Ígéretes hírek láttak napvilágot – Úgy tűnik, hogy a német gazdaság végre elérte a mélypontját, és egyre több jel mutat arra, hogy a helyzet javulásnak indult.

A jövőbeli lehetőségeket azonban komolyan befolyásolja a vámháború, amiért is különösen fontos volt Merz és Trump legutóbbi találkozója. Ezen a megbeszélésen természetesen a vámok problémája is középpontba került.

Egyre több jel mutat arra, hogy a német gazdaság végre elérheti a mélypontját, hiszen az utóbbi hónapokban biztató adatok láttak napvilágot. Márciusban az ipari termelés váratlanul növekedésnek indult, bár áprilisra ez a lendület már nem tartott ki. A megrendelésállomány havi szinten 0,6 százalékkal emelkedett, ami meglepte a szakértőket, akik 1 százalékos csökkenést prognosztizáltak.

Német gazdaság: így temette maga alá a magyar gazdaságot

A magyar gazdasági szereplők már régóta áhítoznak a német piacon történő pozitív változásokra. Az utóbbi egy év során a hazai vállalatokat leginkább a Németországból érkező csökkenő megrendelések sújtották, ami mély nyomokat hagyott az ipari termelés területén. Tavaly a járműgyártás, amely a magyar gazdaság egyik motorjának számít, 21 százalékos visszaesést mutatott, míg az akkumulátoripar szinte teljesen összeomlott, a teljesítmény éves szinten 51 százalékkal csökkent.

Mindezek következményeként aligha meglepő módon elmaradt a 4 százalékos gazdasági növekedés, mindössze 0,5 százalékos GDP-bővülés jött össze. Nem függetlenül attól, hogy Németország már a második egymást követő évet töltötte recesszióban, ugyanakkor a gyenge magyar GDP-adatok annak fényében nem tűnnek kirívónak, hogy 2024 végig a német világcégek, mint a Volkswagen, leépítési és gyárbezárási terveiről szólt. Ezek után mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a "német gazdaság maga alá tépte a magyart".

Ha mindez nem lenne elég, 2025 eleje sem ígérkezett túl rózsásnak. A várt gazdasági növekedés helyett a GDP éves szinten 0,4 százalékkal zsugorodott, ami sokakat arra késztetett, hogy már most eltemessék az idei növekedési reményeket. A helyzetet tovább súlyosbítja egy új jelenség: a beruházások drámai visszaesése, amely szintén az alacsony külső kereslet következményeként értelmezhető. Azok a vállalatok, amelyek amúgy is jelentős kapacitáskihasználtsággal működnek, érthető okokból nem hajlandók újabb beruházásokba fogni, amíg nem tapasztalható érezhető kereslet. Ennek következtében sokan halogatják a beruházási döntéseiket. Pedig a jövőbeli növekedés szempontjából elengedhetetlen lenne, hogy a cégek a kereslet gyengesége ellenére is fokozzák beruházásaikat.

Hosszú száraz gazdasági időszakon van túl a német gazdaság

A lényeges kérdés azonban az, hogy mennyire fenntarthatóak a német gazdaságból érkező kedvező adatok – vajon csupán átmeneti jelenségekről van szó, vagy valóban tartós változásokról? Emellett nem elhanyagolható a vámháború következményei sem, amelyek szintén befolyásolhatják a helyzet alakulását.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy semmi más nem történt márciusban, mint hogy a vámháború miatt előrehozták a termelésüket a német ipari vállalatok. Szerinte hosszú távon várható fellendülés, most talán a mélypont közelében vagyunk, tehát egy jó ideig, akár egy-másfél évig a magyar gazdaság még nem számíthat a német kereslet felpörgésére. Hasonló húrokat pendítettek meg német közgazdászok a múlt heti adatok megjelenése után.

A bejövő megrendelések gazdasági jelentősége különösen éles kontúrokkal bír, főként a jelenlegi kihívásokkal teli külkereskedelmi környezetben. A mélypont elérése egyértelműnek tűnik, és úgy néz ki, hogy a feldolgozóipar kezd kilépni a nehéz helyzetből. Ugyanakkor az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültség továbbra is komoly aggodalomra ad okot – értékelte a Destatis által közzétett ipari termelési adatokat Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza. Gitzel hangsúlyozta, hogy bár a jövőbeli forgatókönyvek még bizonytalanok, az Egyesült Államokkal való megállapodás lehetősége ígéretesnek tűnik. Ha sikerülne elérni egy konszenzust, az új reménysugarat jelenthetne, amely a bejövő megrendelések enyhe növekedéséhez vezethet.

Ralph Solveen, a Commerzbank elemzője még élesebben fogalmazta meg véleményét, szerinte egy ilyen hosszú "gazdasági szárazság" után csak óvatosan érdemes a fellendülésről beszélni. Ezt a megjegyzést azzal indokolta, hogy a megrendelésállományok rendkívül ingadozóak lehetnek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a következő hónapokra nézve a kilátások kedvezőbbnek tűnnek.

Merz először lépett be az Ovális Irodába.

Friedrich Merz kancellár látogatása a Fehér Házban különösen jelentőségteljes esemény volt, amelyet a kereskedelmi konfliktusok feszültsége övezett. Merz június 5-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, ahol a megbeszélés középpontjában az orosz-ukrán háború mellett a vámtarifák kérdése állt. Trump bejelentette, hogy az alumíniumra és acélra kivetett vámokat 50 százalékra emeli, továbbá az Európai Unió autóira 25 százalékos, míg minden más importáru esetében 10 százalékos vámot vezetett be. A találkozó során Trump továbbá azzal is fenyegetőzött, hogy amennyiben a tárgyalások nem teljesítik az elvárásait, július 9-től 50 százalékos vámmal sújtja az összes uniós terméket.

Mindez komoly kihívás elé állítja a német vállalatokat, különösen a Mercedes-Benzet, amely jelentős mennyiségű terméket juttat el a tengerentúli piacokra.

A német prémiumautó-gyártó tavaly lenyűgöző, 64 163 GLC modellt értékesített, amely így egyértelműen az Egyesült Államok legkedveltebb választása lett. Nem világos, hogy a Mercedes helyzete felmerült-e a legutóbbi tárgyalások során, de annyi biztos, hogy Trump tisztában van a vámtarifák kérdésével, és hangsúlyozta: optimista a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban.

Merz a megbeszélés után azt mondta, hogy az USA és Németország szorosabban együtt akar működni kereskedelmi területen. "Megállapodtunk a szoros együttműködéséről, Németország pedig kész arra is, hogy nagyobb vezetői felelősséget vállaljon Európában, ha a kereskedelmi megállapodások jövőjéről van szó" - tette hozzá.

Már júliusban megkezdődik a német gazdaságélénkítés első szakasza.

A jelzőlámpa-koalíció tavalyi, sokak által várt bukásához jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság két éve tartó gyengélkedése, valamint az adósságfék kérdésével kapcsolatos állandó feszültség. Márciusban, még az SPD-CDU koalíció megalakulása előtt, életbe lépett egy nagyszabású élénkítőcsomag, amely 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásával nemcsak a gazdasági helyzet javítását célozta, hanem a költségvetési politikában is számos ponton eltért a korábbi szigorú megközelítéstől. Úgy tűnik, hogy a Merz vezette új koalíció ezzel nem kíván leállni: már július elsején megvalósulhat a szövetségi kormány új terve, amely nemcsak adókedvezményeket kínál a vállalatoknak, hanem egy beruházásösztönző programot is magában foglal.

Ez a kezdeményezés lehetőséget ad a cégeknek arra, hogy az ingó vagyontárgyaik, például gépeik költségeinek akár 30%-át is levonják az adójukból az idei évben és a következő két évben. Továbbá, a kormány elektromos mobilitásra vonatkozó terveinek kulcsfontosságú eleme a beruházások ösztönzése, amely nemcsak az egyes járművek árplafonját emeli 75 ezer euróról 100 ezer euróra, hanem az első évben 75%-os értékcsökkenési lehetőséget is biztosít a vásárlók számára. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly az elektromos autók állami támogatásának megszüntetése súlyosan érintette a német és a magyar ipart, ami drámai mértékben csökkentette az eladásokat.

Teljes cikk a VILÁGGAZDASÁG OLDALÁN olvasható el.