A nyelvhasználat fontos szerepet játszik a közéletben, hiszen a kommunikáció alapját képezi a társadalmi interakcióknak. A politikai diskurzusok, a médiában megjelenő hírek, valamint a közszolgáltatások kommunikációja mind-mind tükrözik a nyelv dinamikájá

Ez a cikksorozat a "Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben" című, EU-társfinanszírozású program keretében készül, amelynek angol címe Cross-border Language Accessibility in Public Life.

A projekt 2025. január 1. és december 31. között valósul meg, vezető partnere a Tisza Európai Területi Társulás, kárpátaljai szakmai partnere "A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért" Jótékonysági Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, romániai partnere pedig az Identitás Alapítvány.

A program fő célkitűzése a határ menti térség, konkrétan Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár és Kárpátalja megyék nyelvi hozzáférhetőségének javítása. E cél elérése érdekében a közélet, gazdaság, kultúra és turizmus területein kívánunk előrelépéseket tenni.

A program keretein belül különböző publikációk és kiadványok készülnek, amelyeket a partnerek weboldalain és közösségi média felületeiken osztanak meg. Emellett rövid összefoglalók is készülnek, amelyek érthetően bemutatják a nyelvhasználat jogi alapjait és azok alkalmazási lehetőségeit.

Az ukrán nyelvpolitika az elmúlt több mint harminc évben sok fordulatot vett. A többnyelvűség mindig is jelen volt a megyében, viszont a kisebbségi nyelvhasználat jogalapja - így a magyar nyelv közéleti jelenléte is - sosem volt állandó: a szabályozást mindig befolyásolta a politikai helyzet, a nemzetközi kapcsolatok és az ország biztonsági helyzete. A kisebbségi nyelvhasználat mai fő szabályai:

A 2022-es, majd 2023-2024-ben módosított kisebbségi törvény rögzíti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait:

A törvények önmagukban nem garantálják az érvényesülésüket; a helyi döntéshozatal kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy település valóban kétnyelvűvé váljon a közigazgatás, a feliratozás és a közérdekű tájékoztatás területén.

Ezért a helyi közösségek, önkormányzatok és civil szervezetek aktív részvétele nélkül a jogok csupán elméleti fogalmakká válnak, amelyek a valóságban nem érvényesülnek.

A sorozat következő epizódjaiban alaposan feltérképezzük, hogy milyen meghatározott lépések szükségesek ahhoz, hogy egy településen a kisebbségi nyelvi jogok valóban érvényesüljenek. Megvizsgáljuk a gyakorlat során felmerülő lehetséges nehézségeket, és áttekintjük, milyen konkrét intézkedések szükségesek a kétnyelvű ügyintézés bevezetéséhez. Emellett bemutatunk olyan gyakorlati példákat és sikeres megoldásokat, amelyek már megvalósultak a térségben, és inspirálóan hathatnak más közösségekre is.

A Language APL program az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia -Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.