Hévíztől. A projekt nem csupán gazdasági célokat szolgált, hanem egy mélyebb érzelem és szenvedély szülötte volt.

- Jóformán magába a jersey tehénbe szerettem bele - meséli András, aki eredetileg a vendéglátásban dolgozott, és csak véletlenül sodródott a gazdálkodás világába. Először baromfik, kecskék, birkák következtek, de egyik sem adott olyan kapcsolatot, mint a tehén. A tej pedig magától értetődően jött - és vele együtt a sajtkészítés, ami ma a gazdaság szíve-lelke.

Kiemelkedő minőség, nem a mennyiség számít.

András vallja: a jó tej alapja a boldog tehén. Ez azonban nem összeegyeztethető a nagyüzemi termeléssel. Tapasztalata szerint tíz tehén az a szám, amely egy családnak tisztes megélhetést biztosíthat - nem többet. - Volt, hogy 35 tehénnél tartottam, de ott már elveszik az a személyes kapcsolat, amiért az egészet elkezdtem.

Etikus állattartás, napi szintű jelenlét, természetközeli tartás - ezek a Korosa András alapelvei. A tehenek nevükön szólíttatnak, legelőn élnek, és jólétük nem másodlagos szempont. - Ha más tartja az állatokat, nem bánnak velük úgy, ahogy én szeretném. Akkor már nem ugyanaz.

Nem csupán tej - egy életstílus és közösségi élmény.

A farm nem csupán sajtműhely, hanem élményközpont is. A látogatók nemcsak sajtot kóstolhatnak, hanem részt vehetnek a fejésben, sajtkészítésben, sőt, luxussátrakban alhatnak az AgroPing Glamping keretében. A gazdaság több lábon áll, de mégiscsak a tehenek és a sajt képezik a középpontját - ahogy András fogalmaz: - Minden tulajdonképpen egy lábon áll: a tej és a tehén körül forog az egész.