Raskó György véleménye szerint az infláció hirtelen emelkedésének fő felelőse az állam, és ezt a jelenséget nem lehet csupán a háborúra hárítani.

A jövőben elengedhetetlen, hogy a szarvasmarha ágazatban szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezessünk be, hogy megelőzhessük a száj- és körömfájás járványához hasonló fertőzések terjedését – állítja Raskó György egy különleges személyiség, akinek tevékenysége és gondolkodásmódja számos ember számára inspiráló lehet. Munkássága során számos területen kiemelkedett, legyen szó tudományról, művészetről vagy közéleti szerepvállalásról. Képessége, hogy új perspektívákat nyújtson, és kreatívan közelítse meg a kihívásokat, sokakat ösztönöz arra, hogy saját határaikat feszegetve valósítsák meg álmaikat. Raskó György nem csupán egy név, hanem egy szimbólum is, amely az elhivatottságot és a folyamatos fejlődés iránti vágyat képviseli. agrárközgazdász. Emellett arra is rámutat, hogy a kiskereskedelem túladóztatása is hozzájárul az Európában tapasztalható rekordélelmiszer-inflációhoz.

Lassan már egy hónapja pusztít Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A legutóbbi kormányinfón már az is felvetődött, hogy laboratóriumban előállított vírus fertőzött. Ez is lehet magyarázat a betegség megjelenésére?

Ez súlyos állítás, félek, hogy minden alapot nélkülöz, de várjuk türelemmel az erre vonatkozó bizonyítékokat. Ennél prózaibb lehet a megoldás, például az, hogy telepi dolgozók hurcolták be akaratlanul a vírust. A magyarországi szarvasmarha telepeken a legutóbbi időkig nem volt megfelelő járványvédelmi protokoll. Legalábbis nem volt olyan szigorú, mint a sertés- és baromfitelepeken már régóta megszokott.

Elgondolkodtató, hogy a magyar állam miért csak a járvány kitörése után egy hónappal hozott nyilvánosságra egy kiadványt a "felelős állattartói" magatartásról. Talán a Nébih egy kicsit lemaradt a tempóból?

Természetesen, ők is elaludtak, ahogy az érintett gazdaságok vezetői és tulajdonosai is. De a kormány is lemaradásban van; csupán a napokban indította el azt a pénzügyi forrást, amelyből a védekezési költségeket fedezni lehet. A járvány előtt érvényes szabályokkal szintén problémák vannak. Magyarországon a sertés- és baromfitelepeken sokkal szigorúbb biztonsági intézkedések érvényesek, mint a szarvasmarhatelepeken. Például a mi sertéstenyésztő telepünknél a munkatársaknak kötelező levetniük az otthonról hozott ruháikat és cipőiket, zuhanyozniuk kell, majd átkelniük a fertőtlenítő folyosón, mielőtt felvennék a telepi munkaruhát. Hazafelé pedig ez a folyamat megfordul. Étel behozatala nem engedélyezett, a gazdaság biztosítja a napi étkezést. Ez a biztonsági rendszer eddig hatékonyan működött, hiszen nem történt fertőzés az állományban. Ezzel szemben a szarvasmarhatelepekre szabadon be lehet lépni, és még a cipőcsere sem kötelező. Pedig a modern tehéntelepek gyakran nincsenek oldalfalakkal ellátva, így a szél akadálytalanul juttathatja el a fertőző vírusokat az állatok közé.

Gulyás Gergely a száj- és körömfájás ügyében kifejtette, hogy a lényeges kérdés az, hogy az állatokban, vagy esetleg egy laboratóriumi környezetben keletkezett-e a betegség. A víruskutató véleménye alapján az esélye annak, hogy a probléma kémcsőből származik, gyakorlatilag elhanyagolható.

A fertőzött tehéntelephez néhány nappal ezelőtt bárki könnyedén bejárhatott, de ma már a legtöbb helyen fegyveres őrök zárják el az utat, megnehezítve ezzel a közlekedést.

Már a fertőzés első jeleinek megjelenésétől, a kisbajcsi kitöréstől kezdve elengedhetetlen lett volna, hogy biztonsági őrök felügyeljék a területet, megakadályozva ezzel a vírus terjedését. Sajnos ez a lépés már kissé késlekedett. Jobban kellett volna ügyelni arra, hogy a vírus be ne jusson a telepek területére!

Ötven éve nem volt ilyen erővel pusztító járvány Magyarországon. Említette, hogy a dolgozók is behurcolhatták, akaratlanul. Kik dolgoznak a tehenészetekben?

Valóban, mind Szlovákiában, ahol szintén aggasztó a helyzet, mind Magyarországon rengeteg vendégmunkás dolgozik a szarvasmarha telepeken. Ezek az emberek időről időre hazalátogatnak, majd visszatérnek munkájukhoz. Fontos megemlíteni, hogy a Dunakiliti Agrár Zrt. tehenészeti telepén is felfedezték a száj- és körömfájás vírus egy olyan variánsát, amely gyakran járványokat okoz Észak-Indiában és Pakisztánban. Meggyőződésem, hogy ebből az esetből tanulni fogunk, és a jövőben szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetünk be az ágazatban. Nem véletlenül rendelt el Alsó-Ausztriában teljes körű zárlatot a "sógor ország", hiszen rendkívül jól megszervezett védekezést alkalmaztak; fegyelmezetten alakították ki a karantén intézkedéseket. Az országhatártól csupán néhány kilométerre számos tejelő tehenészet működik, ahol az átkelőket lezárták, és eddig egyetlen osztrák telepen sem tapasztaltak betegségkitörést.

Ragadós száj- és körömfájás: Szlovákia több határátkelőhelyet zár le egy hónapra, és a kialakult helyzetért az Orbán-kormányt teszi felelőssé.

Eddig négy telep esett át fertőzésen: a kisbajcsi, nagybajcsi, darnózseli és dunakiliti, ahol sajnos az egész állományt el kellett pusztítani. Milyen hibák vezettek ezekben a gazdaságokban a fertőzés terjedéséhez?

A megfertőzött négy tehenészet a hagyományos nagyüzemi módszereket alkalmazza, betartva a járványvédelmi előírásokat, azonban a dolgozók ellenőrzésével kapcsolatban talán van némi hiányosság. Ezt a figyelmetlenséget gondolom, hogy hozzájárulhatott a járvány kialakulásához, de hangsúlyozom, hogy ez még további vizsgálatokat igényel. Ugyanakkor elmondható, hogy a vendégmunkások nélkül sok telep működése veszélybe kerülne, mivel a hazai munkaerő nem elegendő. A magyar tehenészetek számára elengedhetetlen az idegen munkaerő alkalmazása, és valószínű, hogy a jövőben még nagyobb mértékben lesz rá szükség, ez a helyzet pedig egyre inkább világossá válik.

Milyen mértékű veszteségekkel számolhatunk?

Egy tejelő tehén értéke mintegy 800 ezer forint, a vemhes üszőké is legalább ennyi. Mivel majdnem 8 ezer szarvasmarhát érinthet a járvány, a kárérték 6,4 milliárd forint. De ez csak egy tétel, kiesik ugyanis a tejtermelés minimum 8-10 hónapra, akár egy évre is. Nyolcezer tejelő tehén éves szinten legalább 70-75 millió liter tejet termel, aminek piaci értéke 15-16 milliárd forint. De fizetni kell a dolgozókat is, a tb-járulékot, a hitelkamatokat, ami további sokmilliárdos tétel. Tehát igen jelentős a kár már most is. Ami kedvező, hogy háztáji gazdáknál egyelőre sehol sem jelentkezett a száj- és körömfájás.

"Valóban késlekedő válasz" - A tét most már a magyar állatállomány védelme.

A mezőgazdasági tárca a védekezés költségeinek fedezésére megnyitotta az állami pénzcsapokat. Sokat késtek?

Úgy tűnik, hogy időben érkezett a bejelentés a gazdák kárpótlásáról, amelyet az állam teljes egészében vállal. Azonban a kifizetések pontos időpontjáról sajnos nincsenek részleteim. A járvány kezdetén a szigorú telepőrzési intézkedések és az állatszállítási tilalom azonnali bevezetése elengedhetetlen lett volna, ám itt sajnos késlekedés tapasztalható. Ezt alátámasztja, hogy a vírussal sújtott területen még két héttel a járvány észlelése után is folytatódott az állatfuvarozás, például az M1-es autópályán, ahol nyitott szállítóeszközökön szállították az állatokat. Ezt egy közösségi médiás videón is láthattuk. Ráadásul az egyik fertőzött gazdaságban a hígtrágyát a földekre öntötték, ami véleményem szerint felelőtlen döntés. Ez a vírus éveken át fertőzheti a környéket, és ennek súlyos következményei lesznek.

A hazai üzletekbe eljuthat a fertőzött hús?

A vírusos hús forgalmazása szigorúan tilos, mivel a beteg állatokat mindig megsemmisítik, így fertőző hús soha nem juthat el a boltokba vagy a piacokra. Mielőtt bármilyen állatot értékesítenének, minden egyes példányból vérmintát vesznek, és csak azok a vágóállatok kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, amelyek negatív mintát adnak. Magyarországon ezt a szabályt rendkívül komolyan veszik, és folyamatosan ellenőrzik a betartását!

A mezőgazdasági termelők manapság azon vitatkoznak, hogy a száj- és körömfájás, vagy a kiskereskedelemben bevezetett árrésstop okoz-e nagyobb kárt. Ön szerint?

Kinek mi jutott osztályrészül! Az agrártermelők számára a járvány okozta kihívások jelentik a legnagyobb nehézséget, míg a kiskereskedelem szereplői az árrésstop hatásait érzik a bőrükön. Az agrárszektor esetében egy valódi vis major helyzet állt elő, míg a kiskereskedelemben a kormányzati intézkedések nyújtanak segítséget, amelyeket a közelgő országgyűlési választások előkészületei indokoltak.

Bár a hazai infláció valamelyest mérséklődött, az élelmiszerárak emelkedése továbbra is az élen jár Európában. Ön szerint milyen okok állhatnak a tartós és magas infláció hátterében? Milyen tényezők befolyásolják ezt a jelenséget?

Az unión belül a magyar élelmiszer-infláció még mindig a legmagasabb, amin az árrésstop egyelőre még nem tudott érdemben javítani. Az infláció tartósan magas voltáért pedig a kormány az első számú felelős. A 2021-ben bevezetett, majd mára már 4,5 százalékra emelt kiskereskedelmi különadó az idén mintegy 200 milliárd forint többletkiadást jelent a hazai vásárlóknak, a NETA-nak nevezett népegészségügyi termékadó adótétel is évről évre nő, az idén már 100 milliárd forint felett lesz az ebből származó adóbevétel.

Kétszer olyan gyorsan drágulnak a magyar élelmiszerek, mint az EU átlaga, az árrésstop csak elfedi a bajokat

Ezt a kis- és nagykereskedő próbálja tovább passzolni?

A kiskereskedők eddig is e módszerrel védekeztek, és a jövőben is ezt fogják tenni. Akármit is nyilatkozik Nagy Márton gazdasági miniszter, az élelmiszer-forgalmazás Magyarországon rendkívül magas adóterhekkel sújtott. A 27%-os áfa, a 4,5%-os kiskereskedelmi adó, valamint a NETA együttesen világviszonylatban is rekordot jelentő adónyomást jelentenek az élelmiszeripar számára.

A kínos videók túlsúlya miatt végleg bezárták a Csemeztanya dögtemetőjét.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az utolsó négy év során 80%-kal nőtt az élelmiszerek ára Magyarországon. Továbbra is így véli?

Persze, egyetlen uniós tagországban sem volt még csak megközelítő mértékű infláció sem! Az állam az infláció megugrásának fő okozója, ez egyértelmű. Ezt nem lehet a háborúra fogni, a mezőgazdasági nyersanyagok árszínvonalával sem lehet magyarázni. Itt egyértelmű a túladóztatás! 2021-ben egy négytagú család élelmiszer költsége évente 1,3 millió forint volt, 2025-ban pedig 2,5 millió forint közelében lesz. Hab a tortán, hogy a szegény családokat durvábban érinti az élelmiszer infláció, mint a gazdagokat. Az hagyományosan olcsó élelmiszernek számító szalonna, a töpörtyű, liszt, zsír ára duplájára nőtt, az étcsokoládé, a lazac, a kaviár viszont csak 30-40 százalékkal drágult.

Mit gondol, valóban segítene a helyzeten, ha a kormány a lehető legalacsonyabb szintre csökkentené az áfát, ahogyan Magyar Péter is javasolja? Elképzelhető, hogy a kereskedők "elnyelnék" az adókülönbözetet?

A legfontosabb élelmiszerek áfájának általános 5 százalékra csökkentése lenne az ideális megoldás, ideértve a cukrot, lisztet, kenyeret, tejtermékeket és húskészítményeket. A többi termék esetében a jelenlegi áfakulcsok megmaradhatnának. A kormány büszkén hirdeti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszere rendkívül precíz adatokat szolgáltat, így a kormány mindig naprakészen követheti az árakat, és szükség esetén azonnali beavatkozásra is lehetősége van. Ha az élelmiszerláncok "lenyelik" az áfát, azt a megfigyelőrendszer azonnal észlelné, lehetővé téve a megfelelő intézkedések megtételét. Tehát téves az a feltételezés, hogy a kereskedők zsebre tennék az áfát. A korábbi, alacsony versenyszint mellett talán előfordulhatott ez, de a jelenlegi, éles piaci verseny kizárja, hogy a fogyasztók kárára ne adják tovább az árcsökkentés előnyét.

Mekkora adócsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy valóban érezhető változások történjenek az élelmiszerárakban?

A kiskereskedelmi különadó eltörlése, valamint az öt százalékos áfa bevezetése valódi paradigmaváltást hozhatna. Ezzel a lépéssel akár 10-15 százalékos csökkenés is elérhető lenne az élelmiszerek árainak szintjén. Erre pedig sürgősen szükség van, hiszen az Európai Unión belül Magyarország és Bulgária élelmiszereinek ára a legmagasabb a lakosság vásárlóerejéhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a magyar jövedelmekből az uniós átlaghoz képest a legkevesebb élelmiszert tudjuk megvásárolni. Például az osztrákok több mint kétszer annyi élelmiszert tudnak vásárolni, míg a lengyelek is 25-30 százalékkal előrébb járnak ebben a tekintetben.

A politikai témák eddig nem kerültek terítékre, de hallottam, hogy Ön a Tisza Párt mögött áll, és Magyar Péter tanácsadójaként is tevékenykedik. Ez valóban így van?

Hivatalosan nincs közvetlen kapcsolatom a Tisza Párttal, bár Magyar Péterrel többször is találkoztam, és beszélgettünk agrár- és vidékfejlesztési kérdésekről. Nyíltan elmondom, hogy átadtam neki néhány agrár- és vidékfejlesztési programelemet, amelyek közül néhány végül a párt programjába is bekerült. Ugyanakkor fontos számomra hangsúlyozni, hogy független agrárszakértőként kívánom folytatni a munkámat, és örömmel látom, ha javaslataim más politikai irányzatok programjába integrálódnak.

Raskó György egy különleges személyiség, akinek tevékenysége és gondolkodásmódja számos ember számára inspiráló lehet. Munkássága során számos területen kiemelkedett, legyen szó tudományról, művészetről vagy közéleti szerepvállalásról. Képessége, hogy új perspektívákat nyújtson, és kreatívan közelítse meg a kihívásokat, sokakat ösztönöz arra, hogy saját határaikat feszegetve valósítsák meg álmaikat. Raskó György nem csupán egy név, hanem egy szimbólum is, amely az elhivatottságot és a folyamatos fejlődés iránti vágyat képviseli.

A 73 éves agrárközgazdász Karcagon látta meg a napvilágot, ahol a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban kezdte meg tanulmányait, majd 1976-ban sikeresen megszerezte diplomáját. Pályafutása kezdetén kutatóként dolgozott, és 1980-ban elérte doktori fokozatát. Karrierje során járt Algériában, Mexikóban és Brazíliában, ahol gazdasági és mezőgazdasági tapasztalatokat gyűjtött. Nyelvtudása figyelemre méltó: angolul, franciául, németül, spanyolul és portugálul is beszél. Az Antall-kormány idején a Földművelésügyi Minisztériumban vállalt szerepet, ahol 1991 és 1994 között közigazgatási államtitkári pozíciót töltött be. Jelenlegi tevékenységei közé tartozik, hogy több hazai mezőgazdasági vállalkozásban részt vesz, és közel 100 egyéni gazdával együttműködve integrált mezőgazdasági termelést folytat Lajoskomáromban és annak környékén.