A budapesti városvezetés rendkívüli lépésekre készül, és akár a járatok ritkítására is sor kerülhet egy állami inkasszó következtében.
A főpolgármester, Karácsony Gergely, a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a fővárosi közlekedési kapacitások akár a felére is csökkenthetők, amennyiben az önkormányzat nem kap azonnali jogi védelmet az állami inkasszós intézkedések ellen. Ezt a kérdést a Népszava tette fel, reflektálva a helyzet sürgősségére.
A városvezetés rendkívüli lépésekre kényszerülhet, amennyiben az Orbán-kormány valóban behajtja a főváros szolidaritási hozzájárulásának teljes, 89 milliárd forintos összegét. Karácsony Gergely főpolgármester a hétfői rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy ha az önkormányzat nem kap azonnali jogi védelmet az állami inkasszóval szemben, akkor akár a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásait is a felére kell csökkenteni. A helyzet tehát sürgős intézkedéseket igényel a város számára.
A főváros vezetője nyíltan elismerte, hogy Budapest működőképessége elérte a kritikus határt. A városvezetés minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a budapesti lakosok ne tapasztalják meg az Orbán-kormány szigorú politikájának következményeit, ám a jogvédelmi beadványuk elutasítása esetén ez már nem tartható fenn. Még a jogi védelem megindítása sem oldja meg a problémát, csupán időt ad a városnak. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az 51 milliárd forintnyi váratlan kiadás, amelyet a költségvetésbe nem terveztek be, meghaladja a főváros teljes szociális, kulturális, közvilágítási, rendészeti és közútkezelési költségeit együttvéve. A Népszava kérdésére, miszerint milyen rendkívüli intézkedések várhatóak, elmondta, hogy az egyetlen terület, ahonnan ekkora összeget el lehet vonni, a közösségi közlekedés. A Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) sürgősen kér egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha ennyivel csökkenteni kell a BKK és a BKV idei költségvetését. Hozzátette: ha az 51 milliárd forintot megspórolják, az a fővárosi közlekedés kapacitásának felére csökkentését jelentené, amit Budapest már 30 éve nem tapasztalt, és szeretné, ha ez most sem történne meg.
A Népszava által megkérdezett, a fővárosi közlekedési rendszert jól ismerő szakértők véleménye szerint a tervezett intézkedések drasztikus járatcsökkentést eredményeznének. A várakozások szerint a Covid-járvány idején alkalmazott menetrendeknél is szűkebb szolgáltatási kapacitást jelentene ez, ami azt jelenti, hogy bár minden járat továbbra is működne, a buszok, villamosok és a metró jóval ritkábban közlekednének. Ne feledjük, hogy a járvány idején az utasforgalom jelentősen alacsonyabb volt a mostanihoz képest, így a járművek zsúfoltsága most sokkal szembetűnőbbé válna. A metró esetében pedig különösen bonyolult a helyzet, hiszen a balesetveszély miatt a zsúfoltság egy bizonyos határon túl nem növelhető, így ha elérnénk ezt a határt, az egyetlen megoldás a vonal lezárása maradna.
Egy hét leforgása alatt kudarcot vallott a járatritkítás, így hétfőtől Budapesten visszatér a korábbi menetrend. A főváros működése komoly veszélybe került, ezért Karácsony Gergely sürgős jogi védelmet kért.
Mint ismert, a Kúria döntése értelmében a fővárosi költségvetésben a fővárosra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes összegét, vagyis 89 milliárdot kell szerepeltetni kiadási tételként az önkormányzat által eredetileg tervezett 38 milliárd forintnál. A hiányzó 51 milliárdot papíron azzal az összeggel egyensúlyozzák ki, amelyet a főváros a túlzó mértékűnek tartott szolidaritási hozzájárulás miatt indított perekben visszakövetel.
A perek menete azonban lassú ütemben halad, ráadásul a Magyar Államkincstár (MÁK) a már megszületett ítéletek végrehajtását is elhanyagolja.
miközben a hozzájárulás aktuális összegeit rendkívüli szigorúsággal vonja le a kincstár a fővárosi számláról. Idén már 32 milliárdot vontak el ezen a címen a fővárostól, csaknem annyit, amennyi a közösségi közlekedés működtetése -35 milliárd - került az elmúlt hónapokban. A főváros azonban már márciustól folyószámlahitelből működik. Karácsony Gergely nem tudta megmondani, hogy most pontosan hol áll a számláló. A Népszava információi szerint ha május végén a tervezett ütemterv szerint a MÁK elvonja a soron következő 12 milliárd forintos részletet, akkor nem csak kimerül a teljes 60 milliárdos hitelkeret, amelynek az iparűzési adó őszi beérkezéséig ki kellett volna tartania, hanem meg is haladják azt. Ez pedig működésképtelenség határára szorítja a fővárost.
A Kúria támogatását élvezi Sára Botond fideszes politikus, miközben Budapest költségvetése még súlyosabb pénzügyi nehézségekkel küzd.
A városvezetés azonnal jogvédelmet kér a bíróságtól. Kedvező döntés esetén az őszi adóbevétel megérkezéséig megakadályozható az állami inkasszó. Ez a védelem a döntés megszületéséig is megilleti a kérelmet benyújtó fővárost. A bíróságnak 15 napja van a döntésre. A városvezetés bízik abban, hogy megkapják az azonnali jogvédelmet, hiszen erre már több alkalommal volt példa. Igaz, az ellenkezőjére is.
A főpolgármester összehívja a szakszervezetek képviselőit is, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy ez az elvonás milyen mértékben veszélyezteti a munkavállalókat.
A főpolgármester a Budapest rendkívüli pénzügyi válságáért az Orbán-kormány sarcpolitikáját tette felelőssé. Kijelentette: "Öt évvel ezelőtt egy kést mártottak a hátunkba a magyar kormány részéről, azóta pedig folyamatosan olyan intézkedések születnek, amelyek a főváros folyamatos kiszipolyozását szolgálják. A kést hol mélyebbre nyomták, hol pedig megforgatták a hátunkban."
Karácsony Gergely véleménye szerint elérkezett az idő, hogy a fővárosi pártfrakciók tudomásul vegyék a valós pénzügyi helyzetet. Folyamatosan érkeznek olyan javaslatok és előterjesztések, amelyek a meglévő közszolgáltatások vagy a kedvezmények kiterjesztését célozzák meg. Azonban Budapest jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé ezen javaslatok megvalósítását.
Ahogyan korábban már többször is említettük, Budapest már évek óta a folyószámlahitelre támaszkodik működése során. A várakozások szerint 2025 szeptemberére a város adóssága elérheti a 60 milliárd forintot, majd az adóbefizetések beérkezésével ez az összeg 40 milliárdra csökken. Eredetileg azt tervezték, hogy ezt az összeget az év végén törlesztik, ám a teljes 89 milliárd forintos befizetés nem szerepelt a terveik között, mivel a városnak nincsen elegendő forrása a kifizetések lebonyolítására.
A BKV már az idei évbe úgy lépett át, hogy 50 milliárd forinttal tartozott, ezt idén márciusban fizették vissza. Az idei mínusz 65 milliárd lenne, amit jövőre kellene visszafizetni, már ha csőd nélkül eljut idáig a város. S ha el is jut, a 2026-ra betervezett csaknem 100 milliárdos szolidaritási hozzájárulás kifizetése végképp illúzió.
Van egy igazán alattomos húzás is: a jövő évben az Orbán-kormány Budapesttől majdnem 100 milliárd forintot vonna el.
Nem meglepő, hogy a főváros több ügyben is vitatja a szolidaritási hozzájárulás összegét, valamint a kiszabás és beszedés módját. Bár a 2023-as évre vonatkozóan már egy pert sikerült megnyernie, a Magyar Államkincstár (MÁK) továbbra sem hajlandó visszafizetni a megítélt 6,5 milliárd forintot, nemhogy az ennél jóval nagyobb tőkeösszeget. Emiatt a főváros kénytelen volt újabb pert indítani. Jelenleg azonban a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, és a hasonló ügyekben sem várható döntés a nyári ítélkezési szünet előtt. Ez azt jelenti, hogy a várva várt visszatérítés még tovább késlekedhet.
