Pontyháború Magyarországon: Óriási vagyonok, csalások és titokzatos eltűnések A pontyháború Magyarországon nem csupán a halászati versenyek izgalmait hozta magával, hanem egy sor olyan eseményt is, amelyek a pénz, a korrupció és a rejtélyek világába veze

Tízmilliós feketepiaci áron cserélnek gazdát a chipezett óriáspontyok, miközben a rivális tógazdák egymásra vadásznak. A kapitális halak körüli illegális üzlet már-már a drogkereskedelem világát idézi. A csempészek hónapokig táboroznak a Balaton vagy a Tisza partján, hogy megszerezzék a "féléves fizetést érő" zsákmányt - és nem ritkán sikerrel is járnak.

A bérhorgászat lényegében a pénz körül forog: azok a helyek, ahol nagyobb halakat lehet fogni, vonzzák a fizetős sporthorgászokat. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője ezt a jelenséget a 20-30 kilogrammos óriáspontyok feketekereskedelmének növekedésével magyarázza, amely itthon virágzó üzletté vált.

Az üzletágat az "ingyen reklám" élteti. Ha egy horgásztóból kapitális, 15-20 kilós pontyot fog egy szerencsés, azt nemcsak ő osztja meg a Facebook-profilján. A horgásztó üzemeltetője is azonnal kiteszi a honlapra, mert akkora a nagyravágyó pecások között a marketingértéke.

Ezek a lenyűgöző, 10-20-30 kilós óriási halak azonban nem könnyen hozzáférhetők, és a kisebb horgásztavakban ritkán találkozhatunk velük. A nagy méretű egyedek előállítása sokkal több időt és pénzügyi befektetést igényel, mint a kisebb súlyú társaiké.

Más technológiával kell termelni: több fehérjével kell etetni, mint a többi halat. A ponty ideális körülmények között így is csak 8-10 év alatt nő meg húszkilósra. Egyes természetes tavakban, így a Balatonban viszont hamarabb, mert itt olyan kagylófajok is élnek, amelyek fiatal egyedeit fogyasztva felgyorsul a növekedése. Ráadásul ponty és ponty között is van különbség, sok egyed eleve nem képes ekkorára nőni.

A bérhorgászokra csábító óriási halakat legálisan a különböző halgazdaságok kínálatából lehet beszerezni. Például az Aranyponty Zrt. évente 33-34 tonna 10-20 kilós, nagy értékű pikkelyest értékesít a horgásztavak számára. Azonban egyre több horgász dönt úgy, hogy a legális lehetőségek helyett illegális forrásokhoz nyúl.

Lévai Ferenc szerint sokan ellenőrizhetetlen forrásból, csempészektől veszik a vendégcsalogató óriásokat.

Egyszer csak megáll a horgásztó partján egy impozáns terepjáró, a hátsó ülésen pedig egy 200 literes tartályban három-négy darab húsz kilós ponty úszkál, melyek az előző esti balatoni vagy tiszai fogás eredményei. Miután az üzemeltetővel lebonyolítják az üzletet, a halak életre kelnek a tó vizében. Néhány napon belül pedig felbukkan egy irigylésre méltó szelfi a közösségi médiában, amelyen egy büszke horgász mosolyog a több mint húszkilós zsákmányával. E látványos poszt nyomán hirtelen özönleni kezdenek a tóhoz a jól fizető pecások, mindannyian a következő nagy fogás reményében.

"Lévai Ferenc szerint már bűnbandák is megjelentek, és igencsak profin űzik ezt a tevékenységet, hiszen a benne rejlő profit összehasonlítható a kábítószer-kereskedelemével. A hatalmas méretű halak ára olyan elképesztően magas, hogy a csempészek akár egy-két hetet is eltölthetnek a Balaton vagy a Tisza mentén, és ha sikerül kifogniuk néhány húszkilós példányt, akkor könnyedén megkereshetik egy félévi jövedelmüket."

Egy tíz kiló feletti ponty kilója jelenleg "csupán" öt-hatezer forint körüli áron mozog (tehát egy 12 kilós példányért 50-60 ezer forintot kell kifizetni), ám a húszkilósok már 7000-8000 forintot is érhetnek kilónként. A húsz kilónál nagyobb halak ára pedig az egekbe szökik: egy 22-23 kilós példányért akár 700-800 ezer forintot is hajlandóak adni (ez 30-35 ezer forint kilónként). A 27-28 kilós rekorderekért pedig a feketepiac kínálatában akár egy millió forintot is megkaphatnak a horgászok. Ezek a hatalmas halak ritkaságnak számítanak, de néha mégis előkerülnek.

Legutóbb, április 15-én, Miskolc horgásza, Balku Attila, egy lenyűgöző, 28,10 kilós pikkelyes pontyot fogott Poroszlón, a Tisza-tó csodálatos vízében – adta hírül a sporthorgasz.eu.

A hazai vizekben élő halak közül ugyan van sokkal nagyobbra növő is, például a harcsa, amelyből egymázsás is akad, ezt mégsem keresik a csempészek, mert nincs ára. (Pedig a jelenlegi harcsavilágrekordot is magyar horgász, Zsédely Attila tartja egy 134,97 kilogrammos, 245 centiméteres példánnyal a Pecaverzum szerint). "A harcsát nehéz kifogni, rafinált, ráadásul főleg éjjel fogható, ezért csak a pontyot keresik, mert ennek olyan óriási a horgászok között az értéke, és nem csak itthon" - magyarázza a szakember.

A hatalmas érdeklődés következtében az illegális gigaponty-kereskedelem szinte megállíthatatlanul terjed. Az élelmiszer-biztonsági hivatal halászati ellenőrei folyamatosan próbálják leleplezni a csempészeket, de a siker sajnos ritkán kíséri őket. Még ha sikerül is elfogniuk néhány bűnbandát, ez sem képes megakadályozni a feketepiac működését – még akkor sem, ha már a legújabb digitális technológiákat is alkalmazzák a nyomozás során.

Volt rá példa, hogy chippel láttak el egy-egy pikkelyes óriást, és így derült ki: rivális horgásztavak tulajdonosai egymástól is lopják a nagy halakat.

Egyre több tógazda választja azt a megoldást, hogy az értékes halakat mikrochip-pel látja el, így könnyebben nyomon követheti azokat, és hozzájárulhat a csempészet megnehezítéséhez. Egy különösen figyelemre méltó óriásponty is felbukkant, amelynek pikkelymintázata páratlanul egyedi volt. Ezt a csodás halat egy adott tóból évente négyszer-ötször fogták ki horgászok, akik büszkén fotózkodtak vele. Azonban egy váratlan pillanatban a hal nyomtalanul eltűnt. Fél év elteltével viszont egy másik horgásztó weboldalán újra felbukkant a híres csodahal, ami után azonnal nyomozás indult, és büntetőeljárás következett.

A halcsempészet ugyanis bűncselekmény. A kapitális: 10 kilónál súlyosabb kifogott pontyokat - a jogszabályok szerint - vissza kell engedni a vízbe, ahol horogra kerültek, tilos elszállítani, hazavinni. El sem lehet ajándékozni, nehogy visszaélhessenek vele. A tógazdaságokból a normálméretű halat is csak származási és állategészségügyi igazolással szabad forgalmazni.