Pál István Szalonna: Népzene és futball – különleges párhuzamok A népzene és a futball látszólag két eltérő világ, mégis számos izgalmas párhuzam fedezhető fel közöttük. Pál István Szalonna, a neves népzenész, művészetében és életében is összekapcsolja e

"Papnak szántak, focista akartam lenni, zenész lettem" - vázolta mosolyogva pályaválasztásának kanyarjait Pál István Szalonna, akivel tusványosi előadása után beszélgettünk a sport és a zene összefonódásairól.

Ahogy ő is megjegyezte, már fiatal korában is igazi közösségi lélek volt. "Nem véletlen, hogy az egész családom arra vágyott, hogy református pap legyek. De miután többször megfordultam a debreceni püspöki hivatalban szalonnázgatás céljából, mint amennyit az órákon ültem, végül csak annyit mondtak: 'Fiam, ezt nem kellene erőltetned!'" - emlékezett vissza vidáman a kezdetekre.

A sport szeretete már gyerekkorában megjelent, és sokáig a futballé volt a főszerep. "Egész életemben futballista akartam lenni, a hegedűt abszolút nem kívántam, és gyakorolni sem akartam.

- magyarázta, majd hozzátette, a sport iránti szenvedélye a mai napig tart.

Az utóbbi évek során jelentős életmódbeli változtatásokra került sor, amelyek révén újra felfedeztem a mozgás örömét. "Két évvel ezelőtt azt mondtam magamnak, hogy elég a szalonna-imidzsből, ideje átállni a tepertő-imidzsre! A sport segítségével sikerült 34 kilótól megszabadulnom" - mesélte nevetve, majd hozzátette: mostanra ismét úgy játszik focit, mint amikor még gimnazista volt.

A Sportteraszos meghívás mögött egy régóta tartó barátság rejlik. "Szőllősy Gyurival, a Nemzeti Sport főszerkesztőjével igazán szoros a kapcsolatunk, közös szenvedélyünk, a Real Madrid iránti rajongásunk is összekapcsol bennünket. Gyuri tisztában van a sport iránti elkötelezettségemmel, ezért hívott meg erre a különleges beszélgetésre" - mesélte.

A zene és a sport közötti kapcsolatról szenvedélyesen beszélt, hangsúlyozva a közös jellemzőket. "Egészen biztosan van összefüggés, mert mindkettő következetes munkát igényel.

- fejtette ki.

A gyakorlati példák terén is talált érdekes párhuzamot. "Aki ügyes a zenében, az általában ügyes a sportban is. A szellemi sportoktól a technikai sportokig - én legalábbis ezt látom" - tette hozzá. Egy korábbi élményét idézve különleges párhuzamot vont a néptánc és a futball között. "Egyszer láttam táncolni a brazil fociválogatottat. A saját hagyományos táncaikat úgy járták - volt egy mulatság, amit mutattak a tévében -, hogy szó szerint úsztak a homokon" - mesélte, majd egy régi vágyát is megosztotta.

Már régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy mi lenne, ha a focistáinkat néptáncra tanítanánk. Képzeld el, milyen különleges cseleket és lépéseket sajátítanának el, amelyek a mi tánckultúránk gazdag hagyományaira épülnek. Ez nemcsak a játékuk dinamikáját gazdagítaná, hanem a kultúránk iránti tiszteletüket is erősítené.

- mondja Szalonna. Úgy gondolja, hogy a néptánc ritmusa és mozgásformái kiváló ihletforrást nyújthatnak a sportolók számára is.

A testtudatosság fontosságát sem hagyta szó nélkül, kiemelve a zenészek fizikai terhelését. "Ha valaki kipróbálja a hegedű tartását - csak úgy álljon 5-6 órát, ne csináljon semmit, csak tartsa -, akkor megérti, milyen fizikai igénybevételről van szó. Ezért járok edzésre, hogy karban tartsam magam" - magyarázta.

"Ép testben ép lélek - amit a muzsikusoknak is komolyan kell venniük" - tette hozzá zárásként.